Tisztelt Szakértő! Ha egy kft.-ben van egy napi 8 órás munkaviszonyos ügyvezető, és most szeretnénk bejelenteni még egyet, lehet-e már csak napi 4 órába vagy pedig kötelező utána is megfizetni a 8 óra után a járulékokat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy munkaviszonyos 8 órás dolgozó foglalkoztatása történhet-e kötetlen munkarendben a munkakör sajátos jellegére tekintettel? Ha igen, köteles-e jelenléti ív vezetésére? Illetve ha nem, akkor milyen lehetőségek vannak? Ha nem tagja a vállalkozásnak, akkor lehet-e, hogy a magasabb összeg után fizessük meg az alkalmazott után a járulékokat? Illetve az lenne még a kérdésem, hogy a társasági szerződésben nem szereplő személyt be lehet-e jelenteni ügyvezetőnek? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Lehet-e főállású katás egyéni vállalkozó az a magánszemély, aki egy kft. 20 százalékos tulajdonosa, illetve ügyvezető is, de jövedelme nem keletkezik.Válaszát előre is köszönöm.
Mi van akkor, ha a cégnek csak az ügyvezető az egyetlen alkalmazottja, aki munkaviszonyban látja el feladatát és nincs bevétele és nem tudja felvenni a bérét? A pótbefizetésekből rendezte a járulékokat. Végelszámolással szeretné megszüntetni a céget, hogy kata formában egyéni vállalkozóként szerezzen még a nyugdíjhoz szolgálati időt.
Tisztelt Szakértő! Gyeten lévő édesanya kft.-ben tulajdonos és ügyvezető szeretne lenni egyszemélyben. Személyesen közreműködik. A CST-ben heti 30 órát meg nem haladó időtartamra van korlátozva a gyetes szülő kereső tevékenysége. A fenti esetben azonban a munkaideje nem behatárolható az ügyvezetőnek, mivel mint társas vállalkozó tevékenykedik. Kérdésem az lenne, hogy befolyásolhatja-e a gyet jogosultságát a fenti státusz (a 30 órás korlátozás miatt), illetve a kft.-ben meg kell-e fizetnie a járulékminimum utáni kötelezettségeket. Köszönettel várom hozzáértő válaszukat. Tisztelettel, Bakonyi Eszter
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést eddig munkaviszonyban látta el, megfizetve utána a kötelező járulékokat. Amennyiben a munkaviszonyt megszünteti, és mint tag látja el a továbbiakban az ügyvezetést, mint nyugdíjas a nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjjal, milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni pár homályos kérdésben. Röviden az előzmények: egy szövetkezet (képviseletre jogosult) ügyvezetője jogosulttá vált öregségi nyugdíjra 2016. 10. 17-ével, ezért 16-án megszüntettük a munkaviszonyát közös megegyezéssel. A munkáját ezután is szeretné folytatni 18-ától. Az alábbi kérdésekre szeretném megkapni a választ: 1. Szövetkezet vezető tisztségviselője elláthatja-e a munkáját (kiegészítő) társas vállalkozóként? Tudomásom szerint a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el. (A munkaviszonytól most tekintsünk el.). Viszont társadalombiztosítási szempontból a vezető tisztségviselői jogviszony munkaviszonyt vagy társas vállalkozói, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez... Tehát, mivel nem munkaviszonyt szeretnénk, ezért mindenképpen, mint társas vállalkozó működhet közre, ha jól gondolom, és nem lesz biztosított, ezáltal be sem kell jelenteni, mivel számára öregségi nyugdíjat folyósítanak. 2. Kell-e megbízási szerződést kötnie az ügyvezetésre társas vállalkozóként, illetve megvan-e határozva, hogy milyen időtartamra lehet? 3. Számfejtéskor megbízási díjjal vagy tagi kivéttel kell számolni? 4. A létesítő okiratban a jogviszonyát (változását) fel kell-e tüntetni? Válaszát előre is köszönöm!
Egy 2016. július hónapban alakult kft.-nek az engedélyek hiánya miatt a mai napig nincs tevékenysége. A kft. 3 tagból áll. Az egyik tag többségi tulajdonnal bír, akinek főállású egyéni vállalkozása van, a másik két tag jogosult képviseletre, megbízási jogviszony keretében. Az egyik képviseletre jogosult tagnak van egy bejelentett heti 36 órát meghaladó munkaviszonya más cégnél, a másik képviseletre jogosult tag pedig heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik szintén egy másik cégnél. A kérdés az lenne, hogy amíg a cég nem végez tevékenységet, a heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkező tagnak meg kell-e fizetni a társas vállalkozókra vonatkozó emelt járulékot, vagy pedig elláthatja-e a cég képviseletét nulla forint megbízási díjjal? Továbbá, mindkét tagot be kell-e jelenteni a 16T1041 -es nyomtatványon? Várom szíves válaszukat! Köszönettel : Dné
Tisztelt Szakértő! Kérem, az alábbi eset megoldásában szíveskedjen állást foglalni. Adott egy társaság (egyszemélyes kft., amelynek tagja és ügyvezetője harmadik országbeli magánszemély, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú szociális biztonsági megállapodása). Az adott személynek nincs regisztrációs kártyája, nincs belföldi címe. Magyarországra évente 1-2 alkalommal jön, a társaság ügyeit hazájából intézi. A kérdéseim a következők: 1. Az adott személy a Tbj. alapján biztosítottnak tekinthető-e Magyarországon? 2. Köteles-e járulékot fizetni? 3. Ha igen, milyen módon juthat hozzá a bejelentéshez és járulékfizetéshez szükséges taj számhoz? Megtagadhatják-e a taj kiadását arra hivatkozva, hogy nincs regisztrációs kártyája, belföldi címe? 4. Jogosult-e fentiek alapján táppénzre, orvosi ellátásra? Amennyiben a fentiekre nem a válasz, akkor igaz-e, hogy a biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a fizetési kötelezettsége akkor kezdődik, amikor a regisztrációs kártyáját kiállítják, és belföldi lakcíme keletkezik? Kérem, segítségét hogy hogyan járjak el helyesen és szabályosan ebben az esetben. Válaszát előre is köszönöm
Mulasztási bírságra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek nem jelentik be időben az adóhatóságnál a cég ügyvezetésében bekövetkezett változásokat. Na, de mikortól kell számolni a 15 napot: a változás vagy a cégbírósági bejegyzés napjától? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Kérem elvi állásfoglalásukat arról, hogy a tao-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi példában szereplő két cég. "A" cégben XY kisebbségi tulajdonos (10% alatti részesedéssel) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "B" cégben XY szintén kisebbségi tulajdonos (10% alatt) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "A" cég árbevételének jelentős része származik "B" cégtől (több, mint 80%). Az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás megvalósul. A tao-törvény 4. § (23) bekezdés f) pontja alapján kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Különböző szakmai fórumokon eltérő állásfoglalások találhatók annak megítélésére, hogy a cégvezetőt bele kell-e érteni az ügyvezetésbe. Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az öregségi nyugdíjas ügyvezetőnek: aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszonyban látja el, máshol nincs 36 órát elérő munkaviszonya. A kérdéses társaságnak közvetlenül nem tagja, azt egy másik kft. birtokolja teljes egészében, viszont a tulajdonos kft.-ben tag az illető. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és személyesen is közreműködik. Napi 8 óra helyett ezentúl napi 6 órában szeretné ezeket a feladatokat ellátni. Kérdésem, hogy a járulékokat fizetheti időarányosan? Előre is köszönöm válaszát!
Főállású katás vállalkozó megvásárolt egy egyszemélyes kft.-t. Ott az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban, heti 5 órában látja el. Kell-e utána járulékot fizetnie a kft.-nek, ha a vállalkozásában főállású katás vállalkozónak minősül, és emelt összegű, 75 ezer forint katát fizet maga után?
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás bt., ahol az ügyvezető és egyben tag is, aki személyesen közreműködik, és havi 75 000 forint katát fizet. Adott egy másik bt., amely nem katás, és ebben is kültagként (de nem ügyvezetőként), személyes közreműködésre nem kötelezettként, 0 forint megbízási szerződéssel, 0 forint járulékkal, esetenként dolgozik ugyanezen tag. Ez utóbbi, nem katás betéti társaságban az ügyvezető máshol heti 40 órás alkalmazotti jogviszonyban áll, ezért nem fizetünk utána járulékot. Helyes így a járulékfizetés? Előre is köszönöm a válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték