7541 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Ügyfelem (havi áfabevalló) a kimenő számláján helytelenül tüntette fel az áfa teljesítési időpontját. Határozott időre szóló számlázásnál szeptemberi teljesítést tüntetett fel augusztus helyett, illetve az augusztusban a bankszámlájára befolyt előleghez szeptemberi teljesítésű számlát állított ki. Mindkét esetben későbbi dátumot tüntetett fel (tévedésből) a számlákon, mint ahogy azokat be kellene vallani. A hibára felhívtam a figyelmét, de a számlát nem helyesbítette. Könyvelőként, a hibás számla ellenére nekem augusztusban vagy szeptemberben kell az áfabevallásban szerepeltetni a fizetendő áfát? 100 ezer forint áfa felett, ha augusztusban szerepeltetem, az ügyfél pedig szeptemberi teljesítéssel közölte az online adatszolgáltatásban, jelent-e ez problémát? Egyáltalán könyvelőként felülbírálhatom-e a számlán szereplő dátumokat, annak érdekében, hogy a megfelelő bevallásba kerüljenek a számlák? 2. Ugyanez a probléma bejövő számla esetén is. Ügyfelem hibás számlát fogadott be, amire felhívtam a figyelmét, de a számla javíttatása nem történt meg. A bejövő számlán (akár hónapon belül is) rossz teljesítési időpont van feltüntetve. Augusztusi teljesítést tüntettek fel szeptemberi helyett vagy augusztusi a teljesítés, de másik napot tüntettek fel augusztuson belül, mint amit kellett volna. Sok esetben már akkor kapom meg a számlákat, amikor már pénzügyileg teljesítették és a számlakibocsátó nem hajlandó kijavítani. Mi a teendő a levonási jog érvényesítéséhez?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alapján adómentes körbe tartozik az ingatlanértékesítés (mind a lakó-, mind pedig az egyéb ingatlanok esetében). Ha egy üzleti ingatlan, csarnok irodákkal és földrésszel értékesítésre kerül, és az adóalany nem él a törvényi lehetőséggel, hogy úgy válassza az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást, hogy a lakóingatlanok értékesítését adómentes körben hagyja, kell-e áfát felszámítani? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A bérelt jármű a forgalmi engedély szerint új kétszemélyes tehergépjármű, együttes tömege: 1620 kilogramm. Mivel az együttes tömeg 2500 kilogramm alatti, így a személygépkocsi-minősítésnél további szempontot is figyelembe kell venni: nem szállítható vele 3-9 személy? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor mentesül a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor menetlevelet kell vezetni? Ha valóban tehergépkocsinak minősül, akkor a lízingdíj áfatartalma teljes mértékben levonható? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen abban, hogy ha havi szinten bérel egy cég teherautót, akkor annak áfája útnyilvántartás nélkül is levonásba helyezhető, vagy mindenképpen szükséges hozzá nyilvántartás? Válaszát előre is köszönöm: Takács Eszter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt egyéni vállalkozó adószámát az önkormányzat töröltette (megszűnt azt állandó lakcíme). Ez az információ nem jutott el hozzánk, ő tevékenységét tovább folytatta. Közben rendezte a lakcím problémáját. Amint tudomásunkra jutott a törlés, rögtön új adószámot kértünk, már az új lakcímmel. Adózás szempontjából hogyan kell kezelni ezt az esetet? Szja tekintetében: 1. A jövedelemadó-bevallásában a két időszak egynek számít? 2. Kell-e alkalmazni a megszűnés szabályait? 3. A tárgyi eszközöket áthozhatjuk az előző időszakról, vagyis folytathatjuk az amortizáció elszámolását (kieső időre eső levonásával)? Áfa szempontjából: 1. Van egy teherautója (a törölt adószám időszakában vásárolta, bevittük a vállalkozásba), a tankolási számláiból áfa-visszaigénylésre jogosultak vagyunk? 2. A két időszak közötti beszerzések (anyagok, építőiparos) áfáját biztosan nem, de az szja-ban elszámolhatjuk? 3. A törölt adószámra nem tudok leadni bevallást, ha az áfát revíziózni szeretném (első időszakra vonatkozóan), az új adószámmal megtehetem?

Cikk

A nyári adócsomag egyik előre látható áfa-módosítása az utalványokra vonatkozó közösségi szabályok átvétele volt. Bár a módosítás csak a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványokra vonatkozik, az előttünk álló három hónap még így is szűkös, hogy felkészüljünk az új szabályok alkalmazására. Jelen (négy részből álló) cikksorozat első részében egyrészt áttekintjük a főbb szabályokat és változásokat, majd a későbbi cikkekben ismertetjük azokat a kérdéseket, problémákat, amelyeket mindenképpen tisztázni szükséges a szabályok implementálása során.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy áfakörbe tartozó nonprofit gazdasági társaság, amely jelen pillanatban generálkivitelező bevonásával sérült, fogyatékkal élő emberek számára épít otthont. A vállalkozás támogatott lakhatás keretében fog otthont, ellátást, fejlesztő foglalkoztatást nyújtani autizmussal, egyéb értelmi fogyatékkal élő fiatal felnőttek számára. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlanépítés során felmerülő áfa levonásba helyezhető-e vagy sem. Tevékenységének térítési díjainak egy részét a szociális ellátásról szóló törvény szerint kell megállítania. A számlázásra kerülő díjakból lesz, ami speciális jellegre tekintettel áfamentes körbe tartozik. És lesz, ami áfa felszámításával történik. Ennek aránya most még nem látható. Van-e valamilyen különleges szabály, mely lehetőséget biztosít az ingatlan építéséhez kapcsolódó áfa levonásba helyezésére, visszaigénylésére. Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk a cégautót használó munkavállalóitól havonta fix összegű költség-hozzájárulást szed be – a munkavállalók munkabéréből levonva. A kérdésem az lenne, hogy kell-e számlát kiállítani a költségtérítés összegéről, ha igen, akkor 27 százalék áfatartalommal vagy adómentesen, illetve hogy számvitelileg ez árbevételnek vagy egyéb bevételnek tekintendő-e? Üdvözlettel KZs

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felszámolással foglalkozó társaság bérgarancia-biztosként a törvényszéktől 20 ezer forint plusz áfa díjazásra jogosult, plusz ezen felül a felmerült 4 ezer forint postaköltség készkiadásként történő megtérítésére. Kérdésem, hogy a számla kiállításánál áfaszempontból hogyan kezelje a postaköltséget a törvényszék, a beküldött számla alapján a posta által kiállított számlán szereplő áfamentes összeget utalja át? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Segítséget szeretnék kérni. Egy pékségnek könyvelek, ahol helyben is készítenek szendvicseket, kávé, teát, forró csokit. Büfé, reggeliző jelleggel asztalokat helyeztek el az eladó térben. Van vendégmosdó, az asztalokat tisztán tartja a személyzet, de konkrét felszolgálás nincs. A pultnál a vendég kérheti helyben fogyasztásra és elvitelre is a szendvicset, pékárut. Az év elején, a változáskor kértünk a NAV honlapján ezzel kapcsolatban tájékoztatást. A válasz a meleg konyha hiányára hívta fel a figyelmünket, így nem mertük alkalmazni a kedvezményes adókulcsot. A héten a NAV ellenőrei meglátogatták a boltot, és jegyzőkönyvben arra kérik az üzemeltetőt, hogy a pénztárgépben legyen helye a kedvezményes kulcsnak a helyben fogyasztott termékekhez, becsüljük meg év elejéig visszamenőleg az ilyen jellegű bevételt, készítsük el a turizmusfejlesztési bevallásokat, és fizessük meg a hozzájárulást. Arról nincs szó, hogy önellenőrizzük az áfát a becslés alapján. Valamint kérik, hogy innentől ennek megfelelően gyűjtsük a bevételeket és adózzunk. Hát, kicsit le vagyok döbbenve, mert most sincs meleg konyha, nem változott semmi. Nem értem sajnos, így kérem a segítségüket! Köszönettel: Hohmanné Győri Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben lenne szükségem segítségre. Amennyiben EU-ban vásárolt gépjármű után a magyar vállalkozás külföldi adószámmal megfizeti az áfát, és azt az adott országban vissza is igényli, ez esetben Magyarországon is kell áfát fizetnie? A választ nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Magyarországon vásárol továbbértékesítés céljából – áfásan – új személygépjárműveket. Ezeket az autókat Lengyelországban értékesíti, EU-s adószámmal rendelkező cégnek. Kérdésem az lenne, hogy EU-s fordított áfával értékesíthet-e? Illetve van-e jelentősége annak az áfa szempontjából, hogy a lengyel cég képviselője Magyarországon veszi-e át az autót vagy Lengyelországba viszik ki neki, és ott veszi át? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosának lehet-e úgy osztalékot "fizetni", hogy a kft. tulajdonában álló telket kapja meg a tulajdonos? Vagyis pénzmozgás nem történne, csak a kft. tárgyi eszközei között nyilvántartott telket adná oda (ruházná át) a kft. a tulajdonosnak, osztalék címén. Milyen adókötelezettségek merülnek fel ebben az esetben? A kft. a telek beszerzésekor az áfát levonta. Abban az esetben, ha a telket a kft. osztalék címén átruházná a tulajdonosra, akkor van e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége? Milyen bizonylat szükséges hozzá? Az osztalék utáni szja és eho megfizetése ebben az esetben is gondolom fennáll, úgy, hogy a telek piaci árát kell alapul venni, vagy a telek könyvekben nyilvántartott nettó értékét? Van lehetőség a fenti ügyletre, vagy nincs?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi ház építésének áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Magánszemély ingatlan bérbeadásának áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tüzép áfa 4401 vtsz

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink