7067 találat a(z) ÁFA cimkére
Ingatlanértékesítés áfaszabályai, kereskedelmi ingatlanok átminősítése lakóingatlanná
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg, bérbeadásra, ingatlanértékesítésre adókötelezettséget választottunk. Az ingatlanok nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, melyeket több mint 50 éve birtokolunk (illetve birtokolta a jogelőd szövetkezet), tehát a szerzéskori levonható áfa nem értelmezhető. Kereskedelmi célú ingatlanaink egy részét bérbeadás útján hasznosítjuk, a bérleti díjat 27 százalékos áfával számlázzuk. Ingatlanok fenntartásához szükséges anyagok és szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítására nincs kereslet, vevő sincs, aki vállalkozási tevékenységet végezne ezekben az ingatlanokban. Igény lenne rá, lakóingatlanként értékesíteni ezeket az épületeket. Azokat az ingatlanokat, melyeket magánszemélyek lakás céljára kívánnak megvásárolni, átminősíttetnénk lakóingatlanná. Lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékesítése tekintetében maradna az adókötelessé tétel. A lakóingatlanná átminősített ingatlanok eladása esetében áfa nélkül számlázhatnánk-e a vevők felé? A tárgyi eszközökre vonatkozó 240 hónap figyelési időt, arányosítást a fentiekben leírtak alapján hogyan kell értelmezni, kell-e értelmezni? Van-e jelentősége annak, hogy mikor minősíttetjük át az ingatlant? Az átminősítés előtt az ingatlanok fenntartási költségeinek áfatartalmát levonásba helyeztük, ha bérbe volt adva, azt áfával számláztuk. Köszönöm a segítséget!
Új építésű ingatlanban szerelés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném kérni állásfoglalását. Ha egy új lakásokat építő generálkivitelező az általa majd új lakásként értékesíteni kívánt ingatlanba a készre építés során nyílászárót szereltet egy másik vállalkozóval, akkor a nyílászárót szerelő alvállalkozó 5 százalékos vagy 27 százalékos áfakulccsal számlázza a nyílászáró beépítést? Válaszát előre köszönöm.
Kompenzációs felár
Kérdés
Cégünk őstermelőktől vásárol fel fűszerpaprikát, az őstermelők adószáma 1, ami alanyi adómentességet feltételez. Ebben az esetben mi levonásba helyezhetjük-e a kompenzációs felárat (a cég áfaalany)? Köszönettel.
Mi a teendő a készlettel szüneteltés esetén?
Kérdés
Egy áfakörbe tartozó bolti értékesítést végző egyéni vállalkozó szeretné szüneteltetni egyéni vállalkozását. Mi a speciális teendő áfabevallást illetően (pl. meglévő készletérték)? Milyen "különös" szabályt ír elő szüneteltetés esetén a szja-törvény? Én úgy gondolom, hogy mivel nem megszűnésről van szó, az arra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni (pl. megfizetni a készlet áfáját, növelni a készletértékkel a bevételt stb.) Ha ez tényleg így van, csak az zavar, hogy a szüneteltetés időpontjában meglévő készlet – ami élelmiszer – a szüneteltetés max. 5 éve alatt életvitelszerűen is megromlik, selejtezni kell. Ha a vállalkozó úgy járna el, hogy megszünteti az egyéni vállalkozást, a fenti korrigált adóalap után fizetési kötelezettsége keletkezik áfa, szja tekintetében? Ha azonban ezeket a szabályokat valóban nem kell alkalmazni szüneteltetés esetén, és lehetőség van a megromlott készlet selejtezésére, ezen kötelezettségeit kikerülheti?
Használtgépjármű-kereskedelem – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfatörvény viszonteladókra vonatkozó különös szabályainak alkalmazásával kapcsolatban merültek fel a felsorolt kérdéseim használt személygépkocsi értékesítésével kapcsolatban. A társaság egyedi nyilvántartást vezet a használt személygépkocsikról, melyeket továbbértékesít. 1. Használt személygépkocsit hoz be a társaság EU-s országból. A beszerzés számlájáról egyértelműen kiderül, hogy az eladó „különbözet szerint” adózik. Ennek az autónak a fuvarozásáról kiállított áfás számla áfatartalma beállítható-e 100 százalékban a levonható áfák közé? 2. Használt személygépkocsik tárolás közben minimális karbantartásra szorulnak (például fagyálló, gumicsere, egy-egy tömítés vagy egyéb alkatrészek cseréje, autómosás). Az így felmerült karbantartások anyag- vagy munkadíjszámláinak áfatartalma levonható-e, illetve, ha igen, akkor hány százalékban vonható le?
Alanyi adómentesség túllépése folyamatos teljesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Időszaki elszámolásos ügyleteknél mely időpontot (számla kelte vagy teljesítési időpont=fizetési határidő) kell nézni az alanyi adómentesség határának átlépésekor? Például október havi könyvelési szolgáltatás, számla kelte november, fizetési határidő változó Példa: 1.számla számla kelte 11.02., fizetési határidő 11.12. Áfa 0 2.számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 12.30. (60 nap), ezzel az összeggel átlépné az éves határt, az áfa 27% 3. számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 11.15. Áfa A harmadik számla összege a teljesítés időpontjában még belefér az alanyi adómentességi határba, de előtte már készült olyan számla, amivel átlépi, viszont annak teljesítési időpontja csak december. Mi történik a köztes számlákkal, kell-e áfát felszámítani azokra? Köszönettel:
Tartozásátvállalás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szeretne átvállalni egy tagihitel-kötelezettséget egy végelszámolás alatt lévő kft.-től. A kérdésem az lenne, hogy mi módon könyvelendő ez a tranzakció 2016-ban, illetve az átvállalt összeg után az áfakötelezettség felmerül-e, vagy amennyiben nem ingyenesen vállalja át a társaság a kötelezettséget, akkor az áfa megfizetése elkerülhető-e? Válaszát előre is köszönöm.
Bérgyártásra kölcsönadott készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.
Tehercsökkentés, csalások kiszűrése – Varga Mihály az adócsomagról
Cikk
Az adóbürokrácia és a közterhek csökkentését, a versenyképesség javítását és a gazdaság fehérítését jelölte meg az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott adócsomag fő céljai között Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mai sajtótájékoztatóján.
Kedvezményes eszközátruházás, ingatlan áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az „A” cég több, korábban 27 százalékos áfás számlával vásárolt lakóingatlannal rendelkezik, mely ingatlanokat korábban telephelyként használt, néhány hónapja azonban adóköteles bérbeadásra került sor. Ingatlanok esetében 20 év a figyelési idő, a vállalkozás a fizetendő áfával szemben év végén elvégzi a szükséges korrekciót, s az egy évre jutó áfaösszeggel csökkenti fizetendő adóját. A vállalkozás saját tulajdonú ingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. „A” vállalkozás egy saját maga tulajdonában lévő „B” társaság részére szeretné az ingatlaneszközeit kedvezményes eszközátruházás keretein belül áthelyezni, ez esetben nincs illeték, társasági adó, áfafizetési kötelezettség, mivel nem következik be a termékértékesítéshez fűződő joghatás. Kérdésem az, hogy mi történik ilyenkor azzal az általános forgalmi adóval, amit „A” vállalkozás visszaigényelhetne abban az esetben, ha a saját tulajdonú ingatlanát normál adás-vételi tranzakció keretében eladná „B” vállalkozásnak a fordított áfa szabályait alkalmazva? Az „A” cég beszerzéséhez kapcsolódó áfa nyilván nem figyelhető a „B” céghez kapcsolódó év végi korrekciónál, ezért úgy gondolom, hogy az „A” társaság az átruházás időszakában vissza kellene igényelje a 20 évből hátralévő időre vonatkozó áfát, s „B” cég pedig a termékértékesítésekor, vagy az adóköteles bérbeadási tevékenység feltételeinek nem teljesülésekor kellene megfizesse az ingatlan „vételárára”/”átruházási” értékére időarányosan esedékes áfát.
Áfa következő időszakra átvihető követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi kft.-nek egyelőre nincs árbevétele. A költségszámlákból viszont a következő időszakra átvihető áfakövetelése van. (Az általános szabályok szerint adózik.) Jövőre alanyi áfamentességet szeretne választani. Megteheti ezt? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kovács Dezsőné
Nyílt végű lízing áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személygépkocsit lízingel nyílt végű lízinggel. Az áfát a futamidő alatt visszaigényelte a jogszabály szerint. Most a futamidő végén a kft. szeretné megvenni, de szerintem ez nem célszerű az eddig visszaigényelt áfa szempontjából. Ön szerint? Válaszát előre is megköszönve: Könyvelő
Katás egyéni vállalkozó táppénzen
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ha egy katás adóalany egyéni vállalkozó 30 napot meghaladóan táppénzen volt, viszont a tételes adót megfizette a kieső hónapra is, akkor az a hónap a havi 500 ezer forint/hó bevételbe, illetve az arányos áfabevételbe beszámítható-e. Táppénzt a kieső időszakra igényelt és kapott. Segítségét előre is köszönöm!
Ingatlan, kívül vagy belül az áfakörön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik tevékenysége az ingatlan bérbeadása. Társaságunk 2001-ben vásárolt egy irodaingatlant, majd 2002-ben egy másikat és 2005-ben lakást. A lakás áfamentes volt, a két irodai ingatlannál a felszámított áfaösszeget visszaigényeltük. A bérbeadásra társaságunk bejelentkezett az áfakörbe. Az egyik irodai ingatlant és a lakást is bérbeadással hasznosítottuk, a közüzemi szolgáltatások áfáját levontuk, illetve nettó plusz áfa összeggel számláztuk tovább a bérlőknek, akik szintén áfakörbe tartoztak. Azonban a bérletek felmondásra kerültek és most elsősorban magánszemélyek veszik ki bérbe, akik nem érdekeltek az áfában, így január elsejétől szeretnénk kilépni az áfakörből. Kérdésem a következő: - ha kilépünk az áfakörből, akkor a korábban levonásba helyezett irodai ingatlan áfát arányosítani kell-e és befizetni. Az ingatlanok nem kerülnek átminősítésre; - ha igen, akkor decemberi vagy a januári áfabevallásban; - a továbbiakban is bérbeadással hasznosítanánk az egyik irodát és a lakást, a másik iroda az saját használatban van. Mindegyik ingatlan külön helyrajzi számon található, külön közüzemi órákkal, és a számlákat is mindegyik ingatlanra külön-külön kapjuk. Elkülöníthető, hogy melyik számla, melyik ingatlanhoz tartozik. Ebben az esetben kell-e arányosítani az áfát? Köszönöm válaszukat.
Kft.-nél tagsági díj áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Könyvelünk egy egyszerű kis kft.-nek, amely általános iskolás gyermekek úszásoktatásával foglalkozik, illetve jövőre lehetősége lesz a Magyar Vízilabda Szövetségnek utánpótlás-nevelés keretében kicsiknek úszást oktatni, egyesületi szinten. Erre majd fognak pályázni is, és részt vesznek majd a tao-kedvezményekben is, de az ügyvezető kérdése most az volt, hogy ha a gyerekektől havonta tagsági díjat szed be, akkor ennek milyen adóvonzatai vannak, le kell-e számlázni. Ha igen, akkor hogyan? Kell-e áfát is fizetni ez után? Milyen jogszabályok vonatkoznak erre? Köszönöm szépen a segítséget .Krcsik Eszter
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
