6945 találat a(z) ÁFA cimkére
Készüljön: fontos adóváltozások jönnek!
Cikk
A belföldi összesítő jelentésnél kötelezővé válik az elektronikus adatszolgáltatás, és az eddigi 1 millió forint helyett már a 100 ezer forintos áfaösszeg elérését is jelenteniük kell a vállalkozásoknak – hívják fel a figyelmet az adóváltozásokat összegző közleményében az IB Grant Thornton Consulting szakértői.
Természetbeni juttatás külföldi cégen keresztül – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk filmes területen tevékenykedik, és természetbeni juttatásként szállodai ellátást adott egy nemzetközileg elismert filmrendezőnek a filmes sikerei elismerésképpen. A juttatást egy külföldi (USA-beli) cégen keresztül nyújtotta. A külföldi cég vásárolt közvetlenül szállodai ellátást egy magyar szállodától, és állította ki nekünk a számlát, áfa nélkül. Az egyértelmű, hogy a cégnek szja- és eho-kötelezettsége merül fel, a juttatás értékének az 1,19 szerese után. Az viszont nem egyértelmű, hogy áfa bármilyen formában felmerül-e? Van-e ebben az esetben fizetendő áfa? Köszönöm a választ előre is.
Családi gazdálkodó – áfaküszöbérték átlépése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodóként két fő közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, áfa alanyi mentesként, és búzát szeretnének értékesíteni 7 millió forint értékben. Ebben az esetben a 6 milliós áfaküszöbérték túllépése vonatkozik-e a családi gazdaságra, vagy pedig a fejenkénti 3,5 millió forint bevétel miatt nem? Segítségüket előre is köszönöm!
Ingatlan – áfa – 1. verzió
Kérdés
Egy kft. két ingatlannal rendelkezik, melyeket értékesíteni fog. A kft.-re vonatkozó információk: kizárólag áfás bevétellel rendelkezik; 2010. 08. hóban bejelentette, hogy a lakóingatlannak és nem lakóingatlannak minősülő bérbeadása és értékesítése áfás (adómentesség helyett). Ingatlanokra vonatkozó információk: 1. ingatlan: lakásnak minősülő ingatlan + hozzá tartozó parkoló. A beszerzés időpontja: 2010. október 15.; a beszerzés értéke: 21 840 000 forint (lakás) + 1 760 000 forint (parkoló); a beszerzés áfa adóalany kft.-től történt (fordított áfa); a vásárló kft. a fordított áfa értelmében felszámolta az áfát, viszont levonásba is helyezte (mind a lakásra, mind a parkolóra vonatkozóan); ezt az ingatlant végül nem adta bérbe a cég (a kft. irodaként használja jelenleg is) 2. ingatlan: üzlethelyiség. A beszerzés időpontja: 1999. 04. 30.; a beszerzés értéke: 10 941 760 forint; ez az ingatlan a beszerzés óta bérbe van adva (áfásan). Kérdések: A. verzió: az idei évben történik a két ingatlan értékesítése – A NAV felé történt bejelentésnek megfelelően az értékesítés mindkét esetben áfásan történik? – Miután a lakás nem volt bérbe adva, és a továbbértékesítési szándék sem valósult meg, a 2010. évben levonásba helyezett áfával van valami teendő (áfatörvény 125. § 2) d)?
Peren kívüli egyezség miatti vételár-módosítás és áfavonzata 2. (az illeték)
Kérdés
Tisztelt Bartha Katalin! Nemrégen tettem fel a fenti című kérdést. Kérdésemben a vételár módosítása miatt a NAV által esetleg kiszabható illetékkülönbözettel kapcsolatban szeretnék megnyugtató választ kapni. 1. Ön szerint a vételár módosításakor a NAV kiszabhat illetékkülönbözetet. Ezt milyen jogszabályhelyek alapján állítja? Az illetéket nem a vételár, vagy a B400-as adatlapon bejelentett érték, hanem a forgalmi érték alapján állapítja meg. Ha ez így van, akkor álláspontom szerint a NAV nem jogosult egy már jogerős határozatát felülvizsgálva egy nagyobb illetékösszeget megállapítani, hiszen a forgalmi érték nem változhat a vételár módosításának következtében. Mellesleg ez az ügylet nem tartozik az Art 142. § súlyosítási tilalma alá? Többször olvastam NAV-határozat indoklásában, sőt bírósági ítéletben is, hogy a B400-as adatlap módosítására (önellenőrzésére) nincs lehetősége az adózónak! Akkor ilyen vételár módosításakor milyen összeget kell beírni a B400-as adatlapra? Egyáltalán szükség van-e ilyenkor egy új B400-as adatlap beadására, szükséges-e az adásvételi szerződés módosítása, annak az érintett földhivatalhoz történő eljuttatása? Válaszait előre is megköszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Fejlesztési célú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk adóköteles és adómentes tevékenységet végez. Az áfát arányosítjuk. Fejlesztési célú támogatást kaptunk a tulajdonos önkormányzattól. Ezt az összeget az arányosításban a nevezőben szerepeltetni kell-e?
Ingatlanáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérelt ingatlanon végzett beruházást szeretnénk a tulajdonosnak átadni térítés nélküli átadás vagy értékesítés formájában. Kérdésünk, hogy az ingatlanon végzett beruházás eladása, átadása ugyanúgy kezelendő áfa tekintetében, mint az ingatlanértékesítés, -átadás? A kft. nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. Az áfatörvény nem deffiniálja az ingatlan fogalmát. A számviteli törvény 26. § (2) szerint: "Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is". Helyes-e az a következtetés, hogy ha az áfatörvény nem deffiniálja az ingatlan fogalmát, akkor a számviteli törvény meghatározására támaszkodunk, és ingatlannal azonosan kezeljük a bérelt ingatlanon végzett beruházást, ebből következően áfamentesen adjuk át, illetve áfamentesen értékesítjük. Mielőbbi válaszát megköszönve! Tisztelettel: Traumberger Éva
Nyílt végű pénzügyi lízing lejár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. három éve nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy személygépkocsira. Ez a szerződés 2016. 06. hóban lejárt. A gépjármű tulajdonjogát egy magánszemély szerezte meg. A gépjárműre évente 20 százalékos értékcsökkenést számoltak el. A szerzéskori érték 4,2 millió forint plusz áfa volt. Az első lízingdíj áfájának a 90 százalékát igényelték vissza, a futamidő alatt 90-95 százalék közötti volt végig a céges használat aránya. Ilyenkor szükséges korrigálni? A magánszemély 1 millió forintért szerezte meg a tulajdonjogot. Abban kérném a segítségét, hogy ebben az esetben hogyan történik a számviteli elszámolás? Ki kell vezetnem az autót, de milyen értéken? Az értékcsökkenést tudom még korrigálni, mivel 3 év telt el, és csak 20 százalékot számoltak el rá 2014-ben és 2015-ben? Egy adásvételi szerződést kaptam mindösszesen az ügyletről, ez elegendő? Áfaszempontból van teendőm a 6. hónapra vonatkozóan? Előre is köszönöm a válaszát.
Építési telek ajándékozásának adóterhei
Kérdés
Kiindulás: áfás adószámmal rendelkező magánszemély (nincs egyéni vállalkozása) tíz évvel ezelőtt szántóterületet vásárolt, melyet mezőgazdasági termelésből való kivonás után felparcelláztatott. A területen az építési telekké váláshoz szükséges közműveket, közutakat, közvilágítást megcsináltatta, amelyre áfát nem vont le, mert azok kiépítésekor már ismert volt, hogy valamennyi közművet vagy a közműszolgáltatónak vagy a helyi önkormányzatnak kötelezően, ingyenesen át kell adnia. Az ingatlanok tulajdonlása magánszemélyként történik, azok vételi értékét és a közművesítés költségét semmilyen vállalkozásában, soha nem számolta el. A kialakított építési telkek egy részét értékesítette, és mivel az értékesítést üzletszerűnek minősítette, a vevő felé az áfát felszámította, és a fizetendő adót a költségvetésbe befizette. Most közeli hozzátartozói számára ajándékba ad építési telkeket. Kérdéseim: 1.) Jól értelmezzük-e, hogy az ajándéktelkekre, melyekre beszerzéskor – szántó lévén – nem illette meg az adószámmal rendelkező magánszemélyt levonási jog, illetve a közművesítéskor, az ingyenes közműátadási cél miatt nem vált az áfa levonhatóvá, nem kell áfát felszámítania? 2/ A telkek ajándékozása okán szja-, vagy más adófizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Méltányosság számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alkatrészt vásárolt egy mezőgazdasági géphez, melyről átutalásos számlát kapott. Majd kapott egy másik számlát "méltányosság" megnevezéssel, és ugyanazokkal az adatokkal, csak mínuszos előjelekkel. Így nem követelnek rajtunk semmit. Mit csinálok a mínuszos számla áfájával? Az eredeti teljesítésre könyvelem vagy a számla keltére? Hogyan kontírozzam a fenti eseményt? Köszönöm!
Áfa bírósági ítélet alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem a véleményüket az alábbi adózási kérdésben, mivel eddig az interneten ezzel kapcsolatban semmi megfoghatót nem találtam. Ügyvédi Iroda részére bíróság ítélet alapján ügyvédi munkadíjat ítél meg, mely munkadíj áfaköteles. Az ítélet ennek megfelelő. Az ügyvédi iroda képviselője a nyertes felperes képviselője volt, az alperes köteles az ügyvédi iroda költségeit megfizetni. Az ítélet fizetendő áfát tartalmaz, melyet az ügyvédi irodának be kell vallani, és meg kell fizetni. Természetesen az ügyvédi iroda és a megbízó felperesek között született megállapodás, de a díjat nem a megbízó fizeti az ügyvédi irodának, hanem az ítélet szerinti pervesztes alperes. Kérdésem az, hogy kell-e az ügyvédi irodának számlát kiállítania? Mi a számla teljesítési időpontja? Ha nem kell számlát kiállítani, akkor szintén az lenne a kérdésem, hogy a könyvelés milyen teljesítési dátummal köteles az áfabevallásba beállítani a fizetendő áfát – a bírósági tárgyalás napjával. – az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, – a pénzügyi teljesítéskor, – egyéb más időpontban? Várom a válaszukat.
Vagyoni jog értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelem (kft.) vásárolna egy olyan kivett beépítetlen területet (nem építési telket!) egy másik kft.-től, amin van egy Eon beruházás, vagyoni értékű jogként nyilvántartva. Ezt az eladó áfásan kell, hogy kiszámlázza ügyfelemnek vagy áfa nélkül? Az eladó kft. az ingatlanértékesítés szempontjából nem jelentkezett be az áfaköteles körbe. Köszönettel várom válaszukat!
Visszaváltott göngyöleg áfája
Kérdés
Kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás (áfás) visszaváltja a göngyöleget. Kell-e bizonylatolni, hogyan kell könyvelni, mi a helyzet az áfával?
Ingatlanvásárlás külföldi társaságtól
Kérdés
Egy társaság Magyarországon bérel egy ingatlant, amit telephelyként működtet. Az ingatlan tulajdonosa egy szlovák cég. Mindkét társaság rendelkezik közösségi adószámmal. A szlovák cég nincs Magyarországra adóalanyként bejelentkezve. A magyar cég meg szeretné vásárolni ezt az ingatlant. Milyen típusú számlát fogadhat be a magyar cég? Hol lesz az áfafizetési kötelezettség? A számlán bontani kell a telek és a felépítmény értékét? Hogyan alakulna az áfafizetés, milyen számlát állít ki a szlovák társaság, ha ezt a Magyarországon lévő ingatlant magyar magánszemély venné meg?
Épitési telek ajándékozása
Kérdés
Kiindulás: Felnőtt gyermek szüleitől ajándékba kap 5 db építési telket, melyek, mezőgazdasági termelésből való kivonás után alakultak ki, még az ajándékozás előtt. A megajándékozott ezekből két naptári éven belül 3 db telket értékesített. Mivel ezen felül is marad a kapott építési telkekből 2 db, azt tervezi, hogy azt közeli hozzátartozója számára tovább ajándékozza, vagy visszaajándékozza a szüleinek. Kérdéseim: 1/ Az ajándékozás során kapott ingatlan értékesítése, ha az nem éri el a sorozatjellegre megszabott két éven belüli 4. értékesítést, áfakötelessé válhat-e, más hivatkozás ( pl üzletszerűség) alapján ? 2/ A megmaradt telkek ajándékozása (visszaajándékozása), ami két éven belül a 3. értékesítést követi beleszámít-e a sorozatjellegű értékesítésbe ? Lehet-e ennek okán áfafizetési kötelezettség?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
