1279 találat a(z) áfalevonás cimkére
Közüzemi számlák áfa-visszaigénylése lakóingatlan székhely esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. vásárolt egy lakást irodának, magánembertől. A közüzemi szolgáltatóknál átíratták a mérőórákat a kft. nevére, így a számlák a kft. nevére érkeznek. Levonható-e a közüzemi számlák áfája, ha kizárólag irodaként használják a földhivatalnál lakóingatlanként bejegyzett irodát?
Személygépkocsi-vásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfaalany egyéni vállalkozó személygépkocsit vásárolna nyíltvégű pénzügyi lízing konstrukcióban. Az egyéni vállalkozó nem taxis, autóoktató, nem bérbeadás céljából vásárolná, hanem saját tevékenysége folytatásához, mert sokat kell utaznia. Kérdésem a következő: a havi lízingdíj áfája levonható-e a hivatali célú használat arányában útnyilvántartás és cégautóadó megfizetése mellett? Ha igen, akkor az arányt havonta kell kiszámolni? Különösen érdekes ez az első lízingdíjnál, mivel az az összes lízingdíj 30-40 százaléka is lehet. Másik kérdés, hogy az szja-törvény szerint hogyan számolok el költséget (lízingdíj kamat stb.)? Köszönöm válaszát.
Használtcikk-kereskedő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségét. Egy kft. használt ruhák kereskedelmével foglalkozik. Eddig alanyi adómentes volt, de nemrég átlépte a 6 millió forintos értékhatárt. Bejelentkezett áfakörbe, mint használtcikk-forgalmazó, ezen belül is a globális módszert választotta. 1. A 6 millió forintos határ átlépésekor meghatározott összegű készlettel rendelkezett a vállalkozás. Jól gondolom-e, hogy amikor a korábban, még alanyi mentesként beszerzett készlet egy-egy darabját értékesíti, nem tud különbözetet számolni, az eladási árból nem tudja az áru beszerzési árát levonni, lévén, azt nem az adott áfabevallási időszakban szerezte be, hanem még akkor, amikor alanyi mentes volt? 2. Szoktak ruhát vásárolni Parndorfban is. Ezek újak, amelyeket áfásan értékesít. Viszont nem kap névre szóló számlát, csak egy pénztárgép által kinyomtatott nyugtát, amin az árucikkek tételesen fel vannak sorolva. Jól gondolom-e, hogy költségként ezt is el lehet számolni? Köszönöm a segítséget! Emília
Tárgyieszköz-értékesítés-e az ingatlan értékesítése?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítségüket, hogyan kell eljárni a levonási hányad megállapításakor, ha ingatlant értékesítünk adómentesen. Az áfatörvény 259. § 21. pontja az ingatlant minden esetben tárgyi eszköznek minősíti. Az áfatörvény 5. számú mellékletének 3. pontja tárgyalja, mely összegeket (bevételeket) nem kell figyelembe venni a levonási hányad megállapításakor: a) tárgyi eszköz értékesítésénél nem szab feltételt, b) ingatlan értékesítésekor eseti jellegűnél nem kell a levonási hányadnál számolni vele. Álláspontom szerint az a) és b) pontok egymással ellentmondásban vannak. Köszönöm előre is válaszukat. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Számlán feltüntetett TEÁOR-szám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelőként sok olyan – szolgáltatásról kiállított – számlával találkozom, ahol a szolgáltatás megnevezése mellett TEÁOR-számot tüntetnek fel. Az áfatörvény a számla kötelező tartalmi elemei között nem tünteti fel a termékek vagy szolgáltatások besorolási számát, viszont a törvény úgy fogalmaz, hogy ha ezt az adatot is fel kívánjuk tüntetni, akkor termék esetében vámtarifaszámot, szolgáltatás esetében SZJ-számot kell írnunk. Úgy gondolom, hogy az idézett törvényi előírásból kiindulva helytelen az a számla, amelyen egy szolgáltatás megnevezése mellett TEÁOR-szám szerepel. A helyes eljárás véleményem szerint az lenne, ha fel sem tüntetnének a számlán besorolási számot (hiszen nem kötelező), de ha mindenképpen fel akarják tüntetni, akkor annak SZJ-számnak kell lennie. Kérdésem: igazam van-e a fent leírtak vonatkozásában? Visszaküldhetek-e a számlakibocsátónak egy olyan számlát, amelyen SZJ-szám helyett TEÁOR-szám szerepel? Egy adóellenőrzésnél nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy az adórevizor egy ilyen számlára azt mondja, hogy nem felel meg az áfatörvény előírásainak, ezért nem hiteles bizonylat, és nem engedi a számlában foglalt áfát levonásba helyezni. Van-e ebből a szempontból adókockázat ezekben a számlákban? Köszönettel: Herczeg Tibor
Fordított áfa és arányosítás
Kérdés
Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított áfás beszerzések. Kérdésem, hogy a fordított áfás beszerzések alapját (amikor az áfát a vevő fizeti) bele kell-e számítani a levonási hányadba? Ha igen, akkor miért?
Céges tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása munkavállalónak
Kérdés
Társaságunk tulajdonában lévő lakóházat piaci áron bérbe adjuk egyik munkavállalónknak. A közműveket nem írtuk át a bérlő nevére, így a közüzemi díjakat a havi bérleti díjjal együtt áfával növelt összegben kiszámlázzuk a munkavállalónak. A kérdésem az lenne, hogy a közüzemi és az épületfenntartással kapcsolatos számlák áfatartalmát levonásba helyezhetjük-e, illetve, hogy a bérbeadással kapcsolatban van-e személyijövedelemadó-kötelezettségünk?
Nem lakóingatlannak minősülő ingatlanon végzett felújítás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan [ingatlanrész] értékesítése tevékenységre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt NEM választotta, lakóingatlant vásárol. Ezután az építésügyi hatóságnál irodává minősítteti, majd felújítja. Levonható-e a felújításhoz kapcsolódó áfa? Köszönettel!
Bérelt ingatlanon végzett beruházás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatását kérni az alábbi esetben. Egy kft. egy földterületet bérel, amelyet a tagok bocsátanak a kft. részére 25 éves időtartamú szívességi használat keretében. Erre a telekre a kft. egy épület/csarnok felépítését tervezi. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy az ennek keretében felmerülő költségek esetében az áfa levonásba helyezhető-e? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál, ha a telephelye megegyezik a székhelyével, ahol vállalkozási tevékenységet végez, a számla az ő nevére jön, az elszámolt áram után levonható-az áfa?
Ingatlan – áfa – 2. verzió
Kérdés
Egy kft. két ingatlannal rendelkezik, melyeket értékesíteni fog. A kft.-re vonatkozó információk: kizárólag áfás bevétellel rendelkezik; 2010. 08. hóban bejelentette, hogy a lakóingatlannak és nem lakóingatlannak minősülő bérbeadása és értékesítése áfás (adómentesség helyett). Ingatlanokra vonatkozó információk: 1. ingatlan: lakásnak minősülő ingatlan + hozzá tartozó parkoló. A beszerzés időpontja: 2010. október 15.; a beszerzés értéke: 21 840 000 forint (lakás) + 1 760 000 forint (parkoló); a beszerzés áfa adóalany kft.-től történt (fordított áfa); a vásárló kft. a fordított áfa értelmében felszámolta az áfát, viszont levonásba is helyezte (mind a lakásra, mind a parkolóra vonatkozóan); ezt az ingatlant végül nem adta bérbe a cég (a kft. irodaként használja jelenleg is) 2. ingatlan: üzlethelyiség. A beszerzés időpontja: 1999. 04. 30.; a beszerzés értéke: 10 941 760 forint; ez az ingatlan a beszerzés óta bérbe van adva (áfásan). Kérdések: B verzió: következő évben történő értékesítés – 2017. 01. 01-től alkalmazva a kft. az idei év végével bejelentené mind a bérbeadásra, mind az értékesítésre vonatkozóan, hogy szeretné az általános szabályokat alkalmazni, tehát adómentesen számlázná a bérbeadást és az értékesítést is – Ebben az esetben mi történik áfa szempontjából, ha 2017. évben történik az értékesítés? Az üzlethelyiség értékesítése a 86. § j pontja alapján adómentes? Az üzlethelyiség ingatlannak minősül az áfatörvény szempontjából? A lakás értékesítése a 86. § j pontja alapján adómentes? Beszerzési áfakorrekció felmerül?
Ingatlan – áfa – 1. verzió
Kérdés
Egy kft. két ingatlannal rendelkezik, melyeket értékesíteni fog. A kft.-re vonatkozó információk: kizárólag áfás bevétellel rendelkezik; 2010. 08. hóban bejelentette, hogy a lakóingatlannak és nem lakóingatlannak minősülő bérbeadása és értékesítése áfás (adómentesség helyett). Ingatlanokra vonatkozó információk: 1. ingatlan: lakásnak minősülő ingatlan + hozzá tartozó parkoló. A beszerzés időpontja: 2010. október 15.; a beszerzés értéke: 21 840 000 forint (lakás) + 1 760 000 forint (parkoló); a beszerzés áfa adóalany kft.-től történt (fordított áfa); a vásárló kft. a fordított áfa értelmében felszámolta az áfát, viszont levonásba is helyezte (mind a lakásra, mind a parkolóra vonatkozóan); ezt az ingatlant végül nem adta bérbe a cég (a kft. irodaként használja jelenleg is) 2. ingatlan: üzlethelyiség. A beszerzés időpontja: 1999. 04. 30.; a beszerzés értéke: 10 941 760 forint; ez az ingatlan a beszerzés óta bérbe van adva (áfásan). Kérdések: A. verzió: az idei évben történik a két ingatlan értékesítése – A NAV felé történt bejelentésnek megfelelően az értékesítés mindkét esetben áfásan történik? – Miután a lakás nem volt bérbe adva, és a továbbértékesítési szándék sem valósult meg, a 2010. évben levonásba helyezett áfával van valami teendő (áfatörvény 125. § 2) d)?
Vitorlás hajó bérbeadása és személy szállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfa szempontjából, ha egy vitorlás hajót bérbe adunk, ami a Földközi-tengerről indulva a világ bármely pontjára mehet, tehát uniós területről unión kívüli területre, beszállhatnak unión kívülről unión kívüli útra, vagy az is lehetséges, hogy valaki unión kívül száll be, és unión belül száll ki. Hogyan kell kiállítanunk a számlát magyar, uniós, illetve külföldi állampolgárnak vagy cégnek? S mi van, ha ez már személyszállítás kategória, mert mi adjuk hozzá a hajóskapitányt? S ilyenkor a hajó beszerzésének áfája levonható-e? Ismerjük a 90 százalékos hasznosításos szabályt, de mi van akkor, ha az év 365 napjának 90 százalékában se bérbe, se személyszállításra nem tudjuk a hajót hasznosítani? Vagy ilyen esetben a tényleges hasznosítás 90 százaléka számít? (Ergo mi van, ha csak 3 hétre tudjuk kiadni a hajót, viszont ezen kívül nem használja senki, áll a kikötőben?)
Lízingdíj áfalevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015 decemberében pénzügyi lízing keretében személygépkocsit rendel meg és fizet 40% lízingdíj részletet, majd 2016. januárjában veszi át az autót és azóta használja. A társaság 2015. 4. negyedéves Áfa bevallásában a lízingdíj részletre felszámított Áfa-t levonásba helyezte, melyet az adóhivatal jogtalan visszaigénylésnak minősített, mivel a gépkocsit adólevonásra jogosító tevékenység érdekében nem használta. Jogos-e a megállapítás? Véleményünk szerint nem állapítható meg a gazdasági és magáncélú használat aránya, hiszen még nem vette át a gépkocsit a társaság. 0/0=0? Ez még matematikailag sem értelmezhető! Az arányszámot a használatbavételtől dokumentált útnyilvántartás alapján van lehetőség megállapítani, és alkalmazni az áfatörvény 120. § a) pontját. Mi az Ön véleménye?
SIM-kártya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. mobiltelefon-szolgáltatást vesz igénybe, a számláján három telefonszám van, amiből az egyik az üzletének a riasztójához kell. Ezen a telefonszámon beszédforgalmazás nem történik, itt csak egy SIM-kártya van beszerelve a riasztó központi egységébe. Kérdésem az lenne, hogy ehhez a telefonszámhoz tartozó összeg (előfizetés és havi fix díj) áfáját 100 százalékban levonhatom-e? Segítségét köszönöm. Ildi
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
