Mulasztási bírságra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek nem jelentik be időben az adóhatóságnál a cég ügyvezetésében bekövetkezett változásokat. Na, de mikortól kell számolni a 15 napot: a változás vagy a cégbírósági bejegyzés napjától? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Kérem elvi állásfoglalásukat arról, hogy a tao-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi példában szereplő két cég. "A" cégben XY kisebbségi tulajdonos (10% alatti részesedéssel) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "B" cégben XY szintén kisebbségi tulajdonos (10% alatt) és cégvezető önálló cégképviseleti joggal. "A" cég árbevételének jelentős része származik "B" cégtől (több, mint 80%). Az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás megvalósul. A tao-törvény 4. § (23) bekezdés f) pontja alapján kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Különböző szakmai fórumokon eltérő állásfoglalások találhatók annak megítélésére, hogy a cégvezetőt bele kell-e érteni az ügyvezetésbe. Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az öregségi nyugdíjas ügyvezetőnek: aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszonyban látja el, máshol nincs 36 órát elérő munkaviszonya. A kérdéses társaságnak közvetlenül nem tagja, azt egy másik kft. birtokolja teljes egészében, viszont a tulajdonos kft.-ben tag az illető. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és személyesen is közreműködik. Napi 8 óra helyett ezentúl napi 6 órában szeretné ezeket a feladatokat ellátni. Kérdésem, hogy a járulékokat fizetheti időarányosan? Előre is köszönöm válaszát!
Főállású katás vállalkozó megvásárolt egy egyszemélyes kft.-t. Ott az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban, heti 5 órában látja el. Kell-e utána járulékot fizetnie a kft.-nek, ha a vállalkozásában főállású katás vállalkozónak minősül, és emelt összegű, 75 ezer forint katát fizet maga után?
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás bt., ahol az ügyvezető és egyben tag is, aki személyesen közreműködik, és havi 75 000 forint katát fizet. Adott egy másik bt., amely nem katás, és ebben is kültagként (de nem ügyvezetőként), személyes közreműködésre nem kötelezettként, 0 forint megbízási szerződéssel, 0 forint járulékkal, esetenként dolgozik ugyanezen tag. Ez utóbbi, nem katás betéti társaságban az ügyvezető máshol heti 40 órás alkalmazotti jogviszonyban áll, ezért nem fizetünk utána járulékot. Helyes így a járulékfizetés? Előre is köszönöm a válaszát!
Az alábbi, járulékfizetéssel kapcsolatos kérdésemre szeretnék választ kapni: Egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó céget alapít (100 százalékos tulajdoni hányaddal). Az egyéni vállalkozásában főállású egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint katát fizet. A cégében ő lesz a képviselő, az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében fogja ellátni, ezt rögzítették az alapítói okiratban is. A kérdésem a következő: a cégben fizetheti maga után a járulékot munkaviszonyos jogviszonya után, ha a feladatait heti 20 órában látja el? Vagy társas vállalkozóként kötelező megfizetni a cégben a járulékokat az emelt járulékalap (Szociális hozzájárulási adó: minimálbér 112,5%-a, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: minimálbér 150%-a után)? A két vállalkozáson kívül nincs más jogviszonya, ahol a járulékot megfizetnék utána a minimálbér alapján.
Tisztelt Adózóna! Segítségüket kérem a következőkben: ha egy új cég alakul, az ügyvezetőt milyen határidővel kell bejelenteni a NAV-hoz? Véleményem szerint erre az esetre az Art. 16. § (4) a) pontjának utolsó szófordulata alkalmazandó ("a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni"), hiszen az alapító okirat (társasági szerződés) keltekor még nem rendelkezik a cég adószámmal, és nem is létezik, mint jogi személy, így a bejelentést csak a cégbírósági végzés kézhezkapása után utólag van lehetőség. Jó értelmezzük a jogszabályt? Köszönettel: Nagy Erika
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem, aki egy kft.-nek tagja és ügyvezetője, jövedelmet nem vesz ki a cégből, mert van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya máshol, doktori-mesterképzésre iratkozott be egy egyetemre. A kft. sport tevékenységgel foglalkozik, a képzés sporttudománnyal kapcsolatos. Elszámolhatja-e a kft.-ben a képzési díjat? Elismert költsége lesz-e ez a kft.-nek? Van-e bármilyen plusz adóvonzata annak, ha a cégéből szeretné fizetni ezt a képzést? Köszönjük szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni és mit tehet egy könyvelőiroda a következő esetben? Egyik általunk könyvelt kft. ügyvezetője munkaviszonyát több hónapja felmondta. Ő nem volt tulajdonos a cégben. A cégbíróság azóta sem törölte mint ügyvezetőt. A tulajdonos, aki egy kanadai cég, nem választott új ügyvezetőt. A bevallások beadására könyvelőirodánk egy alkalmazottját hatalmazta meg az akkor még munkaviszonyban lévő ügyvezető. A kanadai tulajdonos képviselője nem jelentkezik társaságunknál. Mikor követünk el súlyosabb hibát, ha beadjuk a bevallásokat (nincs alkalmazott, nincs számla), gyakorlatilag minden bevallás nullás, vagy ha nem? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! És mi van abban az esetben, ha cégben hárman vannak tagok, két üzlet van, az egyik üzletben az ügyvezető, a másikban a két tag dolgozik? Ahol az ügyvezető dolgozik az műszaki üzlet, és öngyilkos lesz a boltvezető vagyis az ügyvezető, és elindítják a felszámolást. Mint kiderült, a cégnek minimális saját vagyona volt, ami nem fedezi a hitelezőket. Főleg nálam bizományos áruról beszélünk. A két tag takarózik azzal, hogy ők nem láttak bele abba amit az ügyvezető csinált, és ő döntött mindenben. A felszámoló közölte, hogy esélyem sincs arra, hogy lássam a pénzem. Valóban nincs ilyenkor mit tenni? Ha öngyilkos lesz az ügyvezető akkor vége, és bele kell törődni hogy a pénz elveszett? Köszönöm a választ előre is Üdvözlettel
Ha az adós cég vagyonából nem kapja meg követelését a hitelező, illetve nem teljes mértékben jut hozzá, pert indíthat pénzéért az ügyvezető mögöttes felelősségére alapozva is.
Mit és milyen nyomtatványokon kell bejelenteni a NAV-hoz az ügyvezető nyugdíjba menetelét követően, illetve hogyan alakul új státuszában a tb-kötelezettsége? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk alkalmazotti jogviszonyban látja el teendőit. A kérdésem az, hogy pontosan meghatározott feladatot elláthat-e a munkaviszony mellett eseti megbízási szerződéssel? Köszönöm.
2016. szeptembertől osztrák ügyvezetője van a cégünknek. Ausztriában fizeti az egészségbiztosítást és ragaszkodik is hozzá, ezért itt nem kap TAJ számot és nem vonunk tőle egészségbiztosítást. Mint ügyvezetőnek megbízási szerződése van. Szívesen fizetne a nyugdíjalapba és le is vonnánk tőle, de a jelenlegi bevalláson ezt nem tudjuk megtenni. Úgy gondoljuk, hogy szochót sem kell fizetni, hanem ehót.Tudnának segíteni abban, hogy helyesen járjunk el? Köszönettel:Welchnerné
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték