Bérbe vett autó áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk személygépkocsit vett bérbe. Csak hivatalos célra használja. Az lenne a kérdésem, hogy a költségei – alkatrész, szervizdíj – áfáját milyen feltételekkel igényelheti vissza? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk személygépkocsit vett bérbe. Csak hivatalos célra használja. Az lenne a kérdésem, hogy a költségei – alkatrész, szervizdíj – áfáját milyen feltételekkel igényelheti vissza? Előre is köszönöm.
Ha a szokásostól eltérő, nem mindennapi, rendkívüli körülmények, események következnek be a vállalkozásnál, akkor soron kívüli adóbevallást kell benyújtani.
Sikertörténetnek nevezte az áfacsalások elleni küzdelemben az online pénztárgépek bevezetését Sors László, a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkára, aki a Növekedés.hu portálnak adott interjúban arról is beszélt, hogy az élelmiszerautomaták NAV-hoz való bekötése is már napi 70 millió forint feletti forgalomról küld adatokat az adóhatóságnak.
Áfás cég autószervizeléssel foglalkozik. A saját cégautójával karambolozott, a gépkocsit a saját szervizében javíttatja, a biztosító társaság csak számla után fizet. Kiállíthat a cég számlát saját magának cégautója javíttatási költségéről? A kiállított számla után befizeti az áfát, de le is vonhatja azt? – kérdezte olvasónk. Dr. kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Adott egy mezőgazdasági őstermelő, általános forgalmi adó tekintetében kompenzációs rendszer melletti alanyi mentességet választott, kompenzációs felár megtéríttetésére tart igényt. Zöldségtermeléssel és -értékesítéssel foglalkozik. Az idei év augusztusában megszűnik a munkahelye, így őstermelés tekintetében járulékfizetésre lenne kötelezett. A következőt szeretné tenni: Egyéni vállalkozást (katás) indít az őstermelői státusza megszüntetése nélkül. A tervezett tevékenység szintén az áfatörvény 7. melléklete szerinti (II.) mezőgazdasági tevékenység, szolgáltatásnyújtás (mezőgazdasági bérmunka, fakitermelés?). A tevékenységi körök között nincs átfedés az őstermelés és az egyéni vállalkozás között, de mindkettőben csak mezőgazdasági tevékenység van. 1.) Áfa tekintetében az egyéni vállalkozás és az őstermelő egy adóalanynak minősül, indításkor van-e lehetősége az áfában az őstermelőitől eltérő áfamegállapítás választására, vagy ugyanúgy kompenzációs feláras alanyi mentesként kell elindítani? Év közben a kompenzációs felárról le lehet mondani? Az áfakörbe csak december 31-éig, léphet be? 2. Tekintve, hogy az egyéni vállalkozás keretében is mezőgazdasági tevékenységet végez (önálló vállalkozás), egyéni vállalkozóként is igényt tarthat kompenzációs felárra? Amennyiben igen, akkor a szolgáltatásnyújtásról az igénybe vevőnek felvásárlási jegyet kell kiállítani a szolgáltatásról? 3. Fakitermelés belefér-e az áfatörvény 7. számú melIéklet 10. pontjába? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes egyéni vállalkozó év közben elérte a 8 millió forintos árbevételi érékhatárt. Viszont a bevételei között vannak EU-n kívüli, harmadik országban letelepedett adóalanynak nyújtott szolgáltatások is. A kérdésem, hogy ezen bevételeket bele kell-e számítani a 8 millió forintba, vagy nem, mivel áfamentesek?
Tisztelt Szakértő! 1. ) 2018. 06. 15-ei teljesítésű számla áfája a 2018. augusztus 15-én kiállított helyesbítő bizonylat alapján nő. A számlakibocsátó önellenőriz, és megfizeti az áfakülönbözetet. A 2018. 08. 15-i keltű helyesbítő számlát befogadó a levonható áfát a 2018 augusztusi bevallásában vonhatja le, vagy már – mivel él a 15 napos szabály és még a júliusi áfát nem küldte el, a júliusi áfabevallásában levonhatja? Kérem, a válaszukban arra az esetre is kitérni, ha a 2018. júniusi áfa csökken. 2.) A helyesbítő bizonylat kelte: 2018. aug. 15. A helyesbítő bizonylaton a teljesítés kelte helyesen 2018. június vagy esetleg 2018. augusztus 15.? Ha a teljesítés kelte a 2018. augusztus 15-ei keltezésű helyesbítő bizonylaton június, akkor is csak mind a helyesbítő bizonylatot kiállító a fizetendő áfa csökkenését, mind a helyesbítő bizonylatot befogadó a levonható áfa csökkenését a 2018. augusztusi bevallásban veheti figyelembe? Köszönettel: Négyökrűné
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét: Egy áfás cég autószervizeléssel foglalkozik, a saját cégautójával karambolozott, a gépkocsit a saját szervizében javíttatja, a biztosító társaság csak számla után fizet. A kérdésem az lenne, hogy saját magának kiállíthat a cég számlát a saját cégautójának javíttatási költségéről? A kiállított számla után természetesen befizeti az áfát, de le is vonhatja azt? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó szeretne visszlízing keretében termelő gépet vásárolni. A finanszírozó bank javasolta ezt a megoldást neki. A kérdésünk az lenne, hogy abban az esetben, ha a családi gazdálkodó ezt a termelő gépet költségként nem számolja el, és értékcsökkenést sem számol el rá, akkor az érte kapott bevétel nem számít bele a gazdaság bevételébe, így a 8 millió forintos korlátba sem? A családi gazdálkodó áfaalany, az áfát természetesen megfizetné az értékesítés után.
Egy ingatlanhasznosítással foglalkozó kft. nagyobb értékű festményt vásárol egy másik gazdálkodó szervezettől (nem az eredeti alkotótól). Az értékesítési számla áfa felszámításával került kiállításra és megfizetésre. A vásárló társaság levonásba helyezheti-e ennek a beszerzésnek az áfatartalmát? Köszönettel.
Egy kft. 16 évvel ezelőtt vásárolt egy raktárépületet, melynek beszerzésekor a befogadott számla áfatartalmát levonásba helyezte. A raktárt azóta folyamatosan bérbeadással hasznosította. Most szeretné az ingatlan egy másik magyar gazdálkodó szervezetnek értékesíteni. Kérdésünk, hogy az ingatlanértékesítésnél a szerződés szerinti eladási árat terheli-e áfa vagy sem? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! 2006-ban alakult betéti társaság két éve kata szerint adózik. Jelenleg áfamentes, de várhatóan ebben az évben meghaladja a bevétel az alanyi mentesség határát, tehát áfás lesz. 2012. évben vásárolt egy tulajdoni lapon „iroda” címen szereplő ingatlant, a telekárat 27 százalék áfával, a felépítményt fordított adósan. Mivel a munkája jelenleg és hosszú távon a fővároshoz köti, szeretné a bt.-ben lévő ingatlant eladni. Hogyan kell kiszámláznia (már ez évben az áfakörbe tartozást, valamint a kata szerinti adózást figyelembe véve, valamint azt, hogy az ingatlanértékesítésre nem választotta az áfakörössé tételt), és milyen adózási szabályokat kell figyelembe venni még (például az ingatlanértékesítésnél az áfatörvény 135. paragrafusa szerinti 240 hónapos utánkövetési időszakot, fordított adózással vásárlás esetén hogyan kell alkalmazni)? Válaszát köszönöm.
Pár héttel ezelőtt meghozott ítéletében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Áfabevallással kapcsolatban a kérdésem a következő: a 1865 bevallás M-es lapján kell-e szerepeltetni az összesítő sorban adatot, amennyiben egy áfaidőszakon, vagyis adott hónapon belül egy partnertől származó számlák áfatartalma eléri a 100 ezer forintot? Köszönettel a választ.
Megrendelő-építtető ingatlantulajdonosként, azaz a számla befogadójaként merült fel az alábbi kérdés. Fővállalkozó/kivitelező átadja az elkészült ingatlant úgy, hogy vannak még elvégzendő pótmunkák. A pótmunkák teljesítése, a teljesítés elfogadása és a számlázás az ingatlan átadását, várhatóan a használatbavételi engedély kiadását és akár még annak jogerőre emelkedését követően fog megtörténni. A fővállalkozó álláspontja szerint, amennyiben ez így történik, akkor ő már fordított áfával nem számlázhatja a pótmunkákat, csak egyenes áfával, függetlenül attól, hogy az építésiengedély-köteles ingatlanhoz kapcsolódnak, melyekre korábban a fővállalkozó fordított áfával állította ki a számlákat. A felek a pótmunkáról még az ingatlan átadását megelőzően fognak vélhetően megegyezni, megállapodást kötni. Van-e annak jelentősége, hogy a fővállalkozói szerződéstől elkülönült megállapodás születik a pótmunkákról, és a használatbavételi engedély lehet-e a választóvonal a fordított, illetve az egyenes áfás számlázás tekintetében? „ A fordított adózás alkalmazható-e abban az esetben, ha a végső átadás, a végszámla teljesítése, a teljesítés elfogadása, a számlázás a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően történik?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől