Gépkocsit forgalmazó kereskedéssel foglalkozó kft. 2016. december hóban forgalomba helyezett 5 gépkocsit. Az értékesítés is megtörtént, de az áfa összege felszámításra került. A beszerzést terhelő áfa nem került levonásba (az áfatörvény 124. § d) alapján. A jelenlegi beszállító nem így értelmezi az áfatörvényt. A beszerzéshez kapcsolódóan levonásba helyezhetjük-e a személygépkocsi áfatartalmát, amit továbbértékesítettünk.
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek az anyacége telefonhasználatot egy az egyben továbbszámláz. Viszont a telefonszámlán szereplő bruttó összegre még egyszer ráteszi az áfát, és úgy állítja ki a számlát. A kérdésem az lenne, hogy ez a plusz áfa levonható-e? Az eredeti bruttó összeget természetesen szétosztjuk telefonra (annak is levonható és nem levonható részére), internetre (levonható), parkolásra (nem levonható) stb. De az egészre még rátett plusz áfát hogy könyveljük, és levonhatjuk-e? Egyáltalán helyes-e, hogy így számláz az anyavállalat?
Áfakörös őstermelő, aki csak mezőgazdasági tevékenységet végez, és nem mondott le a kompenzációs rendszer alkalmazásáról, saját döntése alapján alkalmazhatja-e az áfatörvény 200-202. §-ait, vagy az kötelező érvényű? Tehát belföldi, nem mezőgazdasági adóalany részére (a feltételek fennállása mellett) kötelező felvásárlási jeggyel értékesíteni (12%,7%-os adókulccsal), vagy dönthet úgy, hogy csak számlát állít ki 27%-os áfatartalommal (az értékesített termék nem kedvezményes adókulcsú)? Ha ez utóbbit alkalmazhatja, és alkalmazza, és csak számlát, nyugtát állít ki, mentesül-e a 199. § (1)b, előzetesen felszámított levonási tilalom alól? Vagy ahhoz, hogy kiadásainak áfatartalmát levonásba helyezhesse, le kell mondania a különös jogállásáról?
Egy őstermelő a következő évtől átjelentkezett áfakörbe. Eddig alanyi adómentes volt, illetve a kompenzációs felár megtérítésére tartott igényt. A változásbejelentő lapon az általános szabályok szerint megállapított áfa mellett jelölhető, hogy lemond különös jogállásáról, a kompenzációs rendszer helyett is általános szabályokat alkalmaz. A különös jogállású őstermelő az áfatörvény 199. § (1) b szerint e tevékenysége körében áfalevonásra nem jogosult. Jól értelmezem-e, ha a változás bejelentésénél nem jelöljük be, hogy lemondunk a különös jogállásunkról, az áfatörvény 197-204. §-ai irányadóak az olyan értékesítéseinkre, amelyeket olyan adóalanynak teljesítünk, aki belföldön nyilvántartásba vett adóalany, illetve nem mezőgazdasági adóalany és természetesen a többi tárgyi stb. feltételek is fennállnak? Ilyen minőségben felvásárlási jeggyel kell értékesítenünk, melyet a termék beszerzője állít ki kompenzációs áfa feltüntetésével. Minden más értékesítésünkkel kapcsolatban áfás számlát, nyugtát kell kiállítanunk. De mivel nem mondtunk le a különös jogállásunkról, ÁFALEVONÁSRA a 199. § alapján nem vagyunk jogosultak. E levonási tilalom a mezőgazdasági tevékenység egészére vonatkozik, vagy csak a kompenzációs felárral, felvásárlási jeggyel értékesített termékkel kapcsolatos beszerzéseinkre? Hiszen ez utóbbiak nem elkülöníthetők, ha viszont a tevékenység egészére fennáll a levonási tilalom, a számlás, nyugtás értékesítéseink után mindig fizetendő áfa keletkezik.
Tisztelt Adózóna! Az ügyfelem szeretne venni egy Apple watch-ot ("okos óra"). Véleménye szerint a telefonhoz hasonlóan működik (e-mail, sms, üzenetküldés-fogadás, információszerzés, szervező, naptár stb.). Kérdés, hogy számla alapján céges költségként elszámolható-e vagy sem? Ha igen, akkor az áfája visszaigényelhető-e? Köszönettel: Viktor
Egy kft. 2015 évben vásárolt egy ingatlant, amit felújított. Azóta pizzériaként üzemelteti. Az általános szabályok szerint jelentkezett be az áfakörbe. Az ingatlant a fordított adózás szerint vette meg. A felújítás áfáját levonásba helyezte. Bérbe szeretné adni az ingatlant. Ha nem tenné adókötelessé a bérbeadási tevékenységét, akkor a levont áfát időarányosan vissza kellene fizetnie. A fordított áfa és a levont áfa összege kb. 2,7 millió forint. 20 évet kell figyelnünk. Egy évben 2 700 000/20=135 000 forintot kellene visszafizetnie? Jól gondoltuk? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt dr. Bartha Úr, Korábban feltett kérdésemmel kapcsolatosan lenne még kiegészítő információra szükségem. Álláspontja szerint mi a helyzet azokkal a készletekkel - anyagok, késztermékek -, melyet a vállalkozás normál áfaalanyként szerzett be, de azokat csak alanyi adómentes időszakban értékesít? Az áfatörvény 11. §-ában erre is találunk hivatkozást? A korábbi kérdésben szereplő tényállásra hivatkozva, hogyan állapítható meg, hogy a beszerzett irodaszer mikor került felhasználásra, melyik része még adóköteles, és mely része adómentes időszakban? S bár a NAV állásfoglalása nem bír kötelező jogi erővel, de ugyanezen kérdésemre az alábbi válasz érkezett, a 119-120. §-ra hivatkozással: Az áfatörvény nem tartalmaz speciális szabályt a levelében említett esettel kapcsolatban. Amennyiben a beszerzések vonatkozásában még nem alanyi adómentesként járt el a bt, úgy a beszerzések áfa-tartalmát levonásba helyezheti. Mi a véleménye erről? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! 1. Egy könyvviteli szolgáltatást nyújtó betéti társaság értékhatár évközi átlépése miatt (2016. november) jelenleg normál szabályok szerint adózik. Év végével nagyobb mennyiségben vásárolt irodaszereket (toner, papír, dosszié stb.), illetve olyan tárgyi eszközt, melynek áfatartalma nem haladja meg a 10 ezer forintot. Ezek egyértelműen a gazdasági tevékenységéhez szükségesek. Levonásba helyezheti ezen számlák áfatartalmát, ha 2017-től ismét alanyi adómentességet szeretne választani? 2./ Fent nevezett Bt. éves nettó árbevétele nem haladja meg 2016-ban (előző években sem) a 8 millió forintot. Jogosult 2017-től ismét alanyi adómentességet választani? 3./ Amennyiben ismét választhat alanyi adómentességet: Időszakos elszámolású ügylet számlázásakor, amennyiben az elszámolási időszakot követően állítja ki a számlát és a fizetési határidő is az elszámolási időszakot követi (kevesebb, mint 60 nap), akkor a 2016. decemberi elszámolási időszakra vonatkozó 2017. januárban kiállított számlájában (mivel a teljesítési időpont is január) már nem tüntethet fel áthárított adót? Köszönettel:
Egyenes áfa, vagy fordított? Van levonási jog, vagy nincs? Ilyen ügyletekkel kapcsolatos eset jutott az adóhatósági határozat miatt bíróságra, majd a Kúriához.
Tisztelt Szakértő! Áfaalany kisadózó egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit vásárolna. A havi részletek áfáját levonásba kívánja helyezni, a gépkocsit kizárólag vállalkozási célra használná. Kell-e neki cégautóadót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Egy kisebb kereskedő vállalkozó szeretne 2017.01.01-jével kilépni az áfakörből, alanyi mentességet választani. A kérdésünk, hogy a 2016.12.31-ei meglévő árukészlet áfáját levonásba helyeztük 2016. évben, az átlépés miatt e készlet áfája fizetendő áfaként jelentkezik-e a 2016. évi utolsó időszaki bevallásban?
Kft. ügyfelem 3 db lakást épít értékesítés céljából, az anyagot ő vásárolja meg hozzá, majd értékesíteni fogja ha készen lesz. A tevékenységében benne van az ingatlanforgalmazás. Magát a felépítést kivitelező végzi. Kérdésem: a most beszerzett anyagok áfáját levonhatjuk úgy, hogy nem jelentettük be a NAV felé, hogy áfásan értékesítjük a lakóingatlanokat? Ezeket, ha készen vannak, áfásan adjuk el. Csak nem szeretném, ha a NAV utólag belekötne, hogy miért vontuk le a beépített anyagok áfáját és a kivitelezőtől kapott számla áfatartalmát, mert akkor inkább 2017. január 1-jétől bejelentem, hogy áfásan értékesítem. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Válaszadó! A következő a problémánk. Van egy kft., amelytől bérlünk egy lakást. A bérleti díjról szépen kiállítja a számlát, viszont a víz-, áram-, gáz-, közös költségekről csak díjbekérőt állít ki, mögé csatolva a számlamásolatokat. Viszont részünkre ezekről számlát nem hajlandó kiállítani. Azt mondja, hogy nem tud róluk számlát adni. De akkor ezt hogyan könyvelhetem le? Hogyan kérhetem vissza az áfát? A díjbekérő alapján kifizetett összegről ad egy nyugtát. Szerinte ez így szabályos, és mást nem hajlandó adni. Köszönöm a segítséget. Ildikó
Tisztelt Szakértő! Speciális egészségügyi munkaruházat kutatás-fejlesztéséhez nyert pályázatot egy magyar telephellyel és adószámmal rendelkező kft. Kérdezném, hogy az egyébként áfakörös pályázó cég nyilatkozhat-e úgy a támogatás felhasználása ügyében a pályázat kiírója felé, hogy a támogatás összegének felhasználására vonatkozó számlákat bruttó módon kívánja elszámolni (azokat elkülönítetten tartja természetesen nyilván egyébként is), tehát sem az elszámolás időszaka alatt, sem a későbbiek során nem él az áfalevonási jogával? Valamint az áfatörvény 142. §-a szerinti fordított áfás számlák esetén mint termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett az áfa megfizetésére, miközben az ehhez kapcsolódó áfalevonási joggal nem rendelkezik? Mielőbbi válaszát köszönöm.
Januártól módosított szabály vonatkozik a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő adószámának feltüntetésére. A NAV és az NGM közös tájékoztatót adott ki a tudnivalókról.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték