7327 találat a(z) ÁFA cimkére
Áfa utazásszervezési tevékenység esetén
Kérdés
Egy társaság utazásszervezéssel foglalkozik, ahol első körben egy mobilapplikáción keresztül közvetít, illetve tájékoztat turistákat az ország nevezetességeiről, majd később szeretne konkrét utazások szervezésével foglalkozni. Szeretném megkérdezni, hogy a cégalapításnál az áfafizetési kötelezettséget 1. az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó egyedi nyilvántartáson alapuló módszer alapján állapítjuk meg, vagy 2. utazásszervezési tevékenységünkre az adó megállapítása érdekében az önálló pozíciószámként történő nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazom? Szeretném megkérdezni, mi a különbség a kettő között? Várom sürgős válaszát, köszönöm a segítségét.
Ingyenes átadás áfája II.
Kérdés
Tisztelt Juhász Tibor! Korábbi válaszára reagálva szeretném pontosítani a kérdésemet, miszerint az ingyenes (kipróbálásra adott) termékek minden tulajdonságukban megegyeznek az eladott árukkal, tehát nem árumintáról van szó. Korábbi kérdés: Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben. Cégünk az olasz anyavállalattól kap tisztítószereket, amit mi itthon igyekszünk minél több ügyféllel megismertetni. Ennek okán többször adunk (ingyenesen) termékeket kipróbálásra a leendő partnerek részére. A kérdésem az lenne, hogy van-e az ügyletnek áfavonzata, illetve kinek és milyen adóalappal kell számolni ennek az értékét? Számlaadási kötelezettséggel jár-e, illetve annak kiállítása milyen formában történik (nullás)? Köszönöm megtisztelő válaszukat.
Építési telek értékesítésének számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfaalany (2-es adókódú) civil szervezet tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő építési teleknek minősülő ingatlant értékesít. A szerződéskötéskor a vevő foglalót fizet (a szerződés bekerül a földhivatalba 6 hónapos függőben tartással), a foglaló jóváírásának napjával megegyező teljesítési időponttal, az eladó a befolyt foglalóról 27 százalékos áfával áfás számlát állít ki. A következő, a szerződésben vételárrészletnek nevezett fizetendő összeg egy hónap múlva esedékes. Erről az összegről milyen áfatartalmú, milyen teljesítési időpontú számlát kell kiállítani? Az utolsó vételárrészlet egy hónap múlva esedékes, és ügyvédi letétbe kerül (az ügyvéd benyújtja a földhivatalba a bejegyzési engedélyt), amely letét eladónak történő kifizetése a telek tehermentesítése és az adásvétel ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése után történik. Birtokba adás az utolsó vételárrészlet eladó számláján történt jóváírását követő három napon belül történik. Hogyan kell számlázni a gazdasági eseményeket? Milyen teljesítési időpontokkal kell a számlákat kiállítani a vételárrészlet-fizetésekről? Az áfa felszámítását részfizetésenként kell feltüntetni, vagy a két vételárhátralék áfáját egy összegben (ha igen, melyik számla kiállításakor)? Köszönettel!
Áfakörös egyéni vállalkozó.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. május 1-jén kezdte meg áfakörösként. A tevékenység megkezdése előtt (2018. március és április hónapban) vásárolt gépeket. Kérdésem az lenne, hogy ezen számlákon szereplő áfaösszegeket levonásba helyezheti-e a május havi áfabevallásában? Köszönettel: Bognárné
Közvetített szállodai szolgáltatás áfája
Kérdés
Utazási iroda belföldi szállodától foglal az utas számára csak hotelszobát vagy szállodai csomagot. Ezt a szolgáltatást változatlan formában továbbértékesíti a vendég részére. (Nem utazásszervezésről, csak szolgáltatás változatlan formában történő közvetítéséről van szó.) A szálloda kiállítja a számlát az általa alkalmazandó áfakulccsal, ami 18 százalékos, és ha az előre, fix áron publikált csomagárban félpanzió is van, akkor az étkezést 5 százalékos áfával. A számla az utazási iroda részére szól. Az iroda továbbszámláz (saját néven) a vendégnek úgy, hogy a szolgáltatásokat tételenként ugyanazon összeggel és áfatartalommal tünteti fel, mint ami a hoteltől kapott számlán szerepel. A számlán feltünteti, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ha az elért árrés nem a hotel felé visszaszámlázandó jutalékból ered (ami egyszerűbb helyzet), hanem a "nettó" módon leszámlázott beszerzési ár és eladási ár közötti árrésből, akkor a vendég felé kiállított számlán az utazási iroda az árrését foglalási díjként külön soron vezeti ki 27 százalékos áfatartalommal. Helyes-e ez a módszer, tehát alkalmazhatom-e a hotel közvetített szolgáltatásainak számlázását tételenként a hotel áfamértékével, ha ezeket a tételeket kizárólag ugyanazzal az összeggel és áfamértékkel tüntetjük fel, mint ami a hotel számláján szerepel?
Építőközösség adózása
Kérdés
Magánszemély és kft. alkotna építőközösséget háromlakásos, engedélyköteles társasház építésére. Kérdés: az építés, valamint az értékesítés során milyen áfaszabályok érvényesülnek?
Időszakos elszámolású ügylet
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem elszámolási időszakonként állít ki számlát. Példa: elszámolási időszak 2018. 04. 01.-2018.04.15., számla kelte 2018.04.17., teljesítés időpontja és a fizetési határidő (30 napos fizetési határidőben állapodtak meg) 2018. 05. 17. Írásbeli kérésére a megrendelő a fizetési határidő lejárta előtt teljesítheti a kifizetést, melynek alapján, ha a számla keltétől számítva 10 napon belül történik meg a pénzügyi teljesítés (jelen esetben 2018. 04. 27-én utalták), akkor a bruttó számlaérték 3 százalékának megfelelő engedményre (skontó) jogosult. Jól gondolom-e, hogy az áfateljesítés (fizetés) időpontját a számla határidő előtti kifizetése nem befolyásolja, azaz 2018. 05. 17-e? Köszönettel!
Nyílt végű pénzügyi lízing maradványérték áfa-elszámolása
Kérdés
Egy vállalkozás 24 hónapos futamidővel nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egy személygépjárműre. A nettó vételár + járulékos költségeket aktiválta és a futamidővel arányos használati időt meghatározva értékcsökkentette. Maradvényértéknek a szerződésben meghatározott nettó maradványértéket rögzítette. Előzetes tervei szerint a futamidő végén nem vásárolta volna meg, de időközben úgy alakult, hogy mégis élni kíván vételi opciós jogával. Kérdésem az lenne, hogy a maradványértékre jutó áfa összegét rá kell-e utólag aktiválni a gépjármű bekerülési értékére vagy egyéb ráfordítás lesz? Köszönettel:
Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés
Mezőgazdasági őstermelő, csak kompenzációs felárra jogosult, év közben válaszhatja-e a kompenzációs felár helyett az általános szabályok szerinti adózást?
Áfa: vállalkozás és őstermelés
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó alanyi mentes cukrász, mellette mezőgazdasági őstermelő őstermelői igazolvánnyal marhahizlalással foglalkozik. Kérdésem: – mezőgazdasági őstermelőként válaszhatom-e a kompenzációs felár helyett áfában az általános szabályok szerinti (tehát áfakörös) adózást? (De a vállalkozásban továbbra is szeretnék alanyi mentes lenni.) – Tudomásom szerint a mezőgazdasági őstermelő az év folyamán bármikor választhatja a kompenzációs felár helyett az általános szabályok szerinti adózást, nem csak év végén a következő évre, ezt jól tudom? köszönöm válaszukat
Alanyi mentes tárgyi eszköz értékesítésének áfája
Kérdés
Alanyi mentesen vásárolt tárgyi eszköz beszerzési értékét az áfával növelt, bruttó értéken aktiváltuk, ez volt alapja az értékcsökkenés elszámolásunknak. A használt tárgyi eszközt áfásan értesítettük, az értékesítés miatt utólagosan levonható áfát elszámoltuk. Kérdésünk, hogy hogyan kell az értékesítést, az áfa elszámolást számvitelileg könyvelni (kontírozni)?
Vállalkozás érdekében felmerült költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás szeretne egy dunai motoros kishajót vásárolni. A vásárlás célja: dolgozók rekreációs kezelése, a stresszmentes munkakörnyezet kialakításának elősegítése. A víz folyamatos mozgása, annak megnyugtató látványa tudományosan alátámasztva rendkívül jó hatással van a szellemi munkában megfáradt dolgozók regenerálódására. A teljesítmény fokozásának elérése céljából, a folyamatosan kialakuló stresszhelyzetek kezelésére ideális lenne a vállalkozás részére egy motoros dunai kishajó vásárlása. Kérdés: a leírtak alapján elszámolható-e vállalkozással összefüggő költségként a dunai motoros kishajó fenti célra történő vásárlása, üzemeltetése, és levonható-e az áfa? Ha ezen feltételekkel nem számolható-el a dunai kishajó vásárlása vállalkozási költségként, és a vállalkozás a tevékenységi körébe felvenné személyek hajóztatását kishajóval, milyen bizonylatokkal kellene, lehetne azt alátámasztani? Mielőbbi szíves válaszukat és együttgondolkodásukat előre is köszönjük: Négyökrűné Előre
Alanyi mentes adózó külföldi beszerzésének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A NAV két különböző osztályától kétféleképpen tájékoztatott az alábbi ügyben. Alanyi adómentes egyéni vállalkozó Írországban hirdette internetes kereskedelmi tevékenységét. Írországból kapott egy áfamentes számlát a szolgáltatótól, 4950 forint értékben, magyar szövegezéssel. Mivel ez közösségen belülről igénybevett szolgáltatás, úgy gondoljuk, hogy az áfát nekünk kell megfizetnünk a beszerzés után. Ebben meg is egyeztünk az áfaosztállyal, ahol azt mondták, hogy visszaigénylés nélkül csak a 18. sor fizetendő áfát jelöljük meg és számítsuk rá az alapösszegre a 27% áfát, nem kell hozzá kitölteni a 67. visszaigénylő sort. Hibalistán mégis visszaküldték a bevallást, hogy közösségen belül kell a 67. sor is. Továbbá a közösségi adószámot is ki kell kérni akár 1-2 napra is. Kértem közösségi adószámot, azt visszaküldték, hogy mentes vagyok, és 10 ezer euró alatti szolgáltatás vagy áruértékesítés esetén nem kell áfával foglalkozni. Tudom, hogy ez csak 1000 forint áfa, amiről szó van. De, ha más összegről lenne szó, akkor is szeretném tudni, hogy igazából kell-e közösségi adószámot kérnem, kell-e befizetnem áfát alanyi adómentes adózóként a szolgáltatás igénybevétele után, és ha kell, azt hogyan kell feltüntetnem a bevallásban?
Szállásdíj áfájának levonhatósága
Kérdés
Szállásdíj áfájának levonhatósága Cégünk székhelye Csongrád megyében, fióktelepe Budapesten található. Értékesítési vezetőnk lakóhelye Pest megyében van, munkaszerződésében munkavégzési helyként a Csongrád megyei székhely szerepel azzal, hogy a feladatköréhez igazodóan az ország egész területén köteles a feladatait ellátni. Munkarendje kötetlen, cégautó biztosított számára. Hetente általában kettő napot tölt a cég székhelyén, más napokon részben partnereket látogat, ügyintéz az ország különböző pontjain, részben a budapesti fióktelepen végzi a munkáját. Amikor a heti két egymást követő napján a székhelyen tartózkodik, nem utazik mindkét nap haza, hanem a cég finanszírozza a cég nevére szóló számla alapján a szállásdíját. Kérdésem, hogy ezen szállásdíj áfatartalma levonásba helyezhető-e? Mennyiben változik a szállásdíj áfalevonhatósága, ha a munkaszerződésben munkavégzési helyként nem a székhely van megnevezve, hanem egész Magyarország területe? (Munkajogilag ez is megfelelő.) Tulajdonképpen az ország legtöbb megyéjében megjelenik bizonyos gyakorisággal, és havi szinten több időt tölt a székhelyen kívül, mint a székhelyen. Másik középvezetőnk szintén Pest megyei lakóhellyel, hasonló munkarendben és területi elosztásban végzi a munkáját, de a munkaszerződésében munkavégzési helyként a budapesti telephelyünk van megnevezve. Esetében hogyan alakul a szállásdíj áfájának levonhatósága?
Kell-e számlát kiállítani?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Társaságunk (kft.) magánszemélytől bérel próbatermet. Bérbeadónk természetes magánszemély, nem kért a bérbeadáshoz adószámot, és nem is jelentkezett be a NAV-hoz. Számviteli bizonylatot állít ki számunkra, amin feltünteti az adóazonosító számát. Elszámolhatjuk-e költségként ez alapján a számviteli bizonylat alapján a bérleti díjat, vagy számlát kellene ehhez kapnunk a bérbeadónktól? Számlát csak akkor tud kiállítani, ha van adószáma, de nem tudjuk meggyőzni, hogy kérjen adószámot, és számlát állítson ki nekünk. Minden hónapban bevalljuk és befizetjük a tőle levont szja-előleget. Köszönöm válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
