6895 találat a(z) Áfa cimkére
Társasházak áfaelszámolása, bizonylatolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasházként működő üzletház (társasházban egy lakás sem található, csak üzlethelyiségek) áfaalany. A társasház jelentős bevétellel rendelkezik vállalkozási tevékenységéből (parkoló és közös helyiségek bérbeadása, homlokzati reklám, WC-használat). Kérdésem első része arra vonatkozik, hogy a társasház által kapott számlák áfatartalma milyen arányban vonható le, ha nem minden esetben határozható meg a költséggel szemben egyértelműen áfás bevétel? (Például fűtési költség, elektromos áram, melyet csak részben térítenek meg a tulajdonosok a mért külön tulajdoni albetét fogyasztása alapján, miközben olyan helyiségek is rendelkeznek fűtéssel, világítással, melyek bérbe vannak adva, és áfás bevétel származik a helyiség használatából). A társasház továbbszámlázhat-e a társasházi albetét tulajdonosai felé közüzemi szolgáltatásokat, ha nem (mert tulajdonképpen saját magának számlázna), akkor van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a külön tulajdonok fogyasztási költségeinek az áfatartalmát a tulajdonos visszaigényelje? Kérdésem második része a társasház bizonylatolási kötelezettségére vonatkozik. Köteles-e a társasház számviteli bizonylatot kiállítani a közös költségről, a külön tulajdon közüzemi fogyasztásairól, ha azt az albetét jogi személy tulajdonosa kéri. Illetve köteles-e a költségeket (beleértve a közös költséget is) a társasház tulajdonosának megtérítenie, vagy megtérítheti azt annak a bérlője is? Köszönettel: Varga József
Földmunkavégzés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyéni vállalkozó, vállalkozói szerződés alapján ingatlan- (lakóház) használati hidegvízvezeték kiváltásának kézi és gépi földmunkáit és az azt megelőző beton feltörését, nyomáspróba utáni homokágy terítését, munkagödör visszatemetését végezte el. A megrendelő a leírt munkálatok fővállalkozója. Kérdésem: ebben az esetben ügyfelem helyesen járt-e el, amikor egyenes adózással állította ki a számlát? A fővállalkozó nem nyilatkozott arról, hogy a munkálatok építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötöttek-e. Válaszát előre is köszönöm: Molnár Ilona
Motorkereskedő kft.
Kérdés
Tisztelt Szakérttő! A kft. motorkereskedéssel foglalkozik. Újannan vásárol tesztmotorokat is időnként. Az áfát nem vonja le. A motort a készletek között tartja nyilván a 2-es számlaosztályban, majd eladáskor kivezeti a 8-as számlaosztályba. Értékesítéskor az áfát nem tesszük rá. Kérdésem, hogy jó-e ez a gyakorlat? Válaszukat köszönöm.
Ingatlan-adásvételi szerződés felbontásának adójogi következményei
Cikk
Hogyan kezelendő a társaságok közötti ingatlan-értékesítés, majd e szerződés felbontása következtében az általános forgalmi adó? A NAV egy peres ügyet ismertetett honlapján.
Kata – áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozónál olyan hónapokra, amikor arányosítani kell a katatörvény 8. § (6) bekezdése alapján a bevételi értékhatárt, mert mondjuk csed miatt mentesül a vállalkozó a kata befizetése alól, akkor a 8 millió forintos áfás határt is arányosítani kell? Mert ugye a katatörvény csak a bevételi értékhatárról ír. A 8 millió forintos alanyi mentességet az áfatörvény szabályozza. Ott is van valami paragrafus, ami alapján azt is arányosítjuk? Mert ugye itt végülis nem szünetel a vállalkozás, csak mentesülés van. Köszönöm!
Nyílt végű pénzügyi lízing futamidő előtti lezárása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen számviteli teendői és áfaelszámolási kötelezettsége van cégünknek, ha egy személygépkocsit a nyílt végű lízingszerződés lejárta előtt szeretnénk visszaadni, nem kívánnánk megvásárolni? A lízingbeadó szerint a lízing lejárta előtt ez csupán úgy lehetséges, ha cégünk vásárolja meg a személygépkocsit, és általunk történik a továbbértékesítés (jelen esetben) magánszemély felé. A megvásárlás és értékesítés között a cég egyáltalán nem használja a gépkocsit. A továbbértékesítés miatt áfásan kell kiállítanunk a számlát, és a lízingcégtől kapott számlában szereplő áfa is levonásba helyezhető?
Éttermi szolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés
Adott egy rendezvényszervező kft., amely üzleti találkozókat szervez, tevékenységét 8230 (konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) TEOR-szám alatt végzi, meleg konyhával nem rendelkezik. A találkozókat meleg konyhával rendelkező éttermekben bonyolítják le, üzleti reggeli keretében. Az éttermek az ételfogyasztást 5%-os áfakulccsal számlázzák ki az adott kft.-nek. A kft. az üzleti találkozón résztvevők felé alkalmanként 2 darab számlát bocsát ki. Az egyik a konferenciaszervezést tartalmazza, 27%-os áfakulccsal, a másik a továbbszámlázott étel-italfogyasztást, 5%-os áfával. A kiállított számlában közvetített szolgáltatásként tünteti fel a reggeli árát. Kérdésem lenne, hogy a konferenciaszervező kft. továbbszámlázhatja-e kedvezményes, azaz 5%-os áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként a reggelit, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmaznia a vevői felé az ételfogyasztás után? Továbbszámlázott szolgáltatás esetében kell-e turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni?
Osztalék tárgyi eszköz formájában, és annak adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A napokban egy kft.-nél felmerült, hogy a cég tárgyi eszközei között lévő, de már fölöslegessé vált kisteherautót (ami után az áfát anno vissza is igényelte) osztalék formájában "kivenné" az egyik tag, amire a törvény lehetőséget is ad, ha a társasági szerződéseben szerepel, hogy nem csak készpénzben kaphatnak a tagok osztalékot. Körbejárva a témát valamelyik szakmai oldalon azt olvastam, hogy természetesen erről ugyanúgy számlát kell kiállítani, mint, ha értékesítette volna a cég a gépjárművet. De akkor áfás lenne, amelynek a közterhe már elég durva lenne (15+14+27%).Véleményem szerint a tárgyi eszköz átadása csak a formátuma az osztaléknak, ettől még az nem értékesítés, hanem osztalékfizetés, aminek az áfához kevés köze van, mondhatnám semmi. Szeretnék Önöktől választ kapni kételyeimre, hogy az az infó csak félretájékoztatás, vagy én nem találok valamit az áfatörvényben. Köszönettel: Szeleszkei Lászlóné
Közösségi szolgáltatás – számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem – ha lehet sürgős – válaszát a következőkre. Romániában áfás vállalkozás számláz magyar alanyi mentes vállalkozásnak oktatási díjat (meetinget tart Magyarországon). Felszámítja a Romániában érvényes 19 százalékos áfát. Mindkét vállalkozás rendelkezik közösségi adószámmal. Helyes-e így a számla? Lekönyvelheti-e a magyar vállalkozás a bruttó számlaértéket költségként, vagy módosíttatni kell a számlát a román céggel? Mivel a mi vállalkozásunk nem áfaalany, kell-e ez esetben áfabevallást készítenünk, és meg kell-e fizetnünk Magyarországon a 27 százalékos áfát? Várom válaszukat. Köszönettel: Borosné
Személygépkocsi nyíltvégű pénzügyi lízingje III.
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Egy hasonló témájú válaszban olvastam, hogy a lízing áfájának visszaigénylése bizonyos esetekben lehetséges. Az azonos című kérdésemben leírt esetben az első előlegrész 1 500 000 forint áfájának visszaigénylése lehetséges, amennyiben a cég tulajdonában fog maradni az autó, vagy nem ettől függ? Köszönettel: előfizető
Őstermelő és a kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély őstermelő (alanyi mentes, kompenzációs felárra jogosult) katás egyéni vállalkozást is szeretne létesíteni. A tevékenységi köre rövidáru-értékesítés és varrás. Van-e lehetősége a fentiek alapján katás egyéni vállalkozás indítására? Ha igen, akkor az őstermelés és a katás egyéni vállalkozás bevétele áfa értékhatár szempontjából összeadódik-e? Kérem mielőbbi válaszát! Tisztelettel.
Háromszög ügylet
Kérdés
„A” német, „B” magyar, „C” román közösségi adószámmal rendelkező adóalanyok. Egymás országában nem rendelkeznek közösségi adószámmal. A „C” szereplő megrendeli a terméket „B”-től, aki a megrendelést továbbítja „A” felé. A megrendelés visszaigazolása megtörténik „B” részére „A”-tól. Számla érkezik „A”-tól a „B”-nek (dátum: 2018.03.06.), illetve „B” haszonnal értékesíti „C”-nek (számla telj: 2018.03.09.). A termék Magyarországon áthalad, de nem pakolják le a kamionról, csak Romániában „C”-nél. CMR-en a német a feladó, a magyar a vevő, a lerakóhely viszont a román fél. A fuvarozás közvetlenül „A”-ból a „C” –nek megy. A fuvart a „C” román partner rendeli román szállítmányozó partnerétől saját költségére. Kérdésem az, hogy a fenti ügylet háromszög ügylet? A „B” magyar közbenső szereplőnek minősül? Az 1865-ös bevallás 88. sorában a német beszerzést, a 89. sorban a román értékesítést kell jelölni? Illetve az összesítő nyilatkozatban a „közbenső vevő” jelölést alkalmazzuk? Válaszukat előre is köszönöm.
Adó mindenhol: ennyi teher nyomja a lakosság és a vállalkozások vállát
Cikk
Eggyel csökkent idén a magyarországi adónemek száma, miután a jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó. Így is összesen 58 féle adó nyomja a lakosság és a vállalkozók vállát a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítése szerint.
Áfa-regisztráció és adószám belföldi foglalkoztatáshoz együtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon áfa-regisztrált külföldi cég az áfa-adószámmal párhuzamosan regisztráltathatja magát foglalkoztatási céllal is? Az áfa-regisztrációs adószámon nem lehet foglalkoztatni, külön adószám tartozik hozzá. A kettő futhat párhuzamosan? Szintén ide kapcsolódó kérdés, hogy amennyiben a külföldi cég dolgozóinak szállást (lakás) bérel, mert azok távol laknak a munkavégzés helyétől vagy külföldiek, ezzel a bérléssel már letelepedettnek minősül? Bolgár cégről van szó. Előre is köszönöm válaszát!
Magyarországon regisztrált EU-s áfaalany számlázása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Magyarországon áfa tekintetében adószámmal rendelkező szlovák adóalany az itteni teljesítési helyéről számláz egy magyar adóalanynak. Kérdésem az, hogy elfogadható-e, befogadható-e az a számlaformátum, melyet a szlovák rendszerében használ? Formailag mindenben megfelel a magyar szabályoknak, de egyébként egy szlovák szabályok szerint készült szoftverről kerül a számla kiállításra. Viszont a teljesítési hely mindenképp Magyarország. Köszönöm válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
