Tisztelt Szakértő! Az a családi gazdálkodó, aki tételes költségelszámolást választ, és az éves bevétele nem éri el tagonként a 8 millió forintot, a gázolajjövedékiadó-visszatérítés összegét, amit a NAV elszámolás alapján visszautal, az őstermelőnek a nyolcmillió forintos bevételi értékhatár számításánál, mint bevételt figyelembe kell-e vennie?
Van egy őstermelő, akinek árbevétele 4 millió forint alatti, s nemleges nyilatkozatot szokott minden évben tenni, tehát a bevételeinek 20 százalékát kitevő kiadási számlával rendelkezik. Ez az őstermelő egy nagy beruházásba kezdett (növényház fűtéskorszerűsítését végzi). Ezzel kapcsolatban idén mintegy 15 millió forint alapanyagot vásárolt, s jövőre még további 10 millió forint kiadása lesz. A beruházáshoz támogatás is kapcsolódik, 50 százalék a támogatás intenzítás, amit 2020-ban fog megkapni. Kérdésem, hogy ennek a beruházásnak az adózása, hogyan fog történni? Az idei számlákat beruházásként nyilván tartom, jövőre befejeződik a beruházás. A kapott támogatási összeget levonom a beruházás összegéből, s a maradványt fogom értékcsökkenteni?
Tisztelt Szakértő! Első kérdésem az lenne, hogy őstermelő őstermelőtől vásárolhat-e felvásárlási jegy kiállításával: állattenyésztéssel foglalkozik és tenyészállatokat vásárolt felvásárlási jegy kiállításával. Továbbiakban szeretném kérdeni, a felvásárlás tényét az aktuális hónap 08-as bevallásában bevallja. Ezáltal a további, következő hónapoktól kell-e 08-as bevallást benyújtania? Előre is köszönöm válaszát.
A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Adott egy családi gazdaság, amelybe év közben új tag lép be. Az új tag a családi gazdaságba belépése előtt őstermelőként tevékenykedett. A belépés időpontjában volt az őstermelőnek ki nem fizetett bevétele és költsége. A belépést követően, még az őstermelői jogviszonyt érintő fennálló bevételeit megkapta, költségeit kifizette. Kérdésem, hogy a bevételek a családi gazdaság bevételei és költségei között elszámolhatók-e? És ezen bevételeket és kiadásokat is oszthatom az év végén meglévő tagok számával?
Tisztelt Szakértő! 2019-től az őstermelő a nemleges nyilatkozattételnél figyelembe veheti-e az 500 kilométer gépkocsihasználatot? Mivel már nem csupán csak számlával lehet lefedni a 20%-ot. Bizonylat minden hónapban készül a NAV-norma és -üzemanyagár alapján.
Tisztelt Szakértő! Kérném véleményét az alábbiakról: Őstermelő, aki átalányadózó, áfa tekintetében kompenzációs feláras, plusz alanyi mentes. Ingatlan adásvételi szerződésben eladó, ahol a szerződésben kikötésre került, hogy a vételár tartalmaz mezei leltár is. Ez alapján neki a mezei leltár őstermelésből származó jövedelem? Milyen bizonylatot kell, hogy kiállítson? A másik fél, a vevő, szintén őstermelő, aki szeretné a mezei leltár értékét érvényesíteni a költségei között. Ezt megteheti? Várom szíves válaszát. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Tételes elszámolást választó, alanyi adómentes, nyugdíjas őstermelő 2012-ben magánszemélyként vásárolt egy termőföldet. A NAV-tól megkapta az igazolást arról, hogy az illetékmentesség feltételeinek eleget tett. A termőföldet a birtokbaadástól folyamatosan (2019-ben is) maga művelte, azon más tevékenységet nem végzett. A föld megművelésére tekintettel évente igényelt és kapott területalapú támogatást, mint őstermelő. 2019 év végén az ingatlan művelési ág átvezetés eredményeként termőföldből művelés alól kivett területté válik az ingatlan, és ezt követően értékesítésre kerül 2019-ben. A vevő egy kft. Kérdésem, hogy fenti ingatlan értékesítéséből származó bevételt az szja-törvénynek az ingatlanértékesítés szabályai (59-64. §) szerint kell elszámolni, amely esetében a bevételből megállapított jövedelem az évek múlására tekintettel csökkenthető, vagy jelen értékesítés kimeríti az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység keretében esetkört, és így a bevételt az őstermelői tevékenységből származó bevétel részeként kell tekinteni? (Az eladó nem választott adókötelessé tételt ingatlanértékesítésre az áfatörvény előírásai szerint.) Amennyiben az őstermelői tevékenység bevételének kell tekinteni az ingatlaneladásból származó bevételt, és így az őstermelői bevétel meghaladná a kistermelőkre vonatkozó értékhatárt, abban az esetben helyesen értelmezem, hogy a kiszámított jövedelem után 15% szja- és 17,5% szochofizetési kötelezettség merül fel? Egyéb adónemben lesz-e fizetési kötelezettsége az eladónak? Válaszukat előre is Köszönöm!
Tisztelt Adózóna Negyedéves áfabevalló őstermelő 2019.08.27-i keltezésű, 2019.02.07. teljesítésű mínuszos számlákat kapott, „korrekció” megjegyzéssel. A számlák között van vetőmagvásárlás is, ami fordított adózású. Az első negyedévben a számlák figyelembe lettek véve a levonható áfában, visszaigénylés volt ekkor. A kérdés most az, hogy az első negyedévi áfabevallást önellenőrizni kell-e, mivel ezekkel a számlákkal csökkent volna a visszaigénylés összege, amit most be kell fizetni, nem lehet a harmadik negyedévi bevallásban figyelembe venni (most egyébként sincs visszaigénylés, csak átvihető követelés)? Köszönöm a választ!
Adózóna: 2019.10.18. "A biztosító által fizetett összeg is bevételnek minősül, de nem emeli meg a bevételi értékhatárt, mivel nem tekinthető támogatásnak." Kedves Lepsény Mária! Ezt hogy kell értelmezni? Jégkár miatt jelentős összegű kártérítést utalt a Allianz Biztosító az őstermelő részére. Kistermelő, 4 és 8 millió forint között lesz a bevétele. Én úgy értelmeztem, hogy a biztosítói kártérítés beleszámít a 8 millió forintos bevételi határba, csak az MVH-tól és a NAV-tól kapott támogatás nem. Kérem szépen, írja meg, jól gondolom-e, hogy a kárenyhítő juttatás összege, amit az MVH utal a kárenyhítési alapból, az nem számít bele a 8 milliós értékhatárba! Köszönettel: Simonné Szabó Valéria
Tisztelt Széles Úr! Köszönöm szépen válaszát! Az őstermelőkre vonatkozó járulékfizetési szabályokat megértettem. A kérdésem további részében – elnézését kérem, hogy nem megfelelően fogalmaztam – azt szerettem volna megtudni, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség a családi gazdálkodók esetében. Konkrétan azon családi gazdaságnál, ahol a családi gazdálkodás vezetője őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, de a családtagok, akik tagjai a családi gazdaságnak, az őstermelői igazolványon nem szerepelnek, az ő esetükben (például nagykorú diákok) kell-e járulékot fizetni? Továbbá annál a családi gazdaságnál, ahol a családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, a többi tag köteles-e járulékot fizetni, konkrétan itt is a nagykorú diák lenne az érdekes.
Tisztelt Szakértő! A következő esethez kérem segítségét. Az őstermelő betétlapja 2018. 12.3 1-véel lejárt és nem érvényesítette újra, csak 2019. 04. 19-én. Jól gondolom, hogy 2019. 01. 01–04. 18-áig a minimálbért alapul véve kell járulékot fizetnie és 2019. 04. 19-ével újra őstermelő lett, így az előző év bevétele 20%-ának 1/12 része/hó az alap (mivel nem kezdő őstermelő)? Illetve még azt szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben a 2. negyedévre 2 db 1958-as bevallást kell beadni? Válaszát megköszönve tisztelettel: L. Andrea
Őstermelő magtár, géptároló szín építésébe kezdett. Az építkezés több éven keresztül tart. A 2019-es évben a beruházáshoz kapcsolódóan több számlája van. Használatbavételi engedély 2020-ban vagy 2021-ben lesz, akkor zárul le a beruházás. Kérdésem, hogy a 20 százalékos nyilatkozat alkalmazása esetén (az árbevétel 4 millió forint alatt van), a tárgyévben a beruházási költségei elszámolhatók-e?
Tisztelt Szerkesztőség! Az őstermelők és a családi gazdálkodók járulékfizetésével kapcsolatosan szeretnék részletes tájékoztatást kérni. A nagykorú főállású őstermelőknél mind a kezdő, mind a már bázisévvel rendelkezők szempontjából talán egyértelműen megállapítható a járulékfizetés nagysága és mértéke. Problémát jelent a kiskorú, továbbá a nagykorú őstermelők járulékfizetésének megállapítása, legyenek akár önálló őstermelők, vagy szerepeljenek közös őstermelői igazolványon. A helyzetet bonyolíthatja, ha közben nappali tagozatos középiskolai vagy főiskolai, egyetemi hallgatók is egyben. Családi gazdálkodás esetében a családi gazdaság vezetőjénél, akár főállású őstermelő, akár egyéni vállalkozó szintén könnyen meghatározható a járulékfizetés mértéke. Viszont a gazdaság többi tagjánál, főként a kiskorú, valamint a nagykorú nappali tagozatos középiskolai, vagy főiskolai, egyetemi hallgatók esetében már nehézkesebb. Kérem szíves tájékoztatásukat a fenti járulékfizetési esetekkel kapcsolatosan.
Tisztelt Szakértő! Árvasági ellátásban részesülő, nappali tagozatos egyetemista szerezhet-e bevételt őstermelésből vagy vállalkozásból, az árvasági ellátás megtartása mellett?
Tisztelt Szakértő! Ha mezőgazdasági őstermelő traktort vásárol zárt végű pénzügyi lízingre szabad vállalkozási zóna területén, az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint elszámolhatja-e egy összegben a tárgyi eszköz bekerülési értékét 2019-ben? A szóban forgó őstermelő nem családi gazdálkodó. Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték