Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    7545 találat a(z) ÁFA cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A felek határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, azonban a számlakibocsátó a számlát nem ennek megfelelően állította ki. 3 számla került kibocsátására: 1. számla kelte: 2015.12.05, telj.id.: 2015.11.28., fiz. hat.: 2015.12.29. (hibás) 2. számla kelte: 2016.01.10, telj.id.: 2015.12.29., fiz. hat.: 2015.12.29. (helyes) 3. számla – kelte: 2016.01.10, telj.id.: 2015.11.28., fiz. hat.: 2015.12.29. (sztornó) Az első számlának a harmadik a sztornója. Az 1. számla a novemberi, a 2. számla a decemberi áfabevallásban szerepel. Kérdésem: a 3. számlát melyik áfabevallásban kell szerepeltetnie a számlakibocsátónak, illetve a számlabefogadónak? Alkalmazható-e ilyen esetben az adóalap utólagos csökkentése? Köszönettel: Filip Emese

    Cikk

    Magyar cég német cégtől rendel terméket, amit a német eladó egy osztrák cégtől szerez be. A termék az osztrákoktól közvetlenül Magyarországra érkezik. A számlázás ügyletenként történik, az osztrák cég számláz a németnek, a német számláz a magyarnak. A szállítás FCA-paritású, az osztrák eladó fizeti a szállítást. Van-e valamilyen különleges kötelezettsége ez ügyben a magyar cégnek, esetleg a nem magyar cégeknek? Kell-e valamire odafigyelni a jelentéseknél? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.

    Kérdés

    Megrendelő/vevő befogad egy számát. Később tudomására jut, hogy a számlakibocsátó adószámát felfüggesztették, törölték, vagy nem volt jogosult számlát kibocsátani, és annak az áfáját az adóhatóság felé nem fizette meg. Kötelezhetik-e a vevőt utólag, az eladó vagy a szolgáltatást nyújtó helyett az áfa megfizetésére? Köszönjük a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy család (férj, feleség, nagykorú gyermek) családi gazdaságot alapít. Külön-külön őstermelők évek óta, nem áfaalanyok. A családi gazdaság létrehozásával év közben választható áfaalanyiság, vagy ebben az esetben is minden tag külön-külön decemberben válthat? Köszönettel: V. Gabriella

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Pénzforgalmi áfát választó egyéni vállalkozó év közben megszüntette a tevékenységét. Az utolsó áfabevallásában bevallotta, és be is fizette azon számlák áfáját, amelyeket vevői a megszűnés napjáig nem fizettek ki. Kérdésem, ha a megszűnést követően, de még az adóévben befolynak a kintlevőségei, árbevételként a nettó értéket veheti-e figyelembe? Figyelembe veheti-e a számlák már befizetett áfatartalmát? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Kérem szíves válaszukat, hogy, ha a saját telkemre egy építőipari vállalkozás házat épít, x összegért, akkor milyen mértékű áfát fog számolni?

    Kérdés

    „A” Kft. 2015.12. hóban adásvételi előszerződést kötött 5 lakás, 5 garázs, 5 tároló megvásárlására „B” Kft.-vel. A szerződésben külön-külön fel van sorolva az ingatlanok beszerzési ára plusz az áfa. Fizetési ütemezése: 2015. 12.hóban 10 százalék, mely összeg foglaló címen lett leszámlázva, és megfizetve. A szerződésben a felek megállapodnak, hogy a végleges ingatlan-adásvételi szerződés megkötéséig a vevőt megilleti az a jog, hogy a Ptk. 6:208. § (szerződés-átruházás) szabályainak alkalmazásával saját maga helyett a lakás megvásárlására másik személyt jelöljön ki a jelen szerződésben meghatározottakkal azonos feltételek mellett, ide értve a teljesítési határidőket is (vevő-kijelölési jog). Amennyiben a vevő él a kijelölési jogával, úgy az eladó köteles a vevővel és a kijelölt belépő vevővel az erről szóló vevői értesítés kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül szerződés-átruházási megállapodást kötni a jelen pontban meghatározott feltételek szerint. „A” Kft. a szerződésben leírtak alapján a vevői jogát átadja „C” Kft.-nek 2016 februárjában, mely tényről értesíti „B” Kft.-t, de „B” Kft. a foglalószámlát nem sztornózta le „A” Kft. felé, és azt mondja, hogy „A” és „C” Kft. egymás között rendezze az átruházást. Hogyan lehet ezt megtenni? „A” és „C” Kft. ingatlannal kapcsolatosan nincs bejelentkezve az áfakörbe. „A” Kft. számlázza le a foglaló összegét „C” Kft. felé? Milyen áfakulccsal teheti meg: 5 vagy 27 százalékossal?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás 2 évvel ezelőtt építési telket vásárolt, melyen négy önálló házból álló lakóparkot épít. A telekrész osztatlan közösben maradna (használati megosztással), a négy ingatlan önálló albetétekkel kerül a földhivatali nyilvántartásba. Az első ingatlan pár héten belül (csok-osan) értékesítésre kerül, használatbavételi engedélye ezzel együtt szintén a közeljövőben várható. A 10+10 millió forintos támogatást koordináló banki ügyintéző állítja, hogy a számlában majd az ingatlanhoz tartozó telekhányadot 27 százalékos áfával kell feltüntetni, míg magát az ingatlant 5 százalékkal. Ez valóban így van? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Egy magyar jogi személy (normál áfaalany) egy másik, közösségen belüli országban magánszemélytől (nem adóalany) kíván használt (nem új) személygépjárművet beszerezni, saját használatra. A cég nem rendelkezik közösségi adószámmal. A beszerzés után itthon nem kell áfát bevallania, mert az autó nem számít újnak, vagy áfát kell fizetnie?

    Kérdés

    Egy áfaalany cég 2015-ben magánszemélytől vásárolt tehergépkocsit saját használatra, adásvételi szerződéssel. Áfa nem merült fel. 2016-ban értékesíti a járművet. Az értékesítés áfás vagy áfamentes?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk nemzetközi személyszállítással foglalkozik, az utasokat Magyarországról szállítja európai országokba, majd vissza. Az útvonal egy része belföldi, egy része nemzetközi. Kérdésünk: – meg kell-e bontani a számlán a nemzetközi és belföldi szakaszt? – milyen áfabesorolás alá esik a belföldi szakasz és a külföldi szakasz? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adólevonásra jogosító tevékenységet folytató, havi áfabevalló vállalkozásnál felmerült számlaérvénytelenítéssel kapcsolatban kérem segítségét. Vállalkozó előleget utalt „A” vállalkozásnak, termékvásárlás miatt. Az előlegszámlát rendben megkapta, az utalás időpontjának megfelelően. Vállalkozó kapott egy számlát a termékről, benne az előleget is elszámolták. Mindkét számla azonos áfaperiódusra esett, az áfát levonásba helyezte a vállalkozás. A következő áfaperiódusban derült ki, hogy az értékesítés, amelyre az előlegfizetés vonatkozott, mégsem teljesült. Ezért „A” vállalkozás mindkét számlát sztornózta. Így az előzetesen felszámított adó, utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent. Kérdésem arra vonatkozik, hogy miként, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni az előlegszámla sztornózását, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni a végszámla érvénytelenítését? Válaszát előre is köszönöm. Fülöp Borbála

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Társaságunk egy társasházat épített, melyre 2012 végén kaptunk használatba vételi engedélyt. Az elkészült épület lakásait egy kivételével 2 éven belül értékesítettük. Maradt azonban egy lakás, amelyre sajnos csak 2015 év végén találtunk vevőt. A kérdésünk az, hogy helyesen tettük-e, hogy ezen lakást mint 2 évnél idősebb lakást áfamentesen értékesítettük? A lakásértékesítésre nem választottunk áfafizetést. Ugyanakkor az építése során természetesen levontuk az erre jutó áfát, ilyenkor szükséges-e valamilyen korrekció, vagy más módon merül-e fel áfafizetés ezen lakással kapcsolatban? Köszönettel KG

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Magánszemély és cég szerződést kötöttek egy családi ház építésére. Az anyag megvásárlására a magánszemély előre átutalna bizonyos összeget. Milyen lehetőség van az előre utalásnak, hogyan lehetne megoldani, hogy ne kelljen előlegszámlát kiállítani és áfát fizetni? Van-e erre valamilyen lehetőség? Köszönettel várjuk a választ.

    Kérdés

    Kölcsönzési szolgáltatásnál a szabályzat szerint késedelmes visszahozatal esetén a kölcsönbe adó késedelemnap-arányos késedelmi díjat számol fel, ami mögött önálló szolgáltatás nincs. A díj áfamentes-e, mivel önálló szolgáltatás nincs mögötte? Ezen felül a visszahozatalra felszólító levél – kölcsönadó által megfizetett – postaköltségét is áthárítja a késedelmes kölcsönbe vevőre, mert az áthárítás nélkül a kölcsönbeadót kár érné. A postaköltséget a kölcsönbe adó az általa fizetett összegben hárítja át, azonban ez mégsem közvetített szolgáltalás, mert a fogalomnak nem felel meg. Áfamentes-e a kiszámlázott postaköltség, mint kártérítés jellegű bevétel? Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Ingatlan-bérbeadás

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Munkába járási költségtérítés adózása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Adóelőleg-nyilatkozat (családi kedvezmény)

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media