Tisztelt Szakértő! Abban kérném segítségét, hogy az alanyi adómentesség 2018 évben megszűnt a vállalkozónál, mivel túllépte értékesítésben a 8 milliós felső határt, viszont a 12 milliót nem érte el. Ebben az esetben választhatja 2019-re az alanyi adómentességet, vagy ekkor is érvényes a két éves szigor?
Tisztelt Szakértő! A selejtezéssel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást szeretném kérni. – A raktárkészlet milyen mértékű százalékos része számolható el selejtként egy tárgyévben? – A selejtezés mely jogcímeken elfogadott? – A selejtezett eszközök értékének áfatartalmával pontosan mi a teendő? Válaszukat előre is köszönöm.
Fordított áfás magyar építőipari egy általa elvállalt nagyobb építkezés egy részét egy szlovák cégnek továbbadta, amely a munka elvégzése után kiszámlázta a szerződésben megállapodott összeget. A számla áfa nélküli. Hogyan kell ebben az esetben könyvelni és bevallani a szlovák cég által kiállított számlát? – kérdezte az ügylet áfájára utalva olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a generálkivitelezési szerződés keretében létesülő önálló családi ház áfa-visszaigényléséhez kapcsolódik (egyszerűsített engedélyezési eljárás alá eső kivitelezés esetén). Adott egy fővállalkozói kivitelezési szerződés családi ház építésére mely során a fővállalkozó 5 százalékos áfával állítja ki a számláit a megrendelő felé (aki magánszemély). A beépített anyagokat minimális részben a Megrendelő, legnagyobb arányban a fővállalkozó szerzi be, természetesen 27 százalékos áfás számlákkal a fővállalkozó cégére kiállítva. A vállalkozó által beépített anyagok és berendezések ellenértékét a megrendelő 27 + 5 százalékos áfatartalommal fizeti meg, de természetesen ez a szerződésben ilyen formán nincs írásban explicit rögzítve. Kérdésem az lenne, hogy milyen szabályok vagy megkötések figyelembe vételével, és milyen mértékben tudja a fővállalkozó az ezen számlákra vonatkozó áfatartalmat visszaigényelni? Feltételezve például hogy összességében bruttó 20 millió forint összértékű anyag és berendezés került beépítésre, visszaigényelhető-e annak teljes áfatartalma, vagy van-e bármilyen korlátozás erre vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: S.
Tisztelt Szakértő! Építőipari kft üzemcsarnokot épít saját kivitelezésben. Az üzemcsarnok-építéshez megvan az engedély. A csarnoképítés 2018-ban elkezdődik és 2019-ben fejeződik be. Kérdés: a sajátrezsis kivitelezésű csarnokhoz a beszerzett anyag- és szolgáltatásszámlák fordított áfásak. A saját kivitelezésben készült csarnokról az úgynevezett számlahelyettesítő okmányon az áfa fordított áfa, figyelembe véve az áfatörvény 142. paragrafusát, vagy 27 százalékos az áfa? A 2018. évre kiállított rész számlahelyettesítő okmányon is kell áfa, vagy csak a végső, az aktiváláshoz kiállított belső bizonylaton kell áfa? Köszönettel: Négyökrűné
Tisztelt Szakértő! 1.) Előzetesen felszámított levonható áfa érvényesítésének időkorlátját szeretném megtudni, illetve azt, hogy szükséges-e önellenőrzést készíteni, ha az időkorláton belül (tudomásom szerint a tárgyév és az azt megelőző egy naptári év?) keletkezett előzetesen felszámított levonható áfát szeretnénk érvényesíteni? 2.) Szeretném továbbá megtudni, mi az elévülési ideje az időkorláton túl önellenőrzéssel érvényesíteni kívánt előzetesen felszámított, levonható áfának, jelen időszakhoz képest mely időszak, amelyben önellenőrzéssel visszaigényelhető áfát tudok érvényesíteni? Köszönöm előre a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Svájci állampolgár budapesti ingatlanát rövidtávú bérbeadással hasznosítja. Választhat-e erre a tevékenységre alanyi adómentességet, figyelembe véve az áfatörvény 187. paragrafusát? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2018.10.13-án Dr. Kelemen László által megválaszolt kérdéssel kapcsolatban / URL: https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_12_forditott_adozas_icq/ az a kérdés merült fel, hogy a kérdező által említett papír alapon kiállított fordított adózás alá tartozó számlákat is kell-e rögzíteni az online rendszerben. Idézet a kérdésből: " A papír alapú számlákat az online rendszerben rögzítette a cég." 2. kérdés személygépkocsi-értékesítésre vonatkozik. A kft. áfaalany, és személygépkocsit értékesített magánszemélynek. Az értékesített gépkocsit adásvételi szerződéssel szintén magánszemélytől szerezte be 2006-ban, majd 2018-ban értékesítette. Kérdés, hogy értékesítéskor helyesen járt-e el, hogy áfásan számlázott, mivel javítási, karbantartási költségeknél a cég élt az 50 százalékos áfalevonási lehetőséggel. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik cég azzal az esettel keresett meg, hogy vásároltak egy egyedi építésű mozgó stúdió autót, melyet bank finanszírozott, cégtől vásárolták, számlával, mely alapján az áfavisszaigénylést beadták. A NAV az ügyletet szakértői vizsgálat alá rendelte, és úgy állapították meg, hogy az ügyletnek jóval kevesebb az értéke. Ez esetben mire számítsanak? Kevesebb mennyiségű visszakapott áfára, vagy valamiféle büntetésre is esetlegesen? Köszönettel.
Ha külföldi adóilletőségű magánszemély Magyarországon olyan új gépjárművet vásárol, amely azonnal átkerül a magánszemély adóügyi illetősége szerinti EU-s tagállam területére, a magyar kereskedő nem számíthat fel áfát a gépjármű értékesítésére. Fordított viszonylatban természetesen ugyanez a szabály. A gyakorlatban mégsem így van.
Az Országgyűlés mai ülésén elfogadta a kormány legfrissebb adócsomagját, amely egyebek mellett 8 millió forintról 12 millió forintra emelte az alanyi adómentesség értékhatárát, továbbá 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.
Tisztelt Szakértő! Egyértelmű választ szeretnék az alábbi kérdésre: egyéni vállalkozó személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízing formájában kíván elszámolni. Az áfa levonható-e, milyen mértékben és milyen dokumentumok alapján? Jól értelmezem-e, hogy költségként csak a bevétele 1 százaléka számolható el? Köszönettel: Hataláné Csáki Katalin könyvvizsgáló
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdéskörben kérném szakértői iránymutatásukat. Adott egy magyarországi székhelyű, áfa hatálya alá tartozó, közösségi adószámmal rendelkező kft., amely webfelület-hozzáférési szolgáltatást nyújt. A szolgáltatásnyújtás teljes egészében elektronikusan valósul meg. Hogyan alakul a cég áfafizetési kötelezettsége, kit terhel az áfa az alábbi esetekben, illetve mit írok a számlára, ha a cég a szolgáltatást: - EU-s tagállambeli közösségi adószámmal rendelkező vállalkozásnak nyújtja - EU-s tagállambeli, közösségi adószámmal nem rendelkező vállalkozásnak nyújtja - EU-s tagállambeli magánszemélynek nyújtja - EU-n kívüli, 3. országbeli cégnek nyújtja - EU-n kívüli, 3. országbeli magánszemélynek nyújtja. Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft. Preilné
Tisztelt Adózóna! Könyvelünk egy kft.-t, amely jelen esetben külföldről egy uniós magánszemélytől (nem adóalany) szerzett be egy terméket, amit áruként értékesítene Magyarországon. A kérdés, hogy a beszerzett termékre fel kell-e számítani 27 százalék áfát az import beszerzéshez kapcsolódóan, és jól gondolom-e, hogy levonni viszont nem lehet? Az áfabevallás mely sorában kell feltüntetni a beszerzést terhelő áfát, ha van levonási lehetőség, akkor kérem jelezze, hogy hol kell bevallani? Az uniós jelentésben fel kell-e tüntetni? Másik kérdés, hogy nem uniós országból is beszerzett egy terméket, de ugyanúgy magánszemélytől (nem adóalany). Az érték alapján el is lett vámolva , vám és áfa lett megállapítva utána hatóságilag. Ezzel ugye nem kell tenni semmit, csak beállítani az áfa bevallás 70-es sorába? Várom mielőbbi válaszukat, hogy az áfa bevallásba helyesen kerüljenek be az adatok. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Katás, alanyi mentes vállalkozás bevétele elérte az értékhatárt (8 millió forint). Melyik nyomtatványon, hogyan kell bejelenteni, hogy mostantól áfakörös lett?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték