7054 találat a(z) ÁFA cimkére

Áfa Kérdés

Egy kft. lakóházat vásárolt, melyet vendéglátó egységgé (kocsma) átminősíttetett. A felújításhoz használt anyagok áfatartalmát levonta és visszaigényelte. A kocsma csak egy évig működött, majd a későbbiek során bérbeadta tárgyimentesen, mivel a bérbeadásra nem jelentkezett be áfakörösnek. A fenntartási költségek (áram, vízdíj) áfatartalmát levonásba helyezheti? Mi a helyzet, ha értékesíti az épületet áfakörös társaságnak, vagy magánszemélynek?

Bevallás adókról Esemény

Ingatlan-értékesítés, bérbeadás piaci áron alul Kérdés

Tisztelt Cím! Önkormányzatunk havi áfa-bevallásra kötelezett, ingatlan-értékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogunkkal és áfa-kötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozataiban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára, akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni, vagy bérelni azt, kedvezményes áron – támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződés tervezetek szerint. Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő „X” időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseinkre kérjük szíves tájékoztatásukat: 1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfa alappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfa-fizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát. Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg. 2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás visszafizetés, kártalanítás, vagy esetleg kártérítés? 3. Jól értelmezzük e, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfa-fizetési kötelezettség nem terhel és számla kiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy, bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén véleményünk szerint áfás számlát kell kiállítani és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóság felé. 4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk e, hogy a jelenleg hatályos áfatörvény alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére, vagy visszaigénylésére sem? 5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem célszerű, illetve tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani hitelt, vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nem teljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől – s az meg pláne ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfa fizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.

Engedményezési megállapodás áfa kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni: egy kft. az általános szabályok szerinti áfa-kötelezettséget választotta. Bérleti jogviszonyból eredő használati jogát - a bérbeadó hozzájárulásának birtokában - egy másik adóalany gazdasági társaságra engedményezési megállapodás keretében átruházza. Kérdésem, hogy az engedményezés ellenértéke áfaköteles-e?

Áfakörből való kilépés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni válllakozó 2013. évben azért került be az áfa-körbe, mert átlépte az 5 milliós határt, de a 6 millióba bőven belefért. 2013.-ban a bevétele is messze elmarad a 6 milliós határtól. A kérdésem az lenne, hogy kell várnia még egy évet, vagy mivel átmeneti különleges helyzetben volt, 2014.-től választhatja-e ismét az alanyi adómentességet? Köszönettel olvastam cikküket a feltöltési kötelezettségről. Annyit szeretnék kérdezni, hogy ha van bevallási kötelezettségem az előleg feltöltéséről akkor élhetek az önellenőrzés jogával is? Ebben az esetben nem merülhet fel mulasztási bírság.Köszönettel és tisztelettel Nánai Györgyné

Rájár a rúd az adóhatóságra: neki kell bizonyítania Cikk

Az adólevonási jog alapjául szolgáló ügyletek, számlák vizsgálata során a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli - így határozott egy konkrét ügyben a Kúria.

A Mikulás, a bábjátékos meg az áfa Cikk

A Mikulás emlegetése kapcsán a gyerekek csokira és narancsra gondolnak, míg egy vérbeli marketingesnek a reklám kihagyhatatlan lehetősége jut eszébe. A dolog adózási kihatásai pedig nyilván sem a gyerekeket, sem a marketingeseket nem foglalkoztatják. Ellenben egy „vérprofi” cégvezető erre a kérdésre keresi a választ, talán nem legelőszörre, de másodszorra mindenképpen.

Építési-szerelési munka áfája Kérdés

Egy terület infrastruktúráját érintő - vállalkozási szerződés keretében végzendő - beruházásai (út, ivóvíz-ellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, elektromos ellátás) munkáinak egyes jól elkülöníthető szakaszai engedélykötelesek, míg más részei nem. Az áfatörvény előírásai alapján szükséges-e e szakaszok elkülönítése, vagy a részleges engedélykötelezettség miatt a teljes beruházás során a vevő lesz az adófizetésre kötelezett (például az útból egy szakasz közút, a többi magánút)?

Kuponos akciót tervez? Halassza jövőre! Cikk

Érvénytelen vagy létre sem jött szerződések, pénzvisszatérítésre jogosító kuponok – az áfatörvény 77–78. §-ai módosításának köszönhetően az adóalap utólagos csökkenése miatt jövőre ezekben az esetekben sem kell a számla kibocsátójának önellenőriznie az áfa-bevallását.

Áfát emelnének a franciák Cikk

Jean-Marc Ayrault francia kormányfő megkezdte hétfőn az első egyeztetéseket a szakszervezetekkel egy esetleges adóreform érdekében.

Közétkeztetés: 5 százalékos áfakulcsot javasolnak Cikk

A VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége), mint a közétkeztetési szakma meghatározó érdekképviselője azzal a javaslattal állt elő, hogy 2014-től a közétkeztetés (gyermek és ifjúsági, kórházi, munkahelyi és szociális étkeztetés) áfakulcsát a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékos kedvezményes forgalmiadó-kulcsba sorolják át - írja a tőzsdefórum.hu.

A pénzforgalmi áfa előnyei Cikk

Lassan közeledünk az év vége felé, és ez számos választási lehetőséget kínál az adózók számára; így többek között a pénzforgalmi adózás választására is. A következőkben ennek egyik aspektusát vesszük szemügyre, egy olyan összefüggését, amely ez idáig jobbára rejtve maradt.

Mikrogazdálkodói beszámoló Kérdés

Nem egyértelmű számomra a 398/2012. sz. kormányrendelet előírása a devizaárfolyamok alkalmazásáról. Kérdésem: választhatja-e a mikrogazdálkodói beszámolót az a társaság, amely az áfatörvény hatálya alá tartozik, de nem jelentette be a NAV-nál az MNB árfolyam használatát. Véleményem szerint igen, de elbizonytalanít, hogy a számviteli politikában rögzített döntésre hivatkozik. Az áfatörvény viszont alapesetben a pénzintézeti árfolyamot nevesíti, mert azt nem kell külön bejelenteni.

Ezeket kell tartalmaznia az egyszerűsített számlának Cikk

Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az egyszerűsített készpénzfizetési számlán nem szerepel az áru átvevőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének az adószáma? Elszámolhatja-e a vállalkozás költségként csak a nevére és címére szóló számlát? Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.

Víziközmű-átadás áfája Kérdés

Kft víziközmű létrehozására irányuló beruházást végzett, műszaki átadása 2013. október hónapban történt. Az önkormányzattal térítésmentes átadásban állapodnak meg, mely jogszabályi kötelezettség. A 2011. évi CCIX tv 79. § 66 (1) bekezdése szerint az a víziközmű vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás, amely olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - a tulajdoni részesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik, 2013. január 1-jén az ellátásért felelős tulajdonába kerül. A tulajdonjog jelen törvény erejénél fogva ingyenesen, a tulajdonjoghoz kötődő jogokkal és kötelezettségekkel együttesen, száll át. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként víziközművet, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról 2013. október 31-éig - a polgári jog általános szabályai szerint - írásban megállapodik. Szerződő felek az átruházást legkésőbb 2013. december 31. napjáig kötelesek megvalósítani. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetkörben, amennyiben a tulajdon átszállással érintett víziközmű olyan víziközmű rendszernek képezi részét, amelynek több ellátásért felelőse is van, őket az átháramló tulajdon a már tulajdonukban lévő vagyonérték arányában illeti meg. Amennyiben a víziközmű rendszeren egyetlen ellátásért felelősnek sem áll fenn tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelős települési önkormányzatok között lakosságszámuk arányában oszlik meg az átháramló tulajdon. (4) Ha a felek az (1)-(3) bekezdésben foglaltak tekintetében térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. Ha a felek térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül? A 2007. évi CXXVII. törvény 11.§ (3) a) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, Kérem szíveskedjenek válaszolni, hogy a fenti ügyletet áfásan kell a kft-nek kiszámlázni? Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel Lipcseiné