Tisztelt Szakértő! Osztrák adóalanytól magyar adóalany két használt személygépjárművet vásárol. Az egyik személygépkocsit bérbeadja egy másik kft.-nek, a másik személygépkocsit pár hónap bérbeadás után eladja a bérbevevőjének. Hogyan alakul az ügyletek áfa-elszámolása beszerzéskor és utána? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Úgy tudom, 2017. július 1-jétől a 100 ezer forint áfát tartalmazó költségszámlákat szerepeltetni kell az áfa-bevallás összesítő jelentés lapján bevallási időszakra beszállítónként összevonva. Az a kérdésem, hogy ez csak kézzel írott számlákra vonatkozik, vagy az elektronikusan előállítottakra is? Mi a számla befogadói vagyunk. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás 2 épület között féltetőt építtet néhány méter hosszan, hogy a kipakolt áru ne ázzon meg. Hogyan minősül az áfa szempontjából, kell-e építési naplót vezetni és bejelentésköteles-e az építési hatóság felé? Üdv. K.
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., ahol a dolgozóknak telefont adnak. A telefon költségeit a munkáltató átvállalja. A számla internetet is fog tartalmazni. Ez esetben a munkáltatót milyen járulékok terhelik, illetve az áfát milyen arányban lehet levonni, vagy egyáltalán le lehet-e vonni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: T.Mária
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás székhelye a vállalkozás tulajdonosának családi házában van, ahol a tulajdonos is ott lakik, családjával együtt. A vállalkozás nem fizet bérleti díjat azért, hogy a ház egy részét iroda és raktár céljára használja. A vállalkozás most napelem rendszert akar kiépíteni energiamegtakarítás céljából. Kérdésem, hogy a napelem rendszer áfáját levonhatja-e? Nem esik-e tételes áfalevonási tilalom alá az áfatörvény124. § (1) bekezdés i), illetve (2) bekezdés c) pontja szerint? (Lakóingatlan építéséhez, felújításához szükségs termék, illetve szolgáltatás.) Kell-e arányosítania a levonható áfát a magáncélú használat miatt? Milyen más adózási szempontokra kell ügyelmi, hogy egy esetleges adóellenőrzés se találjon problémát? Köszönettel várom szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély EU-ból közvetlenül vásárol használt személygépkocsit közösségi adószámos német vállalkozótól, aki a számlát nettó módon állítja ki. Milyen (mikor) adófizetési, bevallási kötelezettsége keletkezik Magyarországon a használt személygépjárművet beszerző magánszemélynek? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhelyű vállalkozás úgy értékesít árut az EU-n belülre, hogy maga az áru egy osztrák raktárba érkezik harmadik országból, ott tárolják, csomagolják és onnan szállítják tovább a magyar cég vevőjének az unión belülre (jutalék ellenében végzi ezt a tevékenységet az osztrák cég a magyar kft. részére). Az osztrák fél számláz a magyarnak, a magyar pedig a végső vevőnek. Milyen áfatartalommal kell a számlát Ausztriában, illetve utána Magyarországon kiállítani? Az áru tehát nem érinti Magyarországot, Ausztriából direktben a végső vevőnek megy. Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó egységben gyakran előfordul, hogy a vendég bankkártyával egyenlíti ki a fogyasztás ellenértékét. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kapott borravaló összegét áfa és számvitel szempontjából hogyan kell kezelni, könyvelni? Utólag a kapott borravaló összegét be kell ütni a pénztárgépbe? 18 vagy 27 százalékos áfakulccsal? A kft. a kapott borravaló összegét bérjövedelemként a hónap végén kifizeti az alkalmazottnak. Belső nyilvántartást kell vezetni ezen kifizetendő összegekről? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély megbíz egy építési vállalkozást, hogy a meglévő ingatlanhoz építsen hozzá (bővítse az ingatlant) megközelítően 140 négyzetméter hasznos alapterületű lakóingatlant. A hozzáépítés engedélyköteles, és ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szerepel. Az építés egy részét szakemberekkel végezteti, van olyan rész, amelyet a magánszemély saját erőből épít a házán. Az építési vállalkozásnak a magánszemély részére hány százalékos áfával kell a számlát kiállítania? Megítélésem szerint ebben az esetben 27 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni, jól gondolom? A magánszemélynek lehetősége van visszaigénylésre? Köszönettel: Lászlók Éva Virtus Kft.
Tisztelt Szerkesztőség! Általános forgalmi adó hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások (kft., bt., egyéni) a továbbértékesítés során hogyan értékesíthetik a termékeiket áfafizetési kötelezettség szempontjából attól függően, hogy kitől vásárolták azt, illetve attól függően, hogy milyen típusú termékről van szó? 1./ Áfafizetési kötelezettség szempontjából van-e különbség abban az esetben, ha a továbbértékesítő vállalkozás: - társaságtól vásárolja a terméket - egyéni vállalkozástól - adószámos magánszemélytől - adásvételi szerződéssel magánszemélytől 2./ A továbbértékesítő vállalkozás hogyan adhatja tovább: - egyedi képzőművészeti alkotásokat - a festményeket - a tűzzománcokat - a rézkarcokat - a kerámiákat - a sokszorosított grafikákat? 3./ Áfafizetési kötelezettség szempontjából van-e különbség abban az esetben, ha a továbbértékesítő vállalkozás képzőművészeti vagy iparművészeti alkotást értékesít? 4./ Áfafizetési kötelezettség szempontjából van-e különbség abban az esetben, ha a továbbértékesítő vállalkozás áfaköröstől, illetve mentestől vásárolta a terméket? Válaszukat tisztelettel megköszönve: Ötletmozaik Könyvelő Kft Preilné
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi építkezésen bontási munkálatokat és földmunkát végzett egy szlovák alvállalkozó cég, nincs magyar adószáma, nincs magyar telephelye. Az ingatlan budapesten helyezkedik el. Szlovák közösségi adószám alatt állította ki a számlát. Áfát nem tüntettet fel, és a magyar áfatörvény szerint ez még fordított áfás is. Milyen szöveg/megjegyzés szerepeljen ebben az esetben a számlán, amit kötelező feltüntetni? Az áfa-bevallásban ilyen esetben hol/melyik sorban/sorokban kell feltüntetni? Kell-e 17A60 összesítő nyilatkozatot készíteni ebben az esetben? Előre is köszönöm a válaszát! Üdv
Tisztelt Bartha László! Hivatkozással a jún. 14-én beküldött, Ingatlanértékesítés áfája című kérdésemre („Egy cég 2016-ban ingatlan adásvételi szerződést kötött egy üzlethelyiség megvásárlására….Eladó vállalta, hogy összesen 36 db üzlethelyiséget alakít ki…”), és az Ön által megküldött válaszra, egy további kérdésem lenne. Ez esetben fordított adózást az áfatörvény 142. § (1) a) pontja alapján nem lehet alkalmazni? Hiszen építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan értékesítéséről van szó. Válaszát köszönöm
Kedves Szakértők! Szeretném a segítségüket kérni annak eldöntésében, hogy egy horgásztónál kiadott napijegyek, bérletek alkalmasak lehetnek-e a hagyományos nyugta kiváltására? A jegyek tartalmilag megfelelnek az áfatörvény előírásainak. A 23/2014 NGM-rendelet 4. paragrafusában foglaltak azonban elbizonytalanítottak, a rendeletben részletezett, az adóigazgatási alkalmasság többi feltételének szintén megfelelnek a jegyek. Hogyan lehet ezt teljes bizonyossággal eldönteni, hogy nem szükséges még külön nyugtát is kiállítani minden egyes napijegy értékesítése mellé? Köszönöm válaszukat!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó bűnszervezetet lepleztek le, a több milliárd forintos kárt okozó gyanúsítottakat őrizetbe vették, az érintett cégek és személyek vagyonát zárolták – közölte az MTI érdeklődésére szerdán Barnáné Horváth Melinda, a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.
Tisztelt Szakértő! Van-e rá lehetőség, hogy az eladott ingatlan után az áfát ne fizesse meg a kft., hanem tartalékolja egy kérelem alapján későbbi ingatlanvásárlásra? Segítségét köszönöm. Ildi
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték