Tisztelettel szeretném megkérdezni: ha egy NAV által ellenőrzéssel lezárt időszakra utólag érkezik részemre jóváíró számla, amiben fizetendő áfa van, mi a teendő, mivel önellenőrzésre már nincs lehetőségem. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Tisztelt Szakértő! 2014 végén alakult egy bt., főtevékenysége ingatlan bérbeadása. A bt. az IKV-től bérelt lakást, aminek a bérleti díját áfával együtt havonta kiszámlázták. Mi ennek az áfáját levontuk és áfakövetelésbe állítottuk be, ami már 1 millió Ft. A bt. előzetesen bejelentette a NAV felé, hogy a bérbeadás áfás. Ugyanakkor a bt. a mai napig nem tudta bérbeadni az ingatlant, mert perbe került az IKV-val. Nekem - mint könyvelőnek - az a kérdésem, hogy 2016. decemberig az IKV által kibocsátott számlákból jogosan vontam-e le az áfát, mivel a pereskedés miatt nem tudta a bt. az ingatlant bérbeadni? Nem szeretném, ha a NAV áfahiányt állapítana meg a bt.-nél, mondván, nem folytatunk gazdasági tevékenységet, bevételünk nem volt. Most az áfabevallásban1 millió Ft áfakövetelés van. A per most zárult le a javunkra, és 2017-től most már lesz kimenő számla a bérbeadásról. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk nemcsak saját éttermében, hanem különféle rendezvényeken is felszolgál saját készítésű meleg ételt, szendvicseket, esetleg állófogadás keretében. Kérdésem, hogy számlázhatja-e ezt a "rendezvényi étkeztetés"-t 18%-os áfával?
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni. Az áfatörvény szerint 2017. január 1-jétől a vendéglátásban alkalmazható 18%-os áfakulcs egyik feltétele, hogy az adóalany által végzett ügylet az SZJ 55.30.1 éttermi szolgáltatás kategóriába tartozzon. Ügyfelem 56.10 (Éttermi, mozgó vendéglátás) és 56.21 (rendezvényi étkeztetés) alá tartozó tevékenységeket végez. Saját készítésű ételeket és többek között saját készítésű nem alkoholtartalmú italokat szolgál fel az éttermében, helybeni fogyasztással. Kérdésem, hogy a bejelentett fenti TEÁOR kodú tevékenységei kimerítik-e a feltételként előírt 55.30,1 SZJ-t vagy szükséges-e egyéb TEÁOR kodú tevékenység bejelentése a 18%-os áfakulcs alkalmazásához? Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: Egy áft. áfaalanyként 2002. évben ingatlant vásárolt, az áfát levonta. Majd 2012-től alanyi mentes lett. Most szeretné értékesíteni az ingatlant, de nem tudjuk, hogyan van ez ebben az esetben? Főszabályként a "régi" ingatlan értékesítése adómentes ügylet, ugyanakkor az alanyi mentes a tárgyi eszközök értékesítésekor nem járhat el mentes minőségben, és az értékesítéskor áfafizetése keletkezik. Ráadásul a figyelési időszak szabályait sem alkalmaztuk 2012-től. Sajnos erre is most derült fény. (Évenként a levont áfa 1/20-ad része bevallásra és befizetésre kellett volna, hogy kerüljön.) Eléggé elvesztünk a törvények útvesztőjében. Előre is nagyon köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Tisztel Szakértő! Egy kivás vállalkozás értékesíti használt személygépkocsiját. Vételkor semmilyen áfa nem került levonásra. Értékesítés (magánszemélynek) esetén kell áfát számolni? Az autó több mint 6 éves. Válaszát előre is köszönjük!
Tej értékesítésével foglalkozó kereskedő vagyok. A boltokkal időszaki elszámolásban állapodtunk meg. 2016. utolsó heti kiszállításának számlázása 2017. január 09-én történik. A fizetési határidő: 2017.01.17., mellyel egyezik a teljesítési időpont is. A vtsz. szerint kedvezményes kulcsú termék számlázása a fentiek alapján 5 vagy 18 százalékos áfával történik?
Az áfatörvény 86. § (Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel) szerint 86 §. (1) Mentes az adó alól: j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év. Kérdések: 1) Egy cég irodaház-építésbe kezdett 2010. évben, az irodaházra ideiglenes használatbavételi engedélyt kaptak 2013. évben, majd a végleges használatba vételi engedélyt 2015. márciusában kapták meg. Az ingatlant 2016. márciusában továbbértékesítették. Az új tulajdonos (aki nem jelentkezett be ingatlan értékesítés tekintetében áfakötelezettség alá) az ingatlant továbbértékesíti 2016. év decemberében. Ebben az esetben az irodaház 2016. decemberi továbbértékesítése áfa-kötelezettség alá esik-e, az áfatörvény fent hivatkozott 86. § (1) jb) pontja alapján, mivel az ingatlan jogerős használatbavétele óta a 2 év még nem telt el, melyet egyenes adózással az eladó számít fel, és a vevő helyez levonásba? Az, hogy az ingatlan a két éves időtartamon belül egyszer már eladásra került, befolyásolja-e az fenti pontban leírtakat, azaz adókötelezettség alá esik-e az értékesítés vagy nem?
Ügyfelem fő profilja közétkeztetés - ennek áfája egyértelműen maradt 2017-ben 27 százalék. Jól értelmezzük-e, hogy a tálalókonyhákon nem (mivel oda úgy szállítják már ki), de a főzőkonyhákon a tanárok, külsősök fogyasztása után az áfa 18 százalék? Másik kérdésünk, hogy az iskola étkezőjében található büfében vásárolt kávé idén milyen áfamértékkel adózik? A NAV által kiadott állásfoglalás magyarázatában kitétel, hogy nem "talponálló", de itt a büfé kimondottan az étkezőben van. Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék tájékoztatást kérni: katás egyéni vállalkozó magánszemélyként bérbe ad ingatlant (ez be is van jelentve a NAV-hoz) a tavalyi évben a katás bevétele és a bérbeadási bevétele összesen átlépte a 6 000 000 Ft-ot, de külön-külön nem érte el. A 8 000 000 Ft-ot viszont nem lépte át. Van-e teendő ilyenkor? A két bevételt össze kell adni áfa szempontjából? Ha kell áfát fizetni, mi után kell? Előre is köszönöm a segítséget.
2017. január 2-án kiállított, de még 2016. december 16-ai teljesítésű számlát hogyan könyveljük? A számla kelte 2017.01.02., a teljesítés időpontja 2016.12.16. Melyik havi áfabevallásban kell ezt szerepeltetni az eladónak és a vevőnek?
Tisztelt Szakértők! Helyesen jár-e el az az étteremtulajdonos, aki feltünteti az éttermében, hogy az étlapon szereplő árak éttermi szolgáltatási díjak, így a helyben fogyasztott ételek megmaradt részének becsomagolását az étteremben feltüntetett árak tartalmazzák, ennek következtében a teljes fogyasztást 18%-os áfával számlázza ki?! Míg az elvitelre készített, illetve kiszállított ételek ára 27%-os áfával kerül elszámolásra?!
A kérdésem a 2017. január 01-től alkalmazandó 18%-os áfakulcsra vonatkozik. Olyan kávézó, cukrászda, amely cukrászsüteményt árusít, de azokat nem ott készítik, illetve melegszendvicseket és helyben készített italokat árusít, de nem rendelkezik meleg konyhával, viszont a szolgáltatásnyújtás megvalósul, alkalmazhatja-e a 18%-os áfakulcsot? Az én értelmezésem szerint csak azok a vendéglátó egységek tartoznak a kedvezményes adózás alá, ahol melegkonyhával rendelkeznek. Nem ide tartozik: az ital étel nélküli felszolgálása (55.40.10). A „nem ide tartozik az ital étel nélküli felszolgálása” megjegyzés azt jelenti, hogy ha a vendég olyan vendéglátó-ipari egységben fogyaszt, ami nem rendelkezik melegkonyhával, akkor a szolgáltatás az SZJ 55.40.10 tételébe tartozik, így arra a kedvezményes adómérték nem alkalmazható.
Cégünk munkatársai pszihológiai kiértékelést végeznek az Amerikából interneten küldött kérdőíveken. A kiértékelés eredményét interneten küldik vissza az amerikai megbízónak. Kérdés: az amerikai megbízó felé áfás számlát kell-e kiállítani? Köszönettel: Dénes Katalin
Újabb egy százalékponttal, 20-ról 19 százalékra csökkent január 1-jétől az általános forgalmi adó Romániában. Emellett eltörölték az ipari létesítmények egyszázalékos különadóját, illetve az üzemanyagra három éve kivetett pótlólagos jövedéki adót.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték