7543 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem volt reprezentáció kérdéskörben, melyre választ is kaptam az alábbiak szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_7_reprezentacio_afaja_irj A problémám ezzel az, hogy itt, az Adózónán több helyen is olyan értelmű állásfoglalást láttam, mely kategorikusan tiltja az áfa levonásba helyezését, hiszen alapvetően az étel-ital áfája nem levonható kategória. Ennek alátámasztására ide másolom két kérdést-válasz linkjét is, de több is van: http://adozona.hu/kerdesek/2016_2_26_rendezvenyszervezes_afa_es_adokot_pfs vagy pedig: http://adozona.hu/kerdesek/2016_4_14_Reprezentacio_vagy_egyeb_anyag_ko_qoj Az Ön válaszából mégis azt olvastam ki, hogy Ön szerint az áfa levonható. Vagy félreértettem talán? Pontosítását köszönettel várom.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozóként, ha az EU-n belülről terméket szerzek be, kell-e áfát fizetnem utána itthon, illetőleg kell-e bármilyen bevallást készítenem? Köszönöm szíves válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlanügyleteinek helyes áfamegítélésével kapcsolatban merültek fel kérdéseink. 1./ Társaságunk ingatlant szeretne vásárolni. Az adásvételi szerződésben „kivett üzemi terület művelési ágú ingatlan” megjelölés szerepel, természetben ez egy felépítménnyel rendelkező terület. A vételár részletezésénél külön tételként tüntetik fel a felépítmény és a telekingatlan vételárát, valamint az eladó kijelenti, hogy az ingatlanértékesítési tevékenysége körében az általános szabályok helyett az adókötelessé tételt választotta (áfatörvény 86. § (1) bek. j) és k) pontjai, 88. § (4) bekezdése), erről az adásvételi szerződésben nyilatkozott, illetve társaságunk is meggyőződött erről a NAV áfaalanyok nyilvántartási rendszerében. Helyesen jár-e el az eladó, ha a felépítmény mellett a telek vételárát is fordított adóval számlázza? 2./ Társaságunk ingatlant is szeretne értékesíteni. A kérdéses ingatlan ipartelep megnevezésű, osztatlan közös tulajdonban áll, melyen található felépítmény. A felépítmény nem társaságunk tulajdona. Társaságunk ingatlanértékesítés tekintetében az általános szabályok szerint adózik. Jól gondoljuk-e, hogy a telek értékesítésekor áfamentesen kell számláznunk, mert osztatlan közös felépítménnyel rendelkező területről van szó? Amennyiben a telek az értékesítést megelőzően megosztásra kerül, és külön helyrajzi számon szerepel majd a mi tulajdonunk, akkor az értékesítés áfamegítélése változik, azaz 27% áfával kell számláznunk?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Általános adózói minősítésű kft. eladna üres belterületi földet. (Áfa nélküli számlával vette.) A számlát áfával vagy anélkül kell kiállítani? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárol egy régi lakóingatlant magánszemélytől/szervezettől továbbértékesítés céljából. Az ingatlan mentes az áfa alól. Felújításokat végez rajta, anyag és alvállalkozói számlákat számol el. Az anyag áfája visszaigényelhető? Ha a kész ingatlant eladja, áfamentesen állíthatja-e ki a számlát, ha a vevő akár magánszemély, akár szervezet? Mi van a telekhányad áfájával? Mi van az áfával, ha van garázs, kocsibeálló vagy üzlethelyiség is a földhivatali igazoláson? Köszönettel: Fidler Gáborné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég karácsonyi bulit szervez. Ételt, italt rendel, és a cég székhelyén rendezi meg a bulit. Az ételt és italt reprezentációs költségként kell elszámolni? S ha helyiséget bérelne, akkor a bérleti díj áfáját visszaigényelhetné?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: ha egy társaság vásárol kávét, ásványvizet, üdítőt, hasonlókat abból a célból, hogy az időnként hozzá érkező üzleti partnereit megvendégelje, az reprezentációnak minősül-e, és az ilyen jellegű kiadások áfája levonásba helyezhető-e, illetve kell-e bármilyen közterhet fizetni ezen számlák elszámolása után? Változik-e erre a kérdésre adott válasza akkor, ha a saját dolgozók felfrissülését szolgálják ezek a kiadások, illetve akkor, ha rendezvényt szervez a cég, melyre üzleti partnereit várja és ott látja vendégül őket, esetleg valamilyen hidegtállal vagy hasonlóval? Azt is szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha a cégvezető üzleti utazáson vesz részt, és ebből az alkalomból számolnak fel neki akár a bérelt szálláson ételt-italt, akkor ezen kiadások miképpen számolhatók el, az áfájuk levonható-e, illetve van-e közteher jellegű kiadás az ilyen költségek után? Illetve mi a helyzet azokkal a kiadásokkal, melyeket egy vendéglátóhelyen fizetnek ki üzleti partnerek vacsorája vagy ebédeltetése miatt? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A korábban szántóként használt ingatlant kivették a művelési ágból, és a földhivatali nyilvántartásban „művelési ágból kivett közútként” szerepel. A terület tulajdonosa ezt értékesíteni tervezi. A vevő tervei szerint közút fog létesülni ezen a területen. Az értékesítés áfavonzatának meghatározása okoz némi fejtörést. Véleményem szerint az áfatörvény 259. § 7. pontja szerint építési teleknek minősül. Ezért a 86. § (1) bekezdés k.) pontja alá nem tartozik, tehát kívül esik az áfamentes körön, azaz a normál áfamértékkel (27%) adózik. Kérdésem: helyes következetésre jutottam-e?

Kérdés

Önerőből építkezésbe fogtunk. Vettünk egy bontásra ítélt házat, és az alapokig le is bontottuk. A helyére, és egy még egyszer akkora területre egyben egy új családi házat tervezünk felépíteni. Az új részt teljesen az alapoktól kezdve építik együtt a régi résszel, hiszen ott is elbontatunk mindent. Új falak, nyílászárók, tető, új közüzem kerül bevezetésre. A hőszivattyú miatt geoáramot vezetünk be, a régi gázcsövet kibontjuk. Az építkezés 300 négyzetméter alatti, egyszerűsített bejelentéshez kötött építési tevékenységről van szó. Az e-naplót megnyitottuk. Nem generálkivitelezővel építtetünk, hanem külön szerződünk egyes nagyobb munkákra. Az építkezés befejezésekor tudomásulvételi eljárás keretében vehetjük birtokba az új házat. A kérdésem, hogy a nevünkre szóló építési szolgáltatásról, építési anyagokról, tervezői díjról, nyílászárókról, hőszivattyúról szóló számlákból maximum 5 millió forint erejéig jogosultak vagyunk-e az áfát visszaigényelni? Megítélésem szerint a többi feltételnek megfelelünk. Válaszukat előre is köszönöm! Németh Mariann

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi engedményezett követelésről szeretnék kérdezni, hogy vajon számlát kell-e kiállítanom, és ha igen, áfásan vagy áfamentesen? Az egyik ügyfelünknek van egy engedményezett követelése, amit kifejezetten bizonytalan megtérülésű követelésként vett meg, ki is fizette, egy folyamatban lévő perben érvényesíteni kívánt követelést tartalmazott. Ami lényeges: az eredeti jogosult, akitől ügyfelünk a követelést megvásárolta, felszámolási eljárásban volt hitelező, ahol a hitelezői igénye kielégítéseként ezt a peresített követelést kapta meg, tehát az ügyfelünk ennek a hitelezőnek a helyébe lépett, és viszi tovább a peres eljárást. Maga az engedményezés mindenben megfelel a jogszabályoknak, a Ptk.-nak és az áfatörvénynek is. Az engedményezett követelés, ami miatt folyik a per, egy meg nem fizetett bérleti díjról szól, ami áfás. A kérdésünk az lenne, ha a pert megnyernék, abban az esetben meg kell fizetni az engedményezés vételára és a kapott összeg közötti érték áfáját? Miután kifejezetten bizonytalan követelésként vette meg a cég a követelést, pernyertesség esetén biztosan többet kapnának, mint amennyibe a követelés megvásárlása került. Ügyfelünk – aki a követelést megvásárolta – nem tette áfássá az ingatlan bérleti díját a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tehát csak áfamentesen tudná leszámlázni. Ebben az esetben az ítéletre utalva fogok kiállítani áfás számlát? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy vállalkozó vendéglátással foglalkozik oly módon, hogy egy munkahelyen főz, ezt értékesíti a cégnek havonta egy számlában elszámolva/leszámlázva. A cég (amely a vállalkozástól ezt a vendéglátási szolgáltatást megvásárolja) a szolgáltatást saját dolgozóinak munkahelyi étkeztetésként cafetériában adja. Kérdésem, hogy a vállalkozó hány százalékos áfa felszámításával adhatja el a szolgáltatását a cégnek? A cég részéről felmerült az, hogy ez a szolgáltatás nem tartozik a kedvezményes, 18 százalékos kulcs hatálya alá, mivel munkahelyi étkeztetésnek minősül, így csak 27 százalékos áfával számlázható le. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a tulajdonában lévő ingatlant értékesíti. Az ügylet fordított adózású (használt ingatlan, adókötelessé tétel, adóalanyok a felek). A vételár kifizetése szerződés szerint az alábbiak szerint történik: – A szerződés megkötésekor előleg utalása az eladó bankszámlaszámára. – Majd további két részletben, szintén az eladó bankszámlaszámára 2017.12.29-ig kell kiegyenlíteni a teljes vételárat. A foglaló után fizetett két vételárrészlet nincs nevesítve a szerződésben, és az sem, hogy az előleg vagy vételárrészletnek minősül-e. A birtokba adás, illetve a tulajdonjog-bejegyzés nem történt meg, az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés: "Eladó a szerződés aláírásával ahhoz járul hozzá, hogy a jelen adásvételi szerződés benyújtásával az Inytv. 47/A § (1) bek. b) pontja alapján a Földhivatal az eljárást vegye nyilvántartásba, és tartsa függőben az Eladói Bejegyzési engedély benyújtásáig, de legfeljebb 2018.01.17. napjáig. Eladó a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg külön nyilatkozatban köteles feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adni ahhoz, hogy Vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén minden további megkérdezés nélkül bejegyzésre kerüljön. (Bejegyzési engedély)." Kérdéseim a következők: 1. Az ingatlanértékesítés számlázása mikor, milyen dátumokkal kell, hogy megtörténjen? Áfa szempontjából mi a teljesítés napja? 2. Foglalóról/előlegről/részletről kell számlát kiállítani? 3. Sztv. szempontból mi az ingatlan kikerülésének napja?

Kérdés

1999-ben vett a bt.-m egy üzlethelyiséget 4,6 millió forint plusz áfáért. Meg akarom szüntetni a bt.-t, és úgy gondolom, én mint magánszemély megvenném 8 millió forint körüli összegért az üzlethelyiséget. Kérdésem: kell-e még a bt.-nek áfát fizetni, mivel a nyilvántartás szerint 100 forint értékű az ingatlan? Vatai Imre

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás építésiengedély-köteles munkára kapott megbízást alvállalkozóként. A munka elkészült, a különböző ütemekről részszámlák lettek kiállítva, melyek mindegyike fordított áfás. Egy utolsó számla azonban még nem lett kiállítva, és a számlát most állítanánk ki, de a kivitelező már megkérte és meg is kapta a használatbavételi engedélyt. Azt kérdezném, hogy az utolsó számlát még mindig ki lehet-e állítani fordított adózással, vagy fel kell számítanunk az áfát, és egy 27 százalékos áfatartalmú számlát állíthatunk már csak ki? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

A vállalkozások jelentős része működéséhez hitelt, pénzügyi lízingszolgáltatást is igénybe vesz. Érdemes tehát azzal is tisztában lenniük, hogyan kell kimutatni a könyvekben a hitel- és kölcsönügyleteket és a pénzügyi lízinget, miként kell elszámolni a kapcsolódó gazdasági eseményeket.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi ház építésének áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Magánszemély ingatlan bérbeadásának áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tüzép áfa 4401 vtsz

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink