971 találat a(z) áfakulcs cimkére

Kérdés

Adott egy kft., aki lakóingatlanokat fog generálkivitelezővel építtetni továbbértékesítési céllal. A terveik szerint az ingatlanokat elkészültük után azonnal el tudják adni, így nem kértek az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjára adókötelezettséget. 1. Ilyen esetben levonható az ingatlan építésével kapcsolatos előzetesen felszámított áfa? 2. Befolyásolja a levonhatóságot, hogy a kft. vagy a vevője fogja megkérni majd a használatbavételi engedélyt? 3. Amennyiben magánszemély a vevő, akinek 5 százalék áfával értékesítik az ingatlant, a gererálkivitelező (áfaalany) fordított áfás számlát kell hogy a mi kft.-nk részére kiállítson? 4. Amennyiben az ingatlant mégsem sikerül 2 éven belül eladnia, akkor önellenőrzéssel kell az eredeti áfabevallásokat javítani vagy a 240 hónapból hátralévő 198 hónapra kell elvégezni a levonható áfa korrekcióját? Vagy esetleg még ilyenkor is megtehető az áfakötelezettség választása, és akkor nincs korrekció? Köszönöm segítségüket!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari kft. lakóházat épít magánszemély részére, jól jár el abban az esetben, ha 5 százalék áfatartalmú számlát állít ki a kivitelezésről? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Használt cikk értékesítésénél az árrés után felszámított áfa mértéke minden esetben 27 százalék? Ha kotta eladásáról van szó (vtsz:4904), alkalmazható-e az 5 százalék? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az éttermi szolgáltatások (beleértve a helyben készített, nem alkoholos italokat), illetve az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken. Kérdésem az lenne, hogy ez azt jelenti, hogy ha a vendég egy étteremben eszik és iszik is, akkor az étel áfája 18%-os lesz, az elfogyasztott alkoholos ital és kávé áfája 27%-os, a helyben készített nem alkoholos ital áfája pedig szintén 18%-os lesz? Tehát meg kell különböztetni az étel és az ital (alkoholos, kávé) áfáját? Vagy egyben kezelendő az étel és az ital áfája? Ezt takarja az éttermi szolgáltatás összességében?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2017-es áfaváltozással kapcsolatban született módosítás szerint a 3. melléklet kiegészült a 3. ponttal, mely szerint " Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)" is a 18%-os adókulcs alá fog tartozni. Vállalkozásunk egyik ága irodaházak éttermeinek üzemeltetésével foglalkozik. Szerződéseink az irodaházak üzemeltetőivel sok esetben kötött árakat tartalmaznak az ételtípusok vonatkozásában. Álláspontunk szerint ezen szolgáltatásunk az szj 55.51 besorolás alá tartozik. Másik tevékenységi águnk a dobozosétel-kiszállítás. Központi konyhán elkészített ételeket, megrendelőink számára egy adagos dobozos kiszerelésben házhoz szállítjuk. Ezt a tevékenységünket az szj 55.552-be soroltuk be. Mindezek alapján azt a következtetést vontuk le, hogy 2017-ben tevékenysékünk nem tartozik a kedvezményes áfakulcs hatálya alá. Ezt jól értjük? Köszönettel.

Kérdés

T. Szakértő! Társaságunk olyan ingatlant szeretne értékesíteni, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett beépítetlen terület, de egy felépítmény található rajta, amely 4436 nm alapterületű, mintegy 30 százalék készültségű tetővel fedett egy megkezdett építkezés eredményeként. Jogerős építési engedély van a birtokunkban (amelyet a vevő/építő cég nevére kell majd átíratni), amelynek első ütemeként 10 db a csok-ot igénybe vevők számára elérhető lakásokat és 3 db üzlethelyiséget fog a vevő építeni az I. ütem B épületben, amelyből jelenleg semmi nincs készen. A II. ütem A épület áll tető alatt, a bevezetőben leírtak szerint. Az érvényes építési engedély alapján 1 szint teremgarázs 1322 nm, földszinten 9. db szállás férőhely, porta, irodák, az 1. emeleten 15 db lakás, a 2. emeleten 15 db lakás kerül kialakításra. Ez az épület a tervek szerint apartmanházként fog üzemelni. Kérdésünk az, hogy a jogerős építési engedély birtokában megoszthatjuk-e az ingatlant 27% és 5% áfával történő értékesítésre, a lakás és nem lakás ingatlanok arányában? Válaszát előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: Szlovákiából vásárolt egy magyar társaság használt személygépkocsit, mindkét félnek van közösségi adószáma. A kinti fél számlájából nem derül ki, hogy használtautó-kereskedő (de kereskedés), áfa nélküli EUR-s számlát állítottak ki. A magyar vállalkozás tevékenységei között szerepel a személygépkocsi-értékesítés, de nem jelentkezett be a különbözet szerinti áfába, most ezt az autót értékesíteni szeretné, milyen áfakulcs alapján tudja ezt megtenni? Valamint a beszerzés után van-e áfafizetés? Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mi a teendő olyan esetben, ha egy terméket hosszú ideje nem a megfelelő áfakulccsal számlázott ki egy cég? A terméket 5 százalékos áfakulccsal számlázta, de 27 százalékos kulccsal kellett volna! Visszamenőleg sztornózni és újra ki kell számlázni a terméket? áfa-önellenőrzések? Éves beszámolók, tao-bevallás módosítása? Elég sok kérdés merül fel ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Az Elmű számlájában AHK jelöléssel az áfatörvény hatályán kívüli tételt is szerepeltet a számlájában. Ha az Elmű számláját továbbszámlázzák, akkor – miután közvetített szolgáltatásként jelentkezik a továbbszámlázásnál – lehet-e érvényesíteni a hatályon kívüli tételt adómentesen, vagy csak 27 százalékos áfa felszámításával?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két magyar adóilletőségű kft. németországi üzleti tárgyalásokra kiküldi munkavállalóit (2, illetve 3 főt). A szállás -és az útiköltségeket az egyik kft. rendeli meg és fizeti ki, majd a szakmai program után szeretnének elszámolni a felmerülő költségekkel, a költségek továbbszámlázásával. A befogadott külföldi szállásszámlán német áfa, míg a repülőjegyek számláján a magyar utazásszervező számláján nem szerepel magyar áfa (mentes). Az lenne a kérdésünk, hogy a kiállítandó számlán kell-e áfát feltüntetni, és ha kell, milyen kulcsot? A két kft. között nincsen szerződéses megbízás, tehát nem járulékos költségről van szó.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: 2017. január 1-jétől az internethozzáférési szolgáltatás áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken. Cégünk számlázási gyakorlata a következő: 2016. december 04-én 14 napos fizetési határidővel állítjuk ki a 2017 januárra időszakra szóló számlát. Amennyiben a fizetési határidő lejártát követő 30 napon belül a számla nem kerül kiegyenlítésre, akkor a szolgáltatás korlátozásra kerül. Emiatt a már kiállított számlát módosítani szükséges januárban. 1. Variáció: jól gondolom-e, hogy az így januárban kiállított korrekciós bizonylaton 27 százalékos áfát kell szerepeltetni, amit majd a januári időszakról szóló áfabevallásban kell szerepeltetni? 2. Variáció: a módosítás nem egy bizonylattal, hanem úgy valósul meg, hogy a decemberben kiállított számla teljes mértékben érvénytelenítésre kerül januárban és a tört időszakról egy új számla kerül kiállításra. Azokon is 27 százalékos áfakulcsot kell szerepeltetni? Illetve milyen dátumot kell szerepeltetni ilyen esetben az érvénytelenítő, illetve az új bizonylaton? Mindkét bizonylatot a januári időszakról szólóbevallásban kell szerepeltetni? (Mivel a kettő együtt módosítja az eredeti számlát), vagy az új számlára már az új teljesítési időponttal kell kiállítani? Köszönettel

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Építési telek – áfa-visszaigénylés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Táncszínház költsége

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfabevallás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink