hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Eladna, vásárolna üzletrészt? Mindkét ügylet adóköteles lehet

  • adozona.hu

Ha a kft. egyik tagja eladja üzletrészét a másik tulajdonosnak, van-e bármilyen bevallási kötelezettsége a társaságnak, vagy a kft.-tagoknak kell számot adniuk adóbevallásukban az ügyletről? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt, kifejtve azt is, hogy mikor, kinek keletkezik adókötelezettsége.

A kft. egyik tulajdonosa eladná az üzletrészét adás-vételi szerződéssel és ügyvéd általi közreműködéssel a kft. másik tagjának – írta olvasónk. Álláspontja szerint, mivel magánszemélyek között történt az adásvétel, a kft. könyvelésében ez nem jelentkezik (mivel nem a kft. vásárolta vissza az üzletrészt, és adta el a másik tagnak). Annak a magánszemélynek, aki az üzletrészt eladja, a 2014. évi 1453-as bevallásában fogja bevallani a jövedelmét és megfizeti a 16 százalékos szja-t, valamint a 14 százalék ehót utána. Vagy a kft.-nek mint kifizetőnek kell ezt bevallani és levonni? A másik két magánszemélynek, akik megvásárolják az üzletrészt, keletkezik-e bevallási kötelezettsége? Olvasónk erre kért megerősítést, vagy ha nem jó az elgondolás, akkor egy helyes könyvelési tanácsot.

A társaság könyvvitelét érintő változás nem történik az ügylettel – szögezte le Sinka Júlia. A kft jegyzett tőkéje marad annyi, amennyi volt, csak a tulajdonosok személye változik (ezt a cégbíróságnak be kell jelenteni). Az adásvétel két magánszemély között zajlik, a társaság nem tekinthető kifizetőnek az Art. szempontjából (és egyébként sem). Ezért adóelőleg és egészségügyi hozzájárulás levonásának kötelezettsége sem merülhet fel.

Ahogyan azt a kérdező is megállapította, az érintettnek – az üzletrész értékesítő személynek – önadózóként, a 1453-as bevallásában kell számot adnia az üzletrésze eladásáról. „Alapesetben” – tehát akkor, ha az üzletrész bekerülési értéke (az érintett tulajdonos vagyoni hozzájárulása, a jegyzett tőke rá eső része) levonásával fennmaradó összeg pozitív, a magánszemély nyereséggel adta el az üzletrészét. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-tv.) értelmezésében az üzletrész értékpapír, így az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok (Szja-tv. 67. §) esik adózás alá. Amennyiben veszteséggel adott túl ezen, úgy adókötelezettsége nem merül fel.

Fontos azonban az üzletrész piaci értéke, mivel az fentiekhez képest picit bonyolíthat a helyzeten. A cég értékének megállapításához célszerű közbenső mérleget készíteni. Ebben – mint vagyonmérlegben – az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a várhatóan fizetendő összegben kell értékelni, és ha indokolt, céltartalékot is kell képezni. Az így elkészített vagyonmérleg szerinti saját tőke lesz a társaság piaci értéke. Ennek, az értékesített üzletrészre jutó hányada az üzletrész aktuális piaci értéke.

A feleknek természetesen joguk van eltérni a piaci értéktől az üzletrész eladása, illetve vétele során. Ebben az esetben azonban adózási következményekkel kell számolniuk. A piaci ártól való eltérés az ezzel előnyt szerző fél számára – így akár az üzletrészt átvevő tag számára – adó- és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget eredményezhet, az Szja tv. 28. § (7) bekezdése, illetve az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésében előírtak alapján.

Az üzletrészt értékesítő személy esetében a piaci áron felül történő értékesítés azt jelent, hogy a piaci árat meghaladó bevételrész nem az úgynevezett árfolyamnyereség szabályai szerint adóköteles, ezért magasabb az eho-teher is. Tegyük fel, hogy az üzletrész a piaci ártól eltérő összegben cserélt gazdát, „A” esetben 100 ezer forinttal drágábban, míg „B” esetben 100 ezer forinttal olcsóbban. Az „A” esetben az üzletrészét értékesítő magánszemélynek kell 100 ezer forintot az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint elszámolnia, míg „B” esetben a vásárlónak kell egyéb jövedelmet figyelembe vennie adóbevallásában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Végrehajtói letiltás mértéke?

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaviszony megszüntetése GYED alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close