Új lakás építtetése és az áfa Kérdés
Saját tulajdonú építési telken építtetek házat. A ház felépítésére generálkivitelezővel kötöttem szerződést, aki kulcsrakész állapotban fogja azt átadni. Hány százalékos áfát fog felszámolni a kivitelező?
Saját tulajdonú építési telken építtetek házat. A ház felépítésére generálkivitelezővel kötöttem szerződést, aki kulcsrakész állapotban fogja azt átadni. Hány százalékos áfát fog felszámolni a kivitelező?
Az új lakás módosított áfakulcsa továbbra is sok olvasónkat foglalkoztatja. Ezúttal Bartha László adójogi szakjogász kérdésekre adott válaszait ismertetjük.
Tisztelt Adózóna! Építőipari cég kétlakásos társasházat építene 2016. évben. Az új építésű lakásokat most már 5 százalékos áfával számlázhatja, a kérdésem az lenne, hogy a telekhányadot kell-e külön kiszámlázni, és ha igen, akkor arra a régi 27 százalékos áfamérték maradt-e a mérvadó? Válaszát köszönöm, Annamária
Tisztelt Szakértő! A 2013. évben új lakás építésére kötött szerződést a felek közös megegyezéssel 2016. évben felbontják. A 2015 év végéig megfizetett előleg és foglaló összegeit a megbízott visszautalja a megbízó részére. Kérdésem: a benne foglalt áfaösszegek elszámolása (a helyesbítő, vagy stornó számlában) szintén 27 százalékos mértékűek-e, mint a megfizetéskor voltak? Köszönöm segítő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a 2015-ben elkezdett lakásépítésnél, ami áthúzódik (ütemezés szerint) 2016-ra, az áfa 27 százalékos számlázást igényel még vagy már az új szabályozás szerinti 5 százalék érvényesíthető? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az ügyfeleim építőipari vállalkozók, akiket érint az 5 százalékos ingatlanáfa. Nem találok arról sehol semmit, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog kinézni. A bevételek után 5 százalék, a kiadások (építőanyag) után pedig 27 százalékos áfát számolok? Gyanítom, hogy ez így nem lesz jó. Hol van az erre vonatkozó jogszabály, amit könyvelőknek szántak? Köszönettel: Papp Éva
A 2016. 01. 01-től hatályos új lakások 5 százalékos áfakulcsának eseteiről szeretnék bővebb információt kérni a kivitelezők szemszögéből nézve. Az alábbi esetekben milyen mértékű áfakulccsal kell számláznia a kivitelezőnek? 1. Generál kivitelező megrendelésre, kulcsra kész házat (lakóingatlant) épít a magánszemély vevő telkén. A kivitelező részben a saját beszerzésű, részben a megrendelője által vásárolt anyagokat építi be. A kivitelező több részletben, részteljesítéseket számláz. 2. Több kivitelező építi fel a megrendelő házát, a megrendelő külön-külön köt szerződést a kivitelezőkkel, pléldául kőműves, ács, burkoló stb. Ha a kivitelező alvállalkozót is igénybe vesz, a fordított adózás továbbra is fennáll? Köszönettel!
Kérem segítségüket az alábbi gazdasági eseményekhez kapcsolódó áfakötelezettség meghatározásához: 1.) Egy kft. lakópark építésével foglalkozik. Számláiban elkülönítetten tünteti fel a (új) lakás és a hozzá tartozó földterület értékét. Az áfatörvény lakóingatlanra vonatkozó értelmező rendelkezése nem ad választ arra, hogy beletartozik-e a lakóingatlan fogalmába a földterület: "lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület". Az illetéktörvény lakóingatlan meghatározása azonban rendelkezik a földterületről: "lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel". Támaszkodva az illetéktörvény értelmezésére alkalmazható-e az 5 százalékos áfakulcs a lakóingatlannal együtt értékesített földterületre is? 2.) Érinti-e az új lakások áfamértékének változása az építésben közreműködő alvállalkozók által alkalmazott áfakulcsot? Segítségüket előre is köszönöm.
2015. decemberben egy magánszemély a vételár 10 százalékával lefoglalt belföldi kft.-től "fűtéskész", használatbavételi engedéllyel rendelkező (a kiadás dátuma: 2015. 11. 06.), 50 négyzetméteres társasházi lakást. A lakás értékesítése 2016 januárjában esedékes. Az eladó 2016. januári dátummal állítja ki a számlát a vételárról. A befejező munkákat részben saját erőből, részben pedig más építőipari kivitelező megbízásával szeretnék elvégeztetni. Kérdések: 1. Ebben az esetben a lakás teljes vételárát a kedvezményes 5 százalékos áfával kell leszámlázni, vagy a foglaló 27 százalékos, a fennmaradó rész pedig 5 százalékos áfával adózik? 2. A befejező munkákra igénybe vehető-e a csok szerinti adó-visszatérítési támogatás?
Hogyan befolyásolja a 2015-ben adott 27 százalékos előleg a 2016-ban megépített lakások értékét, tekintettel az áfakulcs 2016-ban hatályba lépett csökkentésére? Példákon mutatjuk be a szabályokat.
Rövidebb ideig érvényesíthető az áfalevonási jog, bizonyos esetekben nem kötelező számlát kibocsátani, egyértelműbbek a fordított adózás szabályai: az áfakulcscsökkentéseken kívül ezek az áfatörvény legfontosabb 2016-os változásai.
Benyújtotta a lakásépítés áfájának csökkentéséről szóló törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke.
A kérdésem az lenne, hogy egy pékségben 27 százalékos kulcs alá ütötték be a pénztárgépbe azokat a termékekekt, amelyek 18 százalékos áfakulcsú körbe tartoztak. A pékségben helyszínen történő elfogyasztásra nincs lehetőség. Ez közel 2 évet érint. A kérdés az lenne,hogy van-e lehetőség önellenőrzésre erre az időszakra, és ha igen, akkor mivel tudom igazolni azt a hatóság előtt? Válaszát előre is köszönöm.
A számlán mi a helyes rövidités ebben az esetben: a számlát kiadó áfa hatálya alá tartozik, de végez olyan tevékenységet is, ami adómentes – AM, vagy AAM? A választ köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Magyarországi kft. keretein belül Németországban kívánok lángost készíteni karácsonyi vásárban. A helyet a vásár rendezője biztosítaná. A vásár időtartama 2 hónap. Köteles vagyok-e külföldi telephelyet létrehozni, ha igen, milyet? Melyiknek milyen előnye, hátránya van? Ismereteim szerint két forma áll lehetőségként rendelkezésre: önálló telephely vagy önállósággal nem rendelkező üzemi telephely. Áfaalanyként a külföldön végzett tevékenységből származó bevételemet a német hatóságok felé kell-e leadóznom vagy az itthoninak? Német, 19 százalékos áfával kell kalkulálnom, vagy a magyar 27 százalékkal? Abban az esetben, ha a külföldi bevételem nem haladja meg a német alanyi adómentesség határát, akkor ott áfamentesen értékesíthetek? Ha magyar lakóhellyel rendelkező alkalmazottakat viszek ki, őket bejelenthetem Magyarországon, vagy csak Németországban?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől