Nem írta alá a köztársasági elnök az állami vagyon védelméről szóló törvényt

Megosztás Tetszik

Nem írta alá Baka András köztársasági elnök, hanem az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra megküldte az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt, amelyet a T/961. számú törvényjavaslatban fogadott el a parlament – közölte Facebook-oldalán hétfő este a Sándor-palota. A pénzügyminiszter szintén a közösségi oldalán közölte: megkezdték az indítvány részletes elemzését.

A november 3-án elfogadott jogszabállyal összefüggésben tett államfői indítvány egyfelől kifogásolta, hogy a törvény alapján a befektetésijegy-tulajdonosok 60 százaléka kötelezően kikényszerítheti a zártkörű befektetési alapok kezelőváltását, mégpedig úgy, hogy mindez a már a törvény hatálybalépését megelőzően is működő, továbbá – a törvénynek a címében is deklarált céljával is ellentétben – állami hátterű vagyont nem vagy csak részben tartalmazó zártkörű befektetési alapokat is érinthet.

A jogbiztonság részét képező bizalomvédelemre és a fennálló szerződésekbe való beavatkozásra irányadó alaptörvényi követelményeknek, valamint a már működő alapok kisebbségi befektetői és alapkezelői tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogainak sérelme mellett a törvény ezen rendelkezései – egyes pontokon hiányos, illetve homályos megfogalmazásukra tekintettel – a normavilágosság követelményének és ezzel összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jognak a sérelmét is felvetik.

A köztársasági elnök beadványában azt is kifogásolta, hogy részben a törvény szerinti alapkezelő-váltással is összefüggésben – annál ugyanakkor általánosabb körben is – a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tagokat mentesíti az eddigi, hosszú ideje fennálló szabályok szerinti, a kisebb tulajdonosok részvényeinek megvételére vonatkozó ajánlattételi kötelezettségük alól, sértve ezzel a tulajdonhoz való jog társasági jogi konkretizálódását jelentő kisebbségvédelmi követelményeket, illetve a fennálló jogi helyzet változatlanságában alappal bizakodó, a törvény hatálybalépésekor már tulajdonrésszel rendelkező kisebb részvényesek jogos elvárásait.

Az államfő alaposan megvizsgálta a törvény egyéb, különösen a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseit és azok lehetséges továbbgyűrűző hatásait is, azonban – a hatályos szabályozásra figyelemmel és a rendkívül rövid idő alatt megismerhető hiteles információk alapján – nem talált súlyos kifogást, ami szükségessé tenné az Alkotmánybírósághoz fordulást.

A köztársasági elnök – az alkotmánybírósági beadványában foglaltaktól függetlenül is – megjegyzi, hogy a törvényt az Országgyűlés kivételes eljárás keretében fogadta el, amelynek során a törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtása, azaz megismerhetősége és elfogadása között alig 26 óra telt el, valamint a törvényjavaslat társadalmi és szakmai egyeztetésére sem került sor. A sürgős elfogadás oka és indokoltsága azonban nem derül ki sem az egyébként le nem folytatott társadalmi és szakmai egyeztetésből, sem akár magából a törvény szövegéből, az állami forrásokat még csak részben sem kezelő alapok vonatkozásában pedig – értelemszerűen, ám a jogszabály elnevezésével ellentétben – nem is derülhet ki – fogalmaztak.

Kármán András pénzügyminiszter a november 3-ai országgyűlési vitában azzal indokolta a javaslat gyors tárgyalását, hogy az állami vagyon védelme, a vagyonkimentés megakadályozása a cél. Sürgősen be kell zárni az előző kormány által hagyott kiskapukat az adófizetői pénzek védelme érdekében – tette hozzá.

A közvagyon védelme alapvető nemzeti érdek, ezért fontos, hogy a képviselők támogassanak egy olyan javaslatot, amely erősebb eszközöket ad az államnak, hogy megvédje az adófizetők vagyonát – közölte.

A kivételes eljárásban lefolytatott országgyűlési vitában Palóc André (Fidesz) úgy vélte, a javaslat megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy külföldi befolyású alapkezelő gyakorolhasson döntési jogot stratégiai jelentőségű magyar vagyonelemek felett. Azt is aggályosnak nevezte, hogy az alapkezelőről szóló döntés a kisebbségben maradó befektetők hozzájárulása nélkül is megszülethet. Hiányolta a kisebbségi befektetők védelmének garanciáit.

Hargitai János (KDNP) kifogásolta, hogy kivételességi eljárással "tolták be" a törvényjavaslatot, és nem látni milyen "hátsó szándék" motiválja a gyors eljárást.

Apáti István (Mi Hazánk) ugyancsak a sietség okát firtatta, illetve azt, hogy mi a kormány terve az államhoz visszakerülő vagyonelemekkel.

Kiss János (Tisza) arról beszélt, hogy a javaslat azzal a kérdéssel foglalkozik, miként tudják érvényesíteni az állami befektetők érdekét. Azt kívánják elérni, hogy a közpénzekkel való gazdálkodásban valóban a közérdek érvényesüljön. Kifejtette: a javaslat nem jelenti a közpénzek automatikus visszaszerzését a magántőkealapokból, de új eszközöket biztosít az állami befektető részére.

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szerint az elfogadott jogszabállyal a kisbefektetői jogokat súlyosan sértő, azokat teljesen kiiktató változtatások lépnek életbe, amit jogellenesnek tart. A szervezet ezért a köztársasági elnökhöz fordult annak érdekében, hogy a jogszabályt ne írja alá, a módosítást küldje vissza az Országgyűlésnek átdolgozásra. A TEBÉSZ azt javasolja, hogy a módosítás második tárgyalása során abból vegyék ki a tőkepiaci törvény kisbefektető-védelmi elvekkel ellentétes rendelkezéseit.

Kármán András pénzügyminiszter hétfő este a Facebook-oldalán közölte: megkezdték a köztársasági elnök indítványának részletes elemzését.

Megjegyezte: a kormány fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Országgyűlésnek benyújtott, az állami hátterű finanszírozás védelméről és megerősítéséről szóló törvényjavaslat eredeti céljai nem változtak: az elmúlt másfél évtized gyakorlatával szemben biztosítani kell az állami vagyon, vagyis a magyar emberek közös vagyonának védelmét, mérsékelni kell az állami finanszírozással járó kockázatokat, és átláthatóvá kell tenni az állami finanszírozási formákat.