Adócsökkentésekről határozott a horvát kormány Cikk
A horvát kormány csütörtöki ülésén elfogadta az adóreformról szóló törvénytervezetet. A dokumentum nyolc adótörvény módosítását és egy új jövedékiadó-tervezetet tartalmaz.
A horvát kormány csütörtöki ülésén elfogadta az adóreformról szóló törvénytervezetet. A dokumentum nyolc adótörvény módosítását és egy új jövedékiadó-tervezetet tartalmaz.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben lenne szükségem segítségre. Amennyiben EU-ban vásárolt gépjármű után a magyar vállalkozás külföldi adószámmal megfizeti az áfát, és azt az adott országban vissza is igényli, ez esetben Magyarországon is kell áfát fizetnie? A választ nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Magyarországon vásárol továbbértékesítés céljából – áfásan – új személygépjárműveket. Ezeket az autókat Lengyelországban értékesíti, EU-s adószámmal rendelkező cégnek. Kérdésem az lenne, hogy EU-s fordított áfával értékesíthet-e? Illetve van-e jelentősége annak az áfa szempontjából, hogy a lengyel cég képviselője Magyarországon veszi-e át az autót vagy Lengyelországba viszik ki neki, és ott veszi át? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosának lehet-e úgy osztalékot "fizetni", hogy a kft. tulajdonában álló telket kapja meg a tulajdonos? Vagyis pénzmozgás nem történne, csak a kft. tárgyi eszközei között nyilvántartott telket adná oda (ruházná át) a kft. a tulajdonosnak, osztalék címén. Milyen adókötelezettségek merülnek fel ebben az esetben? A kft. a telek beszerzésekor az áfát levonta. Abban az esetben, ha a telket a kft. osztalék címén átruházná a tulajdonosra, akkor van e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége? Milyen bizonylat szükséges hozzá? Az osztalék utáni szja és eho megfizetése ebben az esetben is gondolom fennáll, úgy, hogy a telek piaci árát kell alapul venni, vagy a telek könyvekben nyilvántartott nettó értékét? Van lehetőség a fenti ügyletre, vagy nincs?
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk lakóparképítéssel foglalkozik. 2015-ben még 27 százalékos áfával értékesítettek egy magánszemély vevőnek egy lakást. A lakás azóta folyamatosan beázik, akárhány szakértőt hívtak, nem tudják megoldani a problémát. Ezért az eladó cég úgy döntött, hogy meghiúsítja a 2015. évi adásvételi szerződést (ami az ügyvéd szerint lehetséges?), s a vevő kap az új épületben helyette négyzetméterben és értékben is egy ugyanakkorát. 1. Ha ez nem csereügylet, hanem meghiúsult ügylet, az eredeti szerződés felmondása, akkor az úgy könyvelődik, és tényleg könyvelhető-e, hogy 2015. évi teljesítési dátummal (mint eredeti számla) kiállítunk egy sztornószámlát és önellenőrzünk? Készletre véve a lakást, s majd, ha kijavítjuk a lakást, szintén 27 százalékos áfával (mert már 3 éves, vagy fordított áfásan) eladjuk? A cég belépett az általános szabályoktól eltérően mind ingatlanértékesítés, mind -bérbeadás tekintetében az áfakörbe. Ezt a lakást 2015-ben birtokba adták, azóta minden költségét és hasznát a vevő gyakorolta, ki is fizette akkor. A földhivatalnál is bejegyezték tulajdonosként is. 2. Ha csereügylet, akkor gondolom, kettő adásvételi szerződést kell kötni, s mivel magánszemélyről van szó, így nem tud áfát felszámolni, s ezen lakást készletre véve, eladáskor rá kell tenni a 27 százalékos áfát (szintén a 3 év miatt, illetve, hogy használva volt, ami nem felel meg az 5 százalékos áfa kritériumának) . Az épület használatba vételi engedélye 2015. Az új lakás értelemszerűen 5 százalékos áfával lenne számára leszámlázva. Válaszukat várva, köszönettel.
Termékértékesítést bonyolítunk le magyar partnernek úgy, hogy az áru nem jön be Magyarországra, Hollandiából megy Csehországba, a cseh partner intézi a szállítást, viszont a magyar partnernek kell kiszámlázni a termékértékesítést. A kérdésem az lenne, hogy 27 százalékkal számlázom ki a magyar partneremnek?
Magyar termelő cég gyártói tevékenységéhez vásárol alapanyagot Németországból. A megvásárolt alapanyag nem kerül közvetlenül Magyarországra, mert előtte egy szintén német cég bérmunkát végez rajta. A bérmunka elvégzése után kerül a termék a termelő magyar céghez, Magyarországra. Mindkét ügylet során készül számla, ahol mindkét esetben a magyar cég a vevő. Áfa szempontból, hogy kell számláznia a két német társaságnak? Lehet-e mindkét ügylet unión belüli és ennek megfelelően fordított adózás alkalmazása a helyes, illetve csak a második ügylet minősíthető unión belülinek? Válaszukat előre köszönöm. Tisztelettel!
Két és fél hónappal július elsejei indulása óta már jubilált is az online számlarendszer, Múlt héten beérkezett a tízmilliomodik online számla az adóhivatalhoz, két és fél hónappal a rendszer indulása után – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással és -értékesítéssel foglalkozó vállalkozás vásárolt egy festményt, árrésadózással adózó kereskedőtől, jelentős összegben. Ennek megfelelően a számlán az áfa 0 forinttal került feltüntetésre. Áfa-visszaigénylésről természetesen nem lehet szó, de kell-e áfát felszámolni és fizetni a számlán feltüntetett érték után? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kézműves söröket forgalmazó cég egy Hollandiában megrendezésre kerülő rendezvényen szeretné árusítani a söreit. Kérdésem az lenne, hogy külföldön hogyan kell teljesítenie a nyugtaadási kötelezettségét? Az értékesítés után – véleményem szerint – fel kell számolni a 27%-os áfát, mivel a közösségen belüli értékesítés feltételei az adómentes értékesítéshez nem valósulnak meg. Ön mit gondol erről? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kaszab Éva
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaságunk a vadak által okozott kár megtérítéseként vetőmagot szerez be és ad át a károsult termelőknek. A vadászati tevékenységét áfaalanyként folytatja, a beszerzés ehhez az adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik. Kérdésünk, hogy levonásba helyezheti-e a beszerzés áfáját, vagy amiatt, hogy terményben és nem pénzben téríti meg a kárt, a térítésmentes átadásra vonatkozó terhek is terhelik még amellett, hogy az áfát sem vonhatja le? Jövő évtől már elkülönített vadkáralap létrehozására köteles, tehát már pénzben téríti meg a károkat, azonban a tárgyévben még van lehetőség terményt adni, amit már meg is tett. Köszönettel: Jászné
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van egy alanyi mentes, ötfős családi gazdálkodó, aki még az öt fővel is valószínű, hogy túllépi a fejenkénti 8 millió forintos árbevételi határt. Ha túllépik, akkor kötelező belépniük az áfakörbe, vagy rájuk valamilyen különleges jogszabály vonatkozik? Előre is köszönöm segítségüket! Német Tünde
Tisztelt Szakértő! Az első feltett kérdésünkhöz, mely a belföldi fordított adózású ügyletek kezelésére vonatkozik, további kérdésünk is lenne. Az eredeti cikk elérése: https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_22_Kozossegi_termekertekesites_esete_bfj Az áfatörvény 60. partagrafusának a) pontjában említett számla vagy egyéb okirat mit jelent pontosan? Egyéb okirat lehet teljesítésigazolás/rakodási okmány stb.? A számla kézhezvétele mindenképpen az eredeti számla postai úton való befogadását (vagy e-számla beérkezését jelenti), vagy kézhezvételnek számít az elektronikus úton továbbított másolat is? (Természetesen az eredeti utólagos hozzátűzésével.) Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Személyszállítással foglalkozó vállalkozóként hozunk be a cég részére 9 személyes járművet Magyarországra. A külföldi áfát nemzetközi adószámmal befizetik. Magyarországon mikor kell az áfát a behozott jármű után befizetni: amikor behozzuk, vagy amikor értékesítjük? Más áfahatáridő is szóba jöhet a behozott járművet érintően? Válaszát előre is köszönöm!
A vevő cég egy spanyol szállítótól szerzett be terméket. A szállító közösségi adószáma szerepel a számlán, de a vevő közösségi adószámát nem tüntették fel. Az áfáról semmiféle közlés nincs a számlán. (A tr. mellékletében szereplő spanyol szöveg.) Felvették a szállítóval a kapcsolatot, az a válasz érkezett, hogy adó nincs, és ez így megfelelő, mert használt (másodkézből eladott) termékről van szó. Hogyan kell ezt szerepeltetni az áfabevallásban?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől