Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy egy étterem könyvelése során van-e valamilyen speciális dolog, amire figyelni kell például a bevallások, adatszolgáltatás, standolás? Köszönettel.
Egy Hajdú-Bihar megyei 4 csillagos szálloda éttermében tartottak ellenőrzést a hét elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei. Az egységben számos – adminisztratív, higiéniai és élelmiszerbiztonsági – hibát tártak fel az ellenőrök, továbbá mintegy 150 kg lejárt, nem nyomon követhető élelmiszert vontak ki a forgalomból.
Fokozottan ellenőrzik az adóhatóság revizorai ezen a héten a kerékpár- és autószervizeket a már megszokott vendéglátó-ipari számla-, nyugtaadás szabályszerűségének vizsgálata mellett. Budapesten az Országos Étterem Hét programra tekintettel a vendéglátósoknál ellenőrzik a NAV munkatársai kiemelten a számlaadást, az online pénztárgépek megfelelő használatát, valamint az alkalmazottak bejelentését.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság tagja és alkalmazottja 3. országbeli megrendelést teljesítve külföldön végzett munkát 2 hónap időtartamban. Az étkezésükről nyugtákat hoztak, melyek összegét saját költségükre előlegezték meg (étterem, közért stb). Milyen adózással fizethető ki részükre a fogyasztás? Van-e összegkorlát? Köszönettel: Reményi Győzőné
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Tisza teljes vonalán ellenőrizte az éttermeket és halsütödéket, a vizsgált 49 vendéglátó egység közül kilencnél találtak problémát a szakemberek az ott árult halak nyomon követhetőségével kapcsolatban, ezért több mint 600 kilogramm hal és haltermék forgalomba hozatalát tiltották meg – mondta Zsigmond Richárd, a Nébih földművelésügyi igazgatóságának elnöke csütörtökön az M1-en.
Sokféle értelmezést találtam. A lekötött tartalék csak az adótörvényben meghatározott beruházásra oldható fel. Mivel a beruházás számviteli fogalma magában foglalja a felújítást is, felújításra is képezhető fejlesztési tartalék, illetve a „beruházásra történő felhasználás” kitétel alatt a 161. Befejezetlen beruházás könyvviteli számlán való elszámolást értjük. Szeretném tudni, hogy a 162. felújítás számlára könyvelt tételeket a feljlesztési tartalék felhasználásakor figyelembe vehetem-e. Konkrétan egy önkiszolgáló étterem pultrendszere lett úgy felújítva, hogy az most kétszer akkora lett, mint volt, több elemmel bővült, és sokkal több mindent szolgáltat.
Milyen áfakulccsal kell számlázni, ha a vendég már előre jelzi, hogy a levest helyben kívánja elfogyasztani, míg a második fogást elvitelre kéri, ha a vendég viszi vissza a tálcát, ha nagyobb társaság egyben kéri a számlát, és azon vodkás narancslé is szerepel, az italautomatával előállított szénsavas üdítőt vagy a máshol készített, az étterem saját ételeivel, italaival együtt kínált süteményeket savanyúságokat? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal újabb gyűjteményt tett közzé az étkeztetési szolgáltatásra alkalmazható kedvezményes adómértékkel kapcsolatban felmerülő gyakran ismételt kérdésekről.
Tisztelt Szakértő! Adott egy vendéglátó egység szendvics, saláta, sütemény, kávé, egyéb italok kínálatával. Melegkonyhás engedéllyel rendelkezik. Az egyetlen termék a kínálatukban a csirkemellsaláta, melyhez helyben sütik a csirkemellet. Ön szerint elegendő-e ez az egy termék a kedvezményes áfakulcs alkalmazásához, kimeríti-e ez a melegkonyha fogalmát? A többi feltételnek megfelelnek (helyben fogyasztás). Köszönöm válaszát.
Továbbra is sokan bizonytalanok, hogy milyen áfakulcsot kell felszámolniuk az éttermekben, büfékben, cukrászdában. Egy kérdéscsokorra ezúttal Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.
Mikor 18 százalék a vendéglátásban az áfa, és mikor 27? Kell-e arányosítani a felszolgálási díjat, mi az előírás a becsomagoltatott maradékra, a cateringre, az alkoholt tartalmazó ételre? A gyakran ismételt kérdésekre a NAV válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni. Az áfatörvény szerint 2017. január 1-jétől a vendéglátásban alkalmazható 18%-os áfakulcs egyik feltétele, hogy az adóalany által végzett ügylet az SZJ 55.30.1 éttermi szolgáltatás kategóriába tartozzon. Ügyfelem 56.10 (Éttermi, mozgó vendéglátás) és 56.21 (rendezvényi étkeztetés) alá tartozó tevékenységeket végez. Saját készítésű ételeket és többek között saját készítésű nem alkoholtartalmú italokat szolgál fel az éttermében, helybeni fogyasztással. Kérdésem, hogy a bejelentett fenti TEÁOR kodú tevékenységei kimerítik-e a feltételként előírt 55.30,1 SZJ-t vagy szükséges-e egyéb TEÁOR kodú tevékenység bejelentése a 18%-os áfakulcs alkalmazásához? Köszönöm a segítségét!
Egy hotelben éttermet üzemeltetünk. Az étterem célja elsősorban, hogy az ott megszálló vendégeket kiszolgálja, de természetesen bárki bemehet, és be is szokott menni. A hotelt egy másik vállalkozás üzemelteti, az éttermet (konyhával együtt) mi, tehát mi végezzük a felszolgálást, meg mindent, ami az étteremhez tartozik. Azonban a vendég nem nekünk fizet, hanem a hotel üzemeltetőjének, akinek mi számlázzuk ki a szolgáltatást. Ez esetben alkalmazható-e a kedvezményes áfakulcs?
Bonyolult előírások szabályozzák, hogy milyen esetekben alkalmazható januártól kedvezményes áfakulcs ételre, italra. Erre utal a KSH, a NAV és az NGM alábbiakban közölt közös tájékoztatója is.
Új adó, úgynevezett turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetését csempészte be a parlament törvényalkotási bizottsága az adótörvénycsomaghoz készített összegző módosító javaslatba, amelyet múlt hét pénteken nyújtottak be, most kedden pedig már szavaz is róla az Országgyűlés.
Tisztelt Szakértő! Étterem a működésének keretében vásárol italokat, üvegben és nagyobb kiszerelésben is. A megvásárolt italok számviteli megítélése szerint anyagnak vagy árunak számítanak? Változatlan formában történő értékesítésnek számít, ha az italt nem a konyhán az ételhez használják fel, hanem a csomagolást megbontva, kimérve értékesítik a vendégeknek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték