6951 találat a(z) ÁFA cimkére
További adócsökkentést ígér a választási győzelemre esélyes párt
Cikk
Tovább csökkentené a jelenleg 20 százalékos áfát, és eltörölné a kiskeresetűek jövedelemadóját a Szociáldemokrata Párt (PSD) Romániában. A közvélemény-kutatások szerint a párt legalább nyolc százalékpontos előnnyel nyerheti a decemberi parlamenti választásokat.
Áfatörvény 58. paragrafus – számlakorrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. paragrafusa alá tartozó szolgáltatásnyújtások számlakorrekcióival kapcsolatban kérném a segítségét. A számlázó programunk mindhárom dátum (számla kelte, teljesítés dátuma, fizetési határidő) megadásával enged csak számlát, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratot készíteni. Ebben az esetben milyen teljesítési időpontot kell a bizonylatokon feltüntetni, amennyiben 1. variáció: a korrekció számlával egy tekintet eső okirattal történik? Példa: az adóalap csökken, az eredeti számla kelte: 2016.11.05., a teljesítés: 2016. 11. 05., a fizetési határidő: kiállítás plusz 14 nap. A szolgáltatási időszak: 2016. december. A korrekcióra 2016. december 15-én kerül sor. Ebben az esetben a teljesítés időpontja az eredeti számlán feltüntetett időpont lesz, vagy az a kiállítás napjával lehet azonos? (A könyvelő program a számlán feltüntetett teljesítési időpont alapján gyűjti fel az áfaanalitikát. Ha az eredeti teljesítési időpontot szerepeltetem a számlán, akkor a korrekciós bizonylatot nem szerepelteti a decemberi bevallásban, viszont az áfatörvény 153. paragrafusa szerint ezt a decemberi bevallásban lehet legkorábban szerepeltetni. 2. variáció: számlával egy tekintet alá eső okirattal érvénytelenítem a számlát, és új számlát állítok ki. Az előbbi példánál maradva ebben az esetben milyen teljesítési időpontot kell feltüntetnem a bizonylatokon, úgy, hogy a számlázó és a könyvelő program sajátosságait figyelembe véve a számlakiállítás megfeleljen az áfatörvényben foglaltaknak?
Különbözeti áfa
Kérdés
Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét. Használt gépjárműveket forgalmazunk. Az értékesítésükre a különbözet szerinti adózási módot választottuk. A megvásárolt gépjárművekre a társaságunk költ, azaz javíttatjuk (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás, fékbetétcsere, téli vagy nyári gumi és felni stb.) az autókat, alkatrészeket vásárolunk. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cégünk nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkentjük a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárolunk egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 millió forint összegért, majd ráköltünk még 100 ezer forintot, ezt követően pedig értékesítjük 1,2 millió forintért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozásunk árrése, azaz a 100 ezer forint alapján végezzük el, tehát a 100 ezer forint után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Helyesen járunk el? Ha nem, akkor miért? Ha nem, mi lenne a helyes menet? Köszönettel. Urbán Ágnes
Áfaarányosítás nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyílt végű pénzügy lízing keretében személyautót vásárolt augusztusban. A lízingbe adó a lízing első részletét nagyobb összegben számlázta.(jellemzően). Negyedéves áfabevallók vagyunk, a használatról vezetünk nyilvántartást. A kezdő lízingdíjat úgy vesszük, mintha az a lízing teljes futamidejére vonatkozna. E feltételezésből kiindulva a lízingbeadó számlája alapján az első részlet áfája visszaigényelhető az első olyan hónapban, amikor lesz a járműnek hivatalos célú futásteljesítménye. Kérdésem az lenne, mivel negyedéves bevallók vagyunk, és már megvannak a negyedév futásteljesítményei, ebből kiindulva nem lehet az első díjrészlet áfáját ennek arányában levonásba helyezni? Vagy csak következő időszakban lehet augusztustól decemberig arányosan a levont áfát helyesbíteni? Válaszát előre is köszönöm.
Tehergépkocsi bérbeadás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. bérbeadja a tehergépkocsiját. A szerződésben megállapodnak a bérleti díj plusz áfa összegében, valamint abban, hogy a cégautóadó és a casco költséget is átszámlázza a kft. A cégautóadót és a casco költségét áfásan kell-e átszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.
Vállalkozói szerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szerződés 5 ezer tonna hulladék átvételére vonatkozik, de a vállalkozó vállalja, hogy 15 ezer tonna mennyiségig leköti az éves kapacitását a megrendelő javára, amely lekötött kapacitás 2016. 09. 01. napjától idő- és teljesítményarányosan csökkentésre került, és 2016. 12. 31-ére lenullázódik. A számlázás a folyamatos teljesítés szerint történt, mely alapján a fizetési határidő és a teljesítési idő megegyezik. Tehát az áfafizetés a fizetési határidőben történik. Ez vajon így helyes-e vagy részteljesítésnek minősül, és akkor a teljesítési idő nem a fizetési határidő? Válaszát előre is köszönöm.
Helyben készített nem alkoholtartalmú ital áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállodát üzemeltetünk és már a 2017. évre kell konferencia-árajánlatokat készítenünk. 2017-től az éttermi szolgáltatásnál a helyben készített nem alkoholtartalmú italok áfakulcsa 27 %-ról 18 %-ra csökken. Konkrétan az alábbi italok áfakulcsa 27% vagy 18 % lesz jövőre? - helyben főzött szörpből készült fröccs - vásárolt szörpből készült fröccs - limonádé - kávé - tea - forró csoki - alkoholmentes koktél - alkoholmentes puncs „Kávészünet” csomagárának áfatartalmát hogyan kell meghatározni, ha tartalmaz 18% és 27 % áfakulcsú termékeket is? Helyes az, ha a csomagárban kisebb értékben szereplő 27 %-os ital, a csomagárban nagyobb értékben szereplő kávé és sütemény miatt a teljes csomagár áfakulcsa 18 % lesz? Italcsomag esetén, ha értékben több ásványvizet, szeszesitalt tartalmaz 27 %-os áfával és a csomagban kisebb értékben szereplő kávé is van 18 % áfával, akkor a teljes csomag 27 % áfakulcsú lesz? Előre is köszönöm válaszukat.
Fordított adózás közösségi adóalanynak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: Magyarországi társaság belföldön végez ingatlanhoz kapcsolódó szerelési munkát egy német, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak. Azt tudom, hogy ebben az esetben nem lehet a számlát fordított adósan kiállítani, hanem áfásan kell. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a német társaságnak mit kell tenni, hogy fordított adózású számlát lehessen kiállítani? Illetve hogyan lehet belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Köszönöm a segítséget.
Személyautó-vásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bennem felmerült pár kérdés a nyílt végű személyautó-vásárlással kapcsolatban, az Art. 2. § 1. bekezdésére szerint "az adójoviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni". Az érdekelne, hogy például vizsgálat tárgya lehet-e, hogy az adott nagy értékű (20 millió forint) személygépkocsira valóban szüksége van-e a vállalkozásnak? Például: egy mezőgazdasági cég növénytermesztéssel foglalkozik, a cégnek van kisteherautója és olcsóbb terepjárója is, ezzel szemben az ügyvezetői használatra vásárolna egy 20 millió forintos személyautót. Nyilván egy vállalkozásnak szüksége lehet személyautóra, de a cél eléréséhez akár egy feleekkora értékű is megfelelő lehet. A cég ugyan nyereségesen gazdálkodik, de az év végi mérlegben kimutatott pénzeszközállomány elég alacsony szokott lenni, köszönhetően a következő évre áthúzódó támogatás kifizetésének. A költségek és a bevételek időbeli eltérése miatt a cégben év közben tagi kölcsön is szükséges, ami év végére visszafizetésre kerül a tulajdonosoknak. A jármű értéke a cég árbevételének a 10 százaléka lenne, a vállalkozás évi 20 millió forint nyereséget termel, az éves amortizáció szintén 20 millió forint. Viszont az évvégi mérlegben szereplő pénzállománya csak 8 millió forint, a forgóeszközök értéke 50 millió forint. További kérdés, hogy amennyiben az áfát 50 százalékban tudjuk visszaigényelni, akkor ezt a költségek elszámolására is alkalmazni kell (écs, fenntartási költségek), vagy ezekre 100 százalékban jogosult a cégautóadó megfizetésével a cég?
Egyesület személyszállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk Szlovákiába lépett fel kulturális rendezvényen. A fellépőket autóbusz szállította. A színpadot és kellékeket pedig teherautóval szállították ki Szlovákiába. Nincs az egyesületnek közösségi adószáma. A személyszállításról és a fuvarozásról áfásan kaptuk meg a számlát. Kérdésem: Helyesen állították-e ki a számlát a fuvarozásról, illetve a személyszállításról? Köszönöm válaszát
Beruházás fizetetlen számlájának áfája
Kérdés
Vitorláshajó-kölcsönző cég új vitorlást vásárolt, de a teljes számla csak részben van kifizetve.Beállítható-e a számlában feltüntetett összes áfa a levonható áfa sorába, kiemelve, mint beruházás? Köszönettel,Horváth Zsuzsa
Ingatlanértékesítés áfateljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.
Lakásépítés, -értékesítés áfája, telek kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Többlakásos társasház építése és értékesítése áfa-vonzatával kapcsolatban érdeklődnék. A cég saját tulajdonú telkén egy 20 lakásos társasházat építtet fővállalkozóval. A társasházban minden lakás 150 nm2 alatti hasznos alapterülettel bír (beleszámítva a terasz hasznos területet is). A társasház oszlopokon áll, és az oszlopok alá kocsibeállók kerülnek kialakításra (alulról térkövezett, oldalról nem zárt). A kocsibeállót a lakásokkal együtt értékesítjük. Helyesen járok el, ha a fővállalkozó számlái után fordított adózás keretében 27 százalék áfát vallok be és helyezek levonásba, vagy már erre is vonatkozik az 5 százalékos áfakulcs? Ha ez utóbbi, akkor el kell-e különítenem a kocsibeállók költségét, és ha igen hogyan, hiszen az csak a társasház be nem épített földszinti szintje lesz? A térkövezésen kívül milyen költségelemet kell hozzászámolnom? (Pl. ház alapozása, oszlopok, födém stb.) Értékesítéskor a lakásokat 5 százalék áfával adjuk el, a gépkocsibeállókat 27 százalék áfával. Mi történik a földterület résszel, ami a társasházhoz tartozik? Kell-e azt külön nevesíteni a szerződésben? Ha igen, azt 27 százalék áfával kell számláznom, vagy 5 százalékkal? Hogyan vezetem ki a cég könyveiből a telket és mikor? Már a beruházás elején átvezetem készletre vagy csak a végén, amikor létrejön a társasházi alapító okirat? Ha a társaság megtartana két lakást saját használatra, akkor az után 5 százalék fizetendő áfája keletkezik a lakások piaci értéke vagy önköltsége után? Válaszát előre is köszönöm!
Szabadidős képzés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megerősítést kérnék, jól tudom-e, hogy a 855101 Sport Szabadidős képzés tevékenységi kör áfaköteles tevékenység?
Őstermelő adóalapja, fizetendő áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy erdőterület 100 éves fákkal közös osztatlan tulajdonban van. Öt magánszemély tulajdonos különböző részarányokban tulajdonolja. Az erdőgazdálkodó a 80%-os tulajdonos. Az erdőgazdálkodó édesapjának 2 % tulajdonrésze van. Az édesapa bejelentkezett őstermelőnek mint ÖVTJ021001 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodó. Őstermelőként szeretné haszonbérbe venni 7 évre az erdőgazdálkodó fia által képviselt erdőtulajdonosoktól (amelyben magánszemélyként ő is 2%-os tulajdonos) az erdőterületet. Az új erdő telepítése érdekében a jelenlegi faállományt lábon állva értékesítené még 2016. évben 10 millió forint plusz áfáért, amit szerződéskötéskor meg is kap. Az erdő újratelepítése 2017-ben kezdődne, de pótlással, karbantartással együtt, amíg a hatóság erdőnek minősíti, 7 év kell. Ennek összköltsége 3 millió forint plusz áfa. Kérdésem, hogy ha 2016. évben, amikor megköti a szerződést a telepítő kivitelezővel, és egy összegben ki is fizeti a 3 millió forint plusz áfát, a 3 millió forint 2016. évben csökkenti-e az szja alapját, és a 810 ezer forint áfa csökkenti-e az 2016. évi értékesítést terhelő áfa összegét? Ha így nem csökkenti, akkor ha előleg címén fizeti ki ezt az összeget, akkor fogja-e csökkenteni a 2016. évi szja-alapját? Felmerül még a kérdés, hogy haszonbérbe veheti-e az egész területet, vagy csak a saját 2%-kal csökkentett 98%-ot az erdőterületből? És akkor ő nem kap a bérleti díjból? Természetesen a haszonbérleti díjat is 2016-ban kifizeti az erdőgazdálkodónak, és ezzel is csökken az szja-alapja. Ismerjük az erdészeti hatósági számlára fizetési lehetőséget.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
