Tisztelt Szakértő! Egy Londonban bejegyzett cég EU-s adószámmal rendelkezik. Magyarországon központi irodája van (bejegyzett cégként nem találtam meg a magyar cégnyilvántartásban). Számlát bocsát ki magyar nyelven, forintban, magyar bankszámlára kéri a számla ellenértékét. A számla nem tartalmaz áfát. Kezelhetem-e EU-s beszerzésként? Vagy kérjem a számla módosítását?
Tisztelt Sinka Júlia! Nagy érdeklődéssel olvastam a mezei leltárral kapcsolatos cikkét, amihez ezúton is gratulálok! Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdésem van: Felek feles bérleti szerződést kötöttek, amely alapján a bérlő a termény felét köteles átadni bérleti díjként a bérlőnek. Erről a bérbeadó áfamentes számlát állít ki (ingatlan-bérbeadás, nem jelentkezett be áfakörbe). Másik tényállási elemként a bérleti jogviszony létrejöttekor, a birtokba adáskor a felek a meglévő mezei leltár vonatkozásában elszámolnak egymással oly módon, hogy azt a föld tulajdonosa (aki egyben a bérleti szerződés bérbeadója is) átruházza a vevőnek (aki egyben a bérleti szerződés bérlője is). Ezt a felek ingó adásvételnek minősítik (mivel a mezei leltár végleges átruházása és birtokba adása is megtörtént, az áfatörvény szerinti termékértékesítés feltételei álláspontom szerint fennállnak), és erre tekintettel erről áfával terhelt számlát állít ki az eladó, amelyet a vevő megfizet, az eladó bevall, és befizet a költségvetésbe. Ez így megfelelő gyakorlat? Köszönöm!
Kft. nagy értékű gépeket bérel, a bérbeadó óvadékot kér. A szerződésben is rögzítve van, hogy az óvadék a bérlemény átadása előtt esedékes, és a bérbeadó áfás számlát állít ki az óvadékról, amit elutal a kft. A szerződésben az óvadék visszafizetésére vonatkozó megállapodás úgy szól, hogy a bérbeadó a bérleti díj kifizetése után visszafizeti az óvadékot, vagy beszámítja azt a bérleti díjba. A bérbeadó helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot, ez szerepel a számlán) állított ki, a számlán feltünteti a bérleti díjat áfásan, levonja az óvadékot áfásan, és/vagy pozítiv, illetve negatív különbözet keletkezik, annak megfelelően még utalni kell a kft.-nek vagy neki utal vissza a bérbeadó. Jó-e ez a számlázási módszer? Szerintünk az óvadék áfa hatályán kívüli, de a bérbeadó az áfatörvény 59. paragrafusára hivatkozik, hogy azért számlázza az óvadékot áfásan, mert ő a végén beszámítja azt a bérleti díjba. Ilyen esetben helyes-e ez a számlázási gyakorlat, és az óvadék után számolhat-e fel áfát a bérbeadó? Polyák Márta
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Az átadott, megnyert babazsákok után áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ahogy írtam, a beérkezett babazsákokat korábban is áruként könyveltük, és a beszerzések után az áfát levontuk. A kiegészített választ előre is köszönöm.
Két fél közötti barter ügyletben az áfa mértéke nem azonos, mivel ebben az ügyletben pénzügyi teljesítés nincs, ezért az áfát be kell-e fizetni, vagy a számla értékét kell úgy meghatározni, hogy az eltérő áfával növelt számlaérték egyenlő legyen, és ténylegesen ne legyen pénzügyi teljesítés?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. beruházási hitellel egy ipari ingatlant vásárolt (csarnok) úgy, hogy az eladók építik fel a csarnokot. Az eladó egyösszegben számlázza ki a vételárat, 120 millió forint + áfa értékben. Az eladó adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, vagyis élt a 86. § (1) l) és a 88. §. (4) pontjaival. A vevő jelenleg főszabály szerint adózik az ingatlanok értékesítésével és bérbeadásával kapcsolatban, adómentesen. A vevő jövőbeli célja, hogy bérbe adja, majd később értékesítse az ipari ingatlant. A bérbevevők (majd később a vevő is) nagy valószínűséggel jogi személyek lesznek. Ebből kifolyólag érdemes adókötelessé tenni év végéig az ingatlanok tekintetében a céget. A beruházó számlája megérkezett. A kiszámlázott tétel áfát tartalmaz. Attól függetlenül, hogy a vevő még nem jelentette be a NAV felé az adókötelessé tételét, visszaigényelhető most a beruházás áfája? Válaszát előre is köszönöm!
A tagállamok közötti saját vagyon mozgatása – függetlenül a mozgatás céljától – fő szabály szerint termékértékesítésnek minősül, azaz szolgáltatás igénybevétele céljából történő vagyonáthelyezés is eredményezhet az áfafizetési kötelezettség szempontjából termékértékesítést.
Nem tartoznak az adómentes kategóriába azok a plasztikai műtétek, amelyeket kizárólag szépészeti, kozmetikai célból végeznek, szemben az egészségügyileg indokolt beavatkozásokkal. Az adóellenőrzéskor az orvosnak kell bizonyítania, hogy az adott műtét célja a gyógyítás volt. Többek között erről szólt a Kúria döntése annak a pernek a végén, amelyikben egy plasztikai sebész megtámadta a NAV határozatát.
Jóváíró közműszámla érkezett tárgyhóban, a teljesítés dátuma kettő hónappal korábbi. Kell-e önellenőrizni a korábbi hónapot, vagy a tárgyhóban szerepelhet?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. főtevékenysége háziorvosi tevékenység. Mellette piackutatási és marketingtevékenységet is végez. A kft. áfakörbe tartozik. A háziorvosi tevékenységét az OEP finanszírozza, amelynek összege eléri az évi 6 millió forintot. Egyéb bevételt szerző tevékenysége 6 millió forint alatt van. Kérdésem: 2016. december 31-e után kiléphet-e az áfakörből? Beleszámít-e az értékhatárba az OEP által finanszírozott összeg?
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Szja hatálya alá tartozó, áfaalany egyéni vállalkozó szeptember 1-jével átlép a kata hatálya alá. Időszakos elszámolású számláit az áfatörvénynek megfelelően állítja ki. Az augusztusi időszakot érintő számlája az áfatörvényt figyelembe véve szeptemberi. A jóváírás katás időszakot érint. Milyen bevételnek minősül a kérdéses bevétel? Kell-e szja-előleget számolni utána, vagy katás bevételnek tekintendő? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk 2016.06. 07.-én és 2016. 06. 30.-án vásárolt két nagy értékű gépet az osztrák partnerétől. Pályázat keretében a gépeket a beszerzési áron aktiváltuk a pályázat feltételeinek megfelelően. 2016. 08. 31.-én kapott az osztrák partnertől egy 10 ezer eurós jóváírást a vásárolt gépek vonatkozásában, amelyet mint levásárolható összeget áttették a cég Magyarországi leányvállalatához. Kérdésem: az így kapott összeg áfa szerinti megítélése és könyvelése hogyan alakul. Az osztrák cég a jóváíró számlán fordított adózást tüntetett fel.
A LeitnerLeitner osztrák gyökerű, közép-európai hálózattal rendelkező adótanácsadó cégcsoport szakértőit immár második alkalommal választották az Európai Bizottság mellett működő VAT Expert Group tagjának. A kinevezés 3 évre szól.
Egy belga állami szerv (nincs közösségi adószáma) (legyen "A") egy irodaház komplett bútorozását rendeli meg egy magyar generálkivitelezőtől (legyen "B"). A bútorok nagy része egy osztrák bútorgyártótól származik ("C"), akinek van egy magyar leányvállalata ("D"). "B" magyar vállalkozás "D" magyar vállalkozástól rendeli meg az összes berendezési tárgyat, ebben vannak háztartási gépek, székek, bútorok stb. "D" magyar vállalkozás beszerzi a bútoron kívüli összes terméket, egy részét Magyarországról, más részét különböző uniós országokból, és beszállíttatja a saját (magyar) telephelyére. Majd az összes árut kiszállítják Ausztriába ("D" szállítja "C"-hez), mert az osztrák bútorgyár saját kamionja szállítja az összes árut a saját gyártású bútorokkal együtt Brüsszelbe ("C" szállítja "A"-hoz). A számlázás menete pedig "C" osztrák gyár számlázza a bútorokat "D" magyar leányvállalatnak, "D" magyar cég számlázza az összes árut "B" magyar cégnek, "B" magyar cég számláz egy belga állami cégnek ("A"), akinek nincs közösségi adószáma. A fuvart a "D" magyar leányvállalat megrendelésére a "C" osztrák vállalat végzi saját fuvareszközzel. A fuvart "C" nem számlázza ki külön "D"-nek, de "B" és "A" ragaszkodik hozzá, hogy az ő számlájukon külön legyen feltüntetve a fuvar. Milyen áfákkal kel számlázni? Állítólag csak egy lehet közösségen belüli, de melyik? És a többi?
Magyar adóalany (A) értékesítene német adóalanynak (B), amely cég ezt a terméket eladja egy albán cégnek (C) úgy, hogy a termék Magyarországról közvetlenül Albániába kerül elfuvarozásra (láncügylet). A B német szervezi, bonyolítja a termék fuvarozását, vevői minőségében. Az úgynevezett fuvarozásos értékesítés az első értékesítés, amelyben ez a B szereplő vevőként jelenik meg az A és B közötti ügyletben. Ennek az értékesítésnek a teljesítési helye – az áfatörvény 26. §.-a értelmében a fuvarozás megkezdésének a helye, tehát Magyarország. A B német és a C albán cég közötti ügylet – mint fuvarozásos értékesítést követő értékesítés – teljesítési helye az áfatörvény 27. §. (3) bekezdés b. pontja alapján a rendeltetés országa, azaz Albánia. Az ügylet számlázásánál az A a magyar, a B a német közösségi adószámát használja. Az A magyar adóalany és a B német adóalany közötti ügylet adómentes. Az áfatörvény 98. §-a alapján ugyanis adómentes az ügylet, amelynek eredményeként a termék harmadik országba kikerül, feltéve, hogy a termék vámhatóság általi kiléptetése a teljesítés napjától számított 90 napon belül megtörténik. A B és a C közötti számlázást már nem a magyar áfatörvény szabályai szerint kell megítélni. A leírt törvényi értelmezést jól alkalmaznánk így?Az A adóalany hogyan szerepelteti ezt az áfabevallásában, melyik soron? A B német adóalanynak kell-e valamit Magyarországon jelentenie? Az A és B, valamint a B és C közötti számlázás során milyen paritást kell alkalmazni? INTRASTAT-ban kinek van jelentési kötelezettsége?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték