Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó nagyrészt uniós adóalanynak és harmadik ország adóalanyának teljesít szolgáltatást. Ezen árbevétel alapján átlépné az alanyi mentesség határát. Beleszámítanak-e ezek az összegek a 8 milliós értékhatárba, vagy működhet tovább alanyi mentesen, és az említett összegeket a területi hatályon kívüli sorban kell feltüntetnie? Nagyon várom a válaszát. Köszönettel.
Cég a tulajdonában lévő ingatlant értékesít. Szintén cég a vevő. Az ingatlant székhelyként használja több mint 10 éve. Az eladó cég alanyi mentes és ingatlan szempontjából sem kért lehetőséget áfa alkalmazására. Ha eladja az ingatlant, 0 százalékos áfával kell számláznia? Nincs egyéb körülmény, ami ezt befolyásolja? Ha így az árbevétele 8 millió forint fölé kerül, amiatt ugye nem kell áttérnie az áfakörbe? Eddig nem adta bérbe az ingatlant. Köszönöm a választ!
Az Európai Bizottság úgy határozott szerdán, hogy az októberi kötelezettségszegési eljárási csomag keretében felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) megkövetelt feltételekkel megsértette az áfára vonatkozó uniós szabályokat. A kormány mindent elkövet, hogy megvédje az ekáert – reagált a az NGM a bejelentésre.
Az Európai Bizottság az elmúlt huszonöt év legátfogóbb terveit mutatta be az EU áfaszabályainak reformjára szerdán, amely csökkentené az áfacsalás lehetőségét, továbbá javítaná, modernizálná és egyszerűsítené az áfarendszert a kormányok és a vállalkozások számára.
Tisztelt Szakértő! Katás alanyi mentes vállalkozó (kiskereskedő) áruit uniós államokból szerzi be. Uniós adószámát nem adja meg, a tagállamok felszámítják az áfát. Itthon áfát nem fizet. 2017 októberében uniós beszerzései tekintetében eléri a 10 ezer eurót. Ekkortól uniós adószámmal nettó módon szerzi be az árut, valamint megfizeti utána a 27 százalékos áfát. Bevétele nem éri el december 31-éig a 8 millió forintot. Kérdésem: Be tud-e jelentkezni – választhatja-e – az áfakörbe októbertől az általános szabályok szerinti elszámoláshoz (vagy csak következő év január 1-jétől)? A 10 ezer eurós értékhatár ebben az esetben felülírja a 8 millió forintos alanyi mentes értékhatárt? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy korábbi olvasói kérdésre adott válaszát a következőek szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_19_kemenysepres_szamlaja_mlf A kérdésem nekem is ezzel kapcsolatos: - miért kell megfizetni az egész ingatlanra a céges (magasabb) díjat egy sima lakóház esetén, mikor abban csak a székhely van, de egyébként laknak ott adott esetben X-en, tehát nyilvánvalóan nem gazdasági épületről hanem lakóházról van szó? - ha már meg kell fizetni a magasabb díjat az egész kéményseprésre, akkor ez miért nem levonható teljes egészében az áfából és miért nem számolható el teljes egészében költségként? Legalább a díjkülönbözet? Hiszen ha nem lenne ott székhely, akkor kb. 1500 forintot kellene fizetni, míg ha ott van a székhely, akkor 7500 forintot hozzávetőleg. Ebben az esetben feltételezem, hogy a kettő közötti különbözet cégügyből kifolyólag merült fel (semmi más oka nincs!), akkor tehát elszámolható is kellene legyen, nem? - ha arányosítom valamilyen módon, hogy mennyi a lakóház alapterületéből a székhely, akkor levonhatom a kéményseprési díjból az erre jutó áfát? - ha így van, akkor megoszthatóvá válik a cégnévre szóló villanyszámla vagy egyéb rezsiköltség is? Válaszát köszönöm előre is!
Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm a válaszát, már csak egy kérdésem lenne: Nagy Katalintól olvastam egy cikket, amiben azt írja, hogy azokban az esetekben amikor a helyesbítő számla értéke eltér a hátralevő tőke értékétől – amit ön is írt, hogy pénzügyileg rendezni kell – a különbözetre jutó áfát is rendezni kell. Ennek Ön szerint mi a bizonylata? Hiszen a helyesbítő számla számviteli bizonylat jelen esetben. Köszönettel: Mónika
Tisztelet Szakértő! Cégünk belföldi áfa alanya, vásárolt egy telket. A vásárlás után megállapodást kötöttünk egy közhasznú alapítvánnyal, amelyben vállaltuk, hogy a telekre lakóingatlant és egy kápolnát építünk saját költségen, majd amikor ezek elkészültek, térítésmentesen átadjuk az alapítványnak 10 éves használatra közhasznú céljai megvalósítására. A kivitelezéshez az alapítvány 8 millió forinttal hozzájárul, azt támogatásként átutalja nekünk. A közüzemi díjakat (víz, gáz stb.) a megállapodás szerint mi fizetjük a használat alatt. A kérdésem, hogy van-e ennek az ügyletnek cégünkre vonatkozóan adóvonzata? A kivitelezés, építkezés költségei elszámolhatóak? Azok áfatartalmát visszaigényelhetjük? Kell-e áfát, esetleg egyéb adókat fizetnünk a kapott 8 millió forint hozzájárulás után?
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság(kft.) személygépkocsit fog üzemeltetni tartós bérlet formájában. Levonható-e a bérleti díj előlegének áfája annak ellenére, hogy az autó átvétele még nem történt meg? A használatba vételt követően 100 százalékban levonható-e az áfa abban az esetben, ha az útnyilvántartásból megállapított magáncélú használatot áfával növelten kiszámlázzuk a magánszemély részére? Válaszukat előre is köszönöm.
Ügyvédi iroda nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárol személygépkocsit. Az áfát szeretné visszaigényelni. Mire figyeljen a szerződésben, továbbá milyen dokumentumokra van szükség, hogy a NAV utólag ne állapítson meg áfahiányt, illetve ne minősítse át zárt végű lízinggé a konstrukció? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság egy ingatlan értékesítésében állapodott meg, az eladó áfa szempontjából az adókötelessé tételt választotta. Az ingatlan értékesítése részletfizetés mellett történt (áfatörvény 10. §-a), a vevő birtokba került. A felek felbontották a szerződést az utolsó részlet megfizetése előtt, és a szerződést visszamenőlegesen bérletté nyilvánították, visszatérítés nem történt. Véleményem szerint az áfatörvény 77. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja sem alkalmazható, mert nincs visszatérítés, és az üzletkötés előtti állapot sem állítható helyre. Miként lehet az adóalapot utólag rendezni, és a bérbeadást utólag – direkt áfa – számlázni?
Vészesen fogy az idő azon adózók számára, akik a 2016-ban külföldön megfizetett áfa visszatérítését szeretnék kérni. Az erre vonatkozó kérelmek benyújtásának jogvesztő határideje ugyanis 2017. szeptember 30-a.
Egyéni vállalkozó (nem taxis) nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit vásárol. Kérdésem: A lízingdíj áfatartalmát visszaigényelhetem? Tudomásom szerint a nyílt végű pénzügyi lízinget az áfatörvény szolgáltatásként kezeli, és ha a személygépkocsit a tevékenység végzéséhez használom, amit menetlevéllel igazolok is, és megfizetem a cégautóadót, a tőkerészre jutó áfát számla ellenében visszaigényelhetem. Az áfatörvény nem tesz különbséget egyéni vállalkozó vagy cég esetében a visszaigénylésben? A személygépkocsit a vállalkozó a tárgyi eszközei között nyilvántartásba veheti-e és értékcsökkenést elszámolhat-e rá?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelentős létszámcsökkentés és az adózásban bevezetett könnyítések mellett is eleget tett alapvető feladatának, 2016-ban a gazdasági növekedést meghaladó mértékben, 3,7 százalékkal nőttek a költségvetést megillető adóbevételek, 2017-ben pedig 4,8 százalék az előirányzat. Az eredmények igazolják, hogy a másfél-két éve kezdődött szemléletváltással a hivatal jó úton jár – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára, a NAV vezetője csütörtökön, a Nemzeti Adókonzultáció 2017 adószakmai konferencián.
Belföldi vállalkozás külföldi országokba szervezi roadshowját, melyre külföldi és magyar vállalkozások is elküldik részvételi szándékukat. Kérdés, hogy a roadshow részvételi díjáról milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát a belföldi vállalkozásnak akkor, ha szintén magyarországi székhelyű, telephelyű vállalkozásnak állítja ki a számláját, és milyen áfával, ha külföldinek? Külföldi országokba nincs bejelentkezve a belföldi vállalkozás.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték