7543 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék tanácsot kérni Öntől: egyszemélyes kft. vehet-e házat (lakást) árverésen? Használt ingatlanról van szó. Ha vehet, milyen áfakulccsal, és milyen kikötések lehetnek a vásárlással kapcsolatban? Mire kell figyelni, vigyázni? Milyen követelmények vannak a további felhasználással kapcsolatban? Milyen tevékenységi kör kell hozzá? Lehet-e bérbe adni, munkásszállónak használni az ingatlant, illetve, ha mégis eladná azt később, akkor milyen áfakulccsal értékesítheti? Remélem, érthetően írtam le a kérdéseimet. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné

Kérdés

Segítségüket kérem mint könyvelő egy ügyfelem részére, a termékértékesítő szempontjából az alább részletezett, jövőben folytatandó tevékenység pontos áfabeli kezeléséhez, a helyes számlakiállításhoz. Ügyfelem 2017-ben vásárolt egy ingatlant, mely az ingatlan-nyilvántartásban mint kivett munkásszálló szerepel, és akként is működött korábban. Jelenleg az ingatlan építésiengedély-köteles átalakítása folyik, kb. 30 lakóingatlant alakítanak ki benne– 30, 40, 50 négyzetméteres lakásokat –, valamint a lakások alatt garázsok lesznek. A létrehozott, kialakított lakóingatlanokat a használatbavételi engedély megléte után a jövőben értékesíteni kívánja, természetesen a földhivatalnál is átvezetnék, hogy lakóingatlanokról van szó. Tevékenységi körüket ennek megfelelően bővítik, tehát szeretnék felvenni a lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítést is, mint tevékenységet. Kérdéseink: – Az értékesíteni kívánt ingatlanok újnak – tehát eddig használatban nem vett ingatlannak, hiszen átalakított, teljesen más funkciót szolgáló ingatlant hoztak létre - fognak-e minősülni az áfa szempontjából? – Amennyiben újnak minősülnek, ha magánszemélynek történik az értékesítés, abban az esetben 5 százalékos áfakulcs az alkalmazandó? Ez az áfa magánszemély esetében visszaigényelhető? – Természetesen amennyiben adóalanynak értékesítik, ott a használatba vételt követő 2 évben egyenes áfával és 27 százalékos mértékű adót kell áthárítani, ha jól tudom? – Az átalakításnál ügyfelemre áthárított áfa levonásba helyezhető?

Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem, egy ügyvédi iroda nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárol személygépkocsit 20 millió forint értékűt. Az áfát szeretné visszaigényelni. Kérdésem, hogy a szerződésben mire figyeljek, továbbá milyen dokumentumokra van szükség, hogy a NAV utólag ne állapítson meg áfahiányt, illetve a szerződést ne minősítse át zárt végű lízinggé? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. raktárt bérel, ahol a kereskedelmi (áfás) tevékenységéhez szükséges árukészletet tárolja. Ha a bérbeadó a nem lakóingatlan bérbeadását nem tette áfássá, abban az esetben is levonható a bérelt ingatlanon végzett beruházás áfája a bérbevevő részéről? Ha a bérbeadó végez felújítást a bérbe adott ingatlanon, ő is levonhatja az áfát? Mi a helyzet abban az esetben, ha a bérbeadó nem kér bérleti díjat (nem tette áfássá a bérbeadást), és a bérbevevő felújítja a raktárt? Ekkor is levonhatja a beruházás áfáját? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Indiai partnerünk csak fűnyíró alvázat szeretne vásárolni magyar székhelyű társaságtól. Az alvázat a magyar cég egy kínai cégtől vásárolja, és adja el az indiai partnernek, erről az indiai partnernek is tudomása van. Közvetlenül Kínából szállítanák Indiába a magyar székhelyű társaság által a kínai cégtől megvásárolt, és az indiai cégnek értékesített fűnyíróalvázat. Tehát a magyar cégnek számlázna az eladó kínai cég, a magyar cég számlázna az indiai vevő részére, az áru útja Kína–India, Magyarországra nem kerül az áru. Előre fizetne az indiai vevő a magyar társaságnak. Kérdéseim: – A szerződéskötéskor mire kell különösen odafigyelni, hasonló ügyletek esetében milyen paritás a szokásos? – Milyen számlát kell befogadni és kibocsátani, hol, mely sorokban kell szerepeltetni az áfabevallásban? – Számvitelileg hogyan kell elszámolni?

Kérdés

Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves véleményüket. Belföldi gazdasági társaság – melynek fő tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása – már rendelkezik lakóingatlannal. A lakóingatlan-értékesítés, -bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be az általános forgalmi adó hatálya alá, tehát mindkét tevékenység esetében áfamentesen jár el. Vásárolna most egy lakóingatlannak nem minősülő ingatlant. A lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében bejelentkezne az adásvétel előtt kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá. Így a vásárolt lakóingatlannak nem minősülő ingatlan áfáját levonásba helyezné. Megteheti-e ezt? Segítségüket előre is köszönöm: Tisztelettel: Gyerő Szilvia

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. saját előállítású szoftvert készít, mely tárgyéven belül elkészül. Költségei kimutathatók, melyeket szabályzatai szerint állományba vesz. A szoftver előállítása cél is, használatba kívánják adni térítés ellenében másik kft.-nek. Év közben 5-ös számlaosztályban kerülnek kimutatásra a felmerült költségek, melyeket kimutatás alapján év vége felé (befejezéskor) az 58-as számlával szemben tervezünk állományba venni (szellemi termékek között). Helyes lenne-e ez a megoldás, vagy az éven belül elkészült szoftver értékét át kell-e vezetni mindenképpen a kisérleti fejlesztés aktivált értéke (és lekötött tartalékot is kell képezni) számlán? Valamint kapcsolódik-e áfa-elszámolás a bekerülési érték állományba vételéhez? Ha igen, akkor miként? Köszönöm!

Cikk

Internetes kereskedelemmel foglalkozó családi vállalkozás vevői többnyire magánszemélyek, és a teljes vételárat előre kell megfizetniük. A terméket ezt követően körülbelül két hét múlva postázzák, futárszolgálattal. Hogyan kell számlázni a kapott előleget, és milyen áfafizetési szabályokkal kell tisztában lennie a vállalkozásnak? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László adószakértő válaszolt.

Kérdés

Havi áfabevalló egyéni vállalkozó a tevékenységét 08.30-ától szünetelteti. 08.29-ei teljesítési dátummal a készleteit eladta, leszámlázta, de ennek ellenértéke csak szeptemberben folyt be a bankszámlára. Mikor kell az említett bevételben lévő áfát bevallani és befizetni? Ugyanennek az egyéni vállalkozónak van egy olyan 08.29-i keltezésű közműszámlája, mely 07.22-08.21. időszakra vonatkozik, és a fizetési határideje (így a teljesítési időpontja is) 09.18. Mikor (melyik havi áfabevallásban) lehet az említett számlában lévő áfát levonni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes vendéglátóipari kft. üzletet vásárolt 2010-ben magánszemélytől. 2015-ben tevékenységváltás miatt az üzletet kiadta, és más tevékenységből származó bevétele meghaladta az alanyi mentes határértéket, így áfássá vált, a bérbeadásra a tárgyi mentességet választotta. Kérdésem, hogy ha ezen üzletet értékesíti, kell-e áfát felszámítania? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nagyon köszönöm az alábbi kérdésre adott pontos válaszát: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_21_Ostermelo_oew#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Ennek kapcsán lenne még egy kérdésem: milyen adózási módot választhat az őstermelő pontosan, és melyiknél mi szerint adózik? Említette a kompenzációs felárat, ebben az esetben hogyan kell adózni, vagy ez csak az áfastátuszt határozza meg? Adózásra, ha jól olvastam, átalányadózás lehet, vagy 10 százalékos költséghányaddal; ez összefügg a kompenzációs felárral? Nagyon köszönöm a válaszát! Most kívánjuk kiváltani az őstermelői igazolványt, és még nem értünk mindent pontosan!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság folyamatos lakossági és közületi távhőszolgáltatást végez. Év közben havonta előlegszámlák készülnek, a végleges, fogyasztott hőmennyiség elszámolása évente egyszer (tényleges leolvasás alapján) történik. A számla kötelező adattartalmát esetükben a 2013. évi CLXXXVIII. számú, az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény is szabályozza. Az elszámolásról készített számla kelte 2017.08.10., fizetési határideje 8 nap, adattartalma pedig a következő egy példával: Hődíjelőleg-visszavét (2016.09.01-2017.07.31.) - 110 000 Ft Alapdíj (2017.08.01-2017.08.31.) 10 000 Ft Ténylegeshődíj-elszámolás (2016.06.30-2017.05.16.) 77 915 Ft Kérdésem: a fenti adattartalmú számlán helyesen milyen időpontot kell feltüntetni az áfateljesítés időpontjaként? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közraktározási folyamattal kapcsolatos könyvelési lépésekben kérném a segítséget. Cégünk kétféle esetben szeretne a jövőben közraktárjegyet használni 1. Megveszi a termelőtől a közraktárjegyet, és később, mikor szüksége lesz rá, beváltja a lerakott árura. 2. A közraktár hitelező bankként finanszírozza a termelőnek a letett áru értékét, és ha az határidőre nem fizeti vissza a hitelt, a közraktár elárverezi a készletet Az 1. folyamatot számvitelileg a következő módon kezelnénk. A letevő forgatással átruházza cégünkre a közraktárjegyet. (Fontos kérdés, hogy ebben az esetben áfakötelezettség van-e?) A letevő szállítót könyveljük az értékpapírral szemben, a számla bekerül a fizetési programba, és elutalják a bankból. T 37 – Közraktárjegy (letétbe helyezett áru értéke) plusz áfa? K – Szállító (454) T Szállító (454) – K Bank (384) Ezzel egy időben a közraktárjegyről DMS lapot kell kiállítani a közraktárjegy tartalmának megfelelően. A közraktári folyamatban, mikor az árujegyet beváltják és a készletet elszállítják, az eredeti letevő köteles a számlát kiállítani a közraktárjegyen szereplő mennyiségről. Itt is kérdés az áfarelevancia. Az áru jellege miatt előfordulhat, hogy a megrendelt mennyiség eltér a bevételezett mennyiségtől (például nedvességtartalom csökkenése miatt). A számlázott mennyiség a közraktárban eredetileg betárolt mennyiségről szól – a keletkezett különbözetet valamilyen módon el kell számolni tárolási vagy egyéb veszteségként?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az értékesítés formájával és az áfával kapcsolatos lenne. A feles bérleti szerződés értelmében annak díját – megállapodás alapján – terményben egyenlíti ki a bérlő. A bérbeadó a terményt cégünk felé értékesíti. Mivel őstermelői tevékenységet nem végzett ezzel a terménnyel kapcsolatosan, őstermelőként ezt nem értékesítheti felénk, kompenzációs felárra ezzel kapcsolatosan nem jogosult (tudomásom szerint). Kérdésem, hogy akkor hogyan értékesítheti a terményt? Felvásárlási jegyet így nem állíthatok ki, akkor csak egy szerződés alapján történjék a vásárlás, és így nem kell kiállítani más dokumentumot, vagy mégis ki kell állítani bizonylatot, de milyet? Az elszámolásban a magánszemély 8-as adószámával értékesít? Mivel kukoricáról van szó, ami fordított áfás, van-e itt valamelyik félnek áfafizetési kötelezettsége? Nekem mint cégnek van-e jelentési kötelezettségem a 1708-as bevalláson? Köszönöm válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi ház építésének áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Magánszemély ingatlan bérbeadásának áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tüzép áfa 4401 vtsz

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink