112 találat a(z) örökös cimkére

Cikk

Egyre szélesebb körben elérhető a joggyakorlat az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (2016/679. számú rendelet, GDPR) összefüggésben. Az egyik, 2020. augusztus 8. napján kelt határozatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közjegyzővel szembeni panaszt utasított el. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Kérdés

Először is nagyon szépen köszönöm igen gyors válaszát! Élve a felkínált lehetőséggel, igényelném a számítás levezetését, ennek érdekében az alábbi adatokat adom meg: 2015.évi hagyaték: lakás 1/4 rész öröklése: 1. örökös 2/24 részben 2. örökös 2/24 részben 3. örökös 2/24 részben vagyon-értékmegh: 2.250.000 Ft közjegyzői dij: 72.000 Ft 2018.évi hagyaték: 12/24 rész öröklése: 2.örökös 3/24 részben 3. örökös 3/24 részben 4. örökös 6/24 részben vagyon-értékmeghatározás:9.880.000 Ft temetési költség: 167.267.-Ft - közösen viselték 2019.évi lakás értékesítése: 23.700.000 Ft értékben adásvételi szerződés alapján jutó rész: 1. örökös 1.975.000 2. örökös 4.937.500 3. örökös 4.937.500 4. örökös 11.850.000 Előre is köszönöm segítségét.! További jó egészséget kívánok! Tisztelettel

Cikk

Ha a magánszemély meghal, a végleges adójának megállapítása – akkor is, ha egyéni vállalkozó volt – az adóhatóság feladatkörébe tartozik. Ilyen esetben az adóhatóság soron kívül állapítja meg az elhunyt végleges adóját, mely történhet hivatali eljárás keretében, de a túlélő házastárs vagy más örökös is kezdeményezheti azt az illetékes adóhatóságnál. Az adózással összefüggő kötelezettségek mindig az adózót terhelik, ezért az elhunyt helyett nem nyújthat be a hozzátartozója adóbevallást.

Kérdés

T. Szakértő! Egyszemélyes kft.-tag elhunyt, a cég végelszámolás alatt volt. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyenkor a könyvelőnek milyen feladata van, az örökösöket nem ismeri. Kell-e valamit a NAV felé beadni, illetve bejelenteni? Előre is köszönöm a válaszát.

Cikk

Magyarországon a vállalkozások több mint kétharmada családi tulajdonban van, a munkavállalók felét ők foglalkoztatják, mégsem jellemző rájuk a jövőtervezés. Ha meghal a cégalapító – vagy betegség, baleset miatt cselekvőképtelen lesz – az egyenlő a vállalkozás halálával, a munkavállalók elbocsátásával. A hagyatéki eljárás legalább 6–12 hónapra meggátolja a cég életét, ezt az időt pedig egy cég sem éli túl tulajdonos vagy ügyvezető nélkül. Nem ritka, hogy ezen idő alatt megjelennek az üzleti keselyűk, a NAV, és a hitelező bankok is felmondják a szerződést.

Kérdés

Tisztelt Bartha László! Korábbi válasza alapján szeretném megkérdezi, hogy az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének haláláig terjedő bevétele és kiadása vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén hogyan történik. "A végleges adót a magánszemély valamennyi szja-köteles jövedelme alapján állapítja meg, tehát nemcsak a vállalkozói kivét után." Vagy "Ez azt jelenti, hogy a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint kell a tevékenységet folytatónak a jövedelmet levezetni, a bevételnek és a költségeknek része az az összeg, amely az örökhagyó haláláig érkezett, vagy merült fel." Akkor a NAV is megállapítja a vállalkozói jövedelem szerinti adót, és a tevékenység örököskénti folytatójának is fel kell tünteti az elhunyt időszakának bevételeit és kiadásait és ez alapján adót fizetni a már saját nevén elért bevétellel és kiadással együtt? Áfa szempontjából a beérkező bevétel az elhunyt adóbevallásába tartozik bele, akkor is ha a halála után érkezik be. A kiadás esetén pedig halál napjáig teljesítési idejű számla tartozik az elhunythoz a később időpontú az örököshöz. Köszönöm szépen.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Volt egy egyéni vállalkozó, aki elhunyt 2018 októberében, a tevékenységét a lánya folytatta örökösként. Az elhunyt egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt, így az örökös is az lett. A kérdésem az, hogy az éves áfát úgy kell-e megállapítanom, hogy a teljes évet veszem figyelembe, vagy csak az örökös által folytatott időszakot veszem alapul? Segítségüket előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkavállaló 2018. 04. 16-ától táppénzen volt, majd 2019. 02. 17-én elhalálozott., ezzel a munkaviszonya megszüntnek tekinthető. A cégnek a 2017-re és a 2018-ra járó szabadságmegváltást ebben az esetben is ki kell fizetni az örökösnek? A másik kérdésem, hogy a temetéshez a cég jelentős összeggel, mintegy 60 százalékban szeretne hozzájárulni, ez adózás szempontjából mit jelent a cégnek? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Magánszemély haszonbérleti szerződést kötött 2018-ban, és később elhunyt. Az örökösök kapják meg az idei haszonbérleti díjat, és folytatják tovább a bérbeadást. Az szja-törvény szerinti adómentességi feltételek az örökhagyó szerződésében fennálltak. Kérdés, hogy az örökösök "érvényesíthetik"-e az adómentességet? Vagy az örökhagyó halálával megszűnik 5 éven belül a szerződés, és így adókötelessé válik az örökösök haszonbérbe adásból származó jövedelme? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Magánszemély, aki haszonbérleti szerződést kötött 2018-ban, idén elhunyt. Az örökösök kapják meg az idei haszonbérleti díjat, és folytatják tovább a bérbeadást. Az szja-törvény szerinti adómentességi feltételek az örökhagyó szerződésében fennálltak. Kérdés, hogy az örökösök "érvényesíthetik"-e az adómentességet? Vagy az örökhagyó halálával megszűnik 5 éven belül a szerződés, és így adókötelessé válik az örökösök haszonbérbe adásból származó jövedelme? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv.: Kiss András

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. könyveiben nagy értékű kölcsönt tartanak nyilván az alapító tag édesanyjától, aki időközben elhalálozott. A kölcsön összege nem szerepelt a hagyatéki leltárban, a hagyatéki végzés nem rendelkezett róla. Kérdésem: milyen módon, milyen dokumentumok alapján, milyen adóterhekkel lehet a könyvekből kivezetni a jelenleg még nyilvántartott kölcsöntartozást? Az örökösök akár igényt tarthatnak-e a pénzösszegre, ha már lezárult a hagyatéki eljárás? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Egy bt. kültagja elhunyt. Az örökösök (mindhárman a bt. bel- és kültagjai) pénzben kérik a társaságtól a hagyatéki eljárás során megállapított örökség megváltását, kifizetését. A kérdés, hogy mennyi időn belül jogszerű a kifizetés? Van határideje? A hagyatéki eljárás a halál bekövetkezte után 4 hónappal volt. Azt tudjuk, hogy a tagsági viszony a halál időpontjában szűnik meg. De ilyen komoly elszámolást nem lehet pár hét alatt megcsinálni. Milyen időpontig lehet az örökséget adó- és illetékmentesen kifizetni? Jelentős összegről van szó, és a bt.-nek nincs annyi pénze. A tagok banki hitelből szeretnék az örökösöknek kifizetni az örökségüket. Úgy gondolom, ennek nincs akadálya. Az örökség összegét az örökösök tagi kölcsön formájában visszatennék a bt.-be, és a hitelező banknak visszafizetésre kerülne az összeg. A bt. a tulajdonában lévő egyik ingatlanát értékesíteni kívánja, és az eladás után a tagi kölcsönt visszafizeti a tagoknak a tervek szerint. A NAV részéről Ön szerint a tagi kölcsönnek a nyújtása, és a fent leírtak kifogásolhatók lennének? Vagy ez a megoldás minden szempontnak megfelel? Válaszát köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kézi számla

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Halastó értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Gyod – fizetés nélküli biztosítás szünetel?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink