Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi: mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó családi gazdasággá alakulna úgy, hogy az önállóan működő közös őstermelő (férj, feleség, gyerek) tagjai szintén átkerüljenek a családi gazdaságba (az egyéni vállalkozó egy másik gyermek). Tehát egy családi gazdaságban működnének tovább, és évközi változásról lenne szó. Kérném szíves válaszukat ezzel kapcsolatban, melyet előre is köszönök. Tisztelettel: irodavezető
Tisztelt Szakértők! Egy ügyfelem Törökországba ment férjhez és ott is él. Magyarországon azonban közös őstermelő az édesanyjával (egy lakcímre vannak bejelentkezve). Első kérdésem ehhez kapcsolódik, hogy egyáltalán ez alapján oszthatóak-e kettejük között a bevételek és költségek. Másik tevékenysége ingatlan-bérbeadás (nem váltott ki adószámot, mert a közös őstermelésben nem kellett, a bérbeadás miatt szintén nem kell). Magánszemélyként Magyarországon fekvő lakóingatlant ad magánszemélyeknek bérbe. Ezt úgy gondolom, hogy mivel az ingatlan Magyarországon van ezért a bérbeadás után itt kell adóznia. Őstermelőként jelenleg fizeti a biztosítást, ugyanakkor azt mondja, hogy a férje révén Törökországban is biztosított. A kettős egyezmény alapján neki csak egyik országban kellene fizetni biztosítást, de jelen esetben melyik országban? Mi a teendő egyik és másik országban, hova és mit kell bejelentenie? A biztosítás még annyiban bonyolódik, hogy gyesben és családtámogatásban (családi pótlékban) is részesül. Ebben az esetben kell-e fizetnie járulékot, amennyiben őstermelőként itthon válik mégis biztosítottá, figyelembe vehető-e a családi-járulékkedvezmény úgy, hogy továbbra is osztható a bevétel és költség rá? Válaszukat előre is köszönöm.
Szeretném szakértőjük segítségét kérni járulékkal kapcsolatosan. Adott egy saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő magánszemély, aki nyugdíjasként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat. Árbevétele 2017-ben 5,5 millió forint volt, tételes költség elszámolást alkalmazott. Kérdésem, hogy keletkezik-e a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó jövedelme után egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége, és ha igen milyen mértékű? Válaszukat köszönöm.
Hatósági eljárást indított 71 zöldség-gyümölcsárus ellen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután 14 budapesti piacon végzett ellenőrzéseket.
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból több éves program keretében nyújtandó vidékfejlesztési támogatás visszafizetésének megállapításához való jog mindaddig nem évül el, amíg a program véglegesen le nem zárult – mondta ki a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó szeretné kiváltani az őstermelői igazolványt. A kisadózó 50 ezer forint tételes kisadót fizet. Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó. Kérdésem: mint őstermelő járulék fizetésre kötelezett lesz-e a személy, vagy az 50 ezer forint megfizetésén túl nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm!
Új ügyfelem van, aki őstermelő, még nem volt ilyen ügyfelem és az a gondom, hogy az általános áfát választotta, a NAV éves áfabevallónak jelölte a törzsadaton, a magok vásárlásai meghaladták a 800 ezer forint áfa-visszaigénylést, bevétele még nem volt az ügyfelemnek. Nagyon várom a válaszukat.
Tisztelt Szakèrtő! Mezőgazdasági őstermelő szénát szeretne értékesíteni egy kft.-nek. Jogosult-e kompenzációs felárra a széna után, így felvásárlási jegyet kell, hogy kapjon, vagy számlát kell adnia, mert a szénaeladás nem jogosít kompenzációs felárral? Az áfatörvény mellékletében nem találtam meg a szénát, mint kompenzációs felárra jogosító terményt. Megtisztelő válaszát köszönöm.
Tisztelt Válaszadó! Egy családi gazdaságban van a férj és a feleség. A férj, mint családi gazda földet adott ajándékba a feleségének, emellett a feleség is vett földterületeket a saját nevére. 1. A feleség a családi gazdaság tagjaként kérhet-e bérleti díjat a családi gazdaságban használt földjeiért, vagy azt díj nélkül köteles bevinni a családi gazdaságba? 2. A feleség saját jogon igénybe vehet-e MVH-támogatást? 3. Ha a feleség kiválna a családi gazdaságból és őstermelő lenne, mennyi ideig nem léphetne be ismételten a családi gazdaságba? Megtisztelő válaszát előre köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Őstermelői igazolvánnyal rendelkezem. Szeretném bővíteni a tevèkenysègem. Fűzből fonnék kosarat. Èrtèkesíthetem ezt őstermelőként? Így 600 ezer forint bevétel alatt nem kellene adóznom. Vagy egyèni vállalkozónak kell lennem, mert ez nem őstermelői tevékenység?
Őstermelő nagyértékű beszerzésével összefüggő áfalevonás miatt év közben átlépne az áfakörbe. Van-e erre lehetősége? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő 2018 márciusában bérbe adta a földjeit. A földekben a 2017. évi őszi munkákat (mezei leltár) elvégezték (búzavetés, talaj megmunkálása, szántás, tarlóhántás.) A munkák díjait az őstermelő a 2017. évben kifizette, költségként elszámolta. Kérdésünk: az őstermelő a 2017. évi őszi munkák értékét hogyan számolja el. Nem áfakörös, a termékek értékesítésekor felvásárlási jegy volt kiállítva. A bérbeadási szerződés a mezei leltárra nem tartalmaz semmi féle megállapodást. Köszönettel.
Őstermelő alanyi mentes és kompenzációs feláras adózást választott, amikor az adószámot kiváltotta. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik (búza, kukorica), a terményt nagy kereskedőcégek vásárolják fel, amelyek felvásárlási jegyet állítanak ki. Ez az őstermelő egy nagyértékű kombájn szeretne vásárolni, s szeretne belépni az áfakörbe, hogy az áfát levonásba tudja helyezni. Tudomásom szerint ezt a választását decemberben be kellett volna jelenteni az adóhivatal felé, s akkor januártól már áfás lenne. De ilyen nyilatkozatot nem tett. Kérdésem, hogy van-e valami mód, hogy most, év közben belépjen az áfakörbe? Terményértékesítéskor dönthet-e úgy, hogy saját maga állít ki számlát – alanyi mentesen – a felvásárlók felé, s akkor a 8 milliós határt elérve "automatikusan" belépne az áfakörbe?
Tisztelt Szakértő! Érvényes az őstermelői igazolványom, azonban egy félreértés kapcsán nem érvényesítettem a betétlapot 2017. évre. Beadtam őstermelőként a bevallásomat, melyben az árbevételem 8 millió forint alatt van – a támogatások nélkül. A NAV javítást kér, most már tudom, joggal. Önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznom (17SZAJ-A lap 7. sor), a bevételekből levonva az elszámolható költségeket. Ebben az esetben érvényesíthetem-e a 100 ezer forint őstermelői adókedvezményt, az őstermelői igazolványom érvényes, a nettó adóalap után úgy kell adóznom, mint az egyéni vállalkozók, ha nem, akkor az szja-alap a nettó bevétel. Milyen mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettségem keletkezik. Őstermelésből vagyok biztosított, nem volt érvényes betétlapom, csak igazolványom 2017. évre. Módosítanom kell-e a bevallásaimat, ha igen, hogyan kell adóznom, elég-e havi egészségügyi szolgáltatási járulékot utólag megfizetnem? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szarvas Imréné! A vonatkozó információs füzet 17. oldala szerint a mezőgazdasági őstermelő adózása: A különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a különleges jogállásáról bármikor (akár a tevékenység megkezdésekor, akár azt követően, tárgyév közben is) lemondhat. A különleges jogállásról való lemondás esetén nem elégséges a kompenzációs rendszer helyett alkalmazni kívánt adózási módot megjelölni az adóhatósághoz benyújtandó bejelentő/változás bejelentő lapon, azt is meg kell jelölni, hogy ennek az adózási módnak az alkalmazására a kompenzációs rendszer helyett kerül sor. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany a különleges jogállásáról lemondott, a lemondásának évét követő második naptári év végéig nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert. Szerintem ez alapján nem teljes adóévre választható a kompenzációs felár, év közben bármikor át lehet térni az általános szabályok szerinti adózásra.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték