7541 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg áfás családi gazdaság 2019. január elsejétől alanyi adómentesség választását tervezi. 2007. évben alakult – áfásként –, a kompenzációs felárról lemondtak. Ezen időszak alatt több tárgyi eszközt szereztek be. Az áfatörvény 135. paragrafusa alapján utólagos kiigazítást kell végezni. Példa: traktorvásárlás 2015. 06. hóban, az áfája 1,5 millió forint, az eltelt hónapok száma 2018.12.31-ig 42 hónap, így összesen 450 ezer forint áfát kell visszafizetnie?! Ezt a kiigazítást évenként kell elvégezni? Először 2019 decemberében, ahol 300 ezer forint áfát kell befizetnie? Majd 2020 decemberében 150 ezer forintot? Az áfatörvény 135. §-a 10 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget ír. Ez az összeg eszközönként és évenként értendő? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 4519 Egyéb gépjármű kiskereskedelme - ÖVTJ kóddal szeretnének katás egyéni vállalkozást alapítani. Úgy kalkulálják, hogy az eladni kivánt kocsik összes eladási ára éves szinten 12 millió forint alatt lenne, így áfamentes tevékenységként szeretnék végezni. A használt gépjárműveket külföldi magánszemélyektől vásárolnák, és belföldi magánszemélyek részére értékesítenék. Ennél a tevékenységnél (használtautó-kereskedelem) választható így a 12 millió forint alatt az áfamentesség katás egyéni vállalkozásnál? Van áfa tekintetében valami bejelenteni való?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A” társaság termék vásárlása kapcsán előleget fizetett „B” társaság részére. Az előlegről a pénzügyi rendezés időpontjában 27 százalékos áfás számlát állított ki „B” Társaság „A” részére. „A” társaság engedményezési szerződés keretében engedményezéssel továbbadja „C” társaságnak a fizetett előleg követelését „B” hozzájárulásával. Kell-e számlát kiállítani áfatartalommal, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége „A” Társaságnak, vagy elegendő az engedményezési szerződés mint könyvelési és utalási bizonylat? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_28_Ceges_auto_afajanak_kezelese_utc linken elérhető kérdéshez tennék még fel további kérdést. Mi a helyzet akkor, ha a magánhasználatért 20 ezer forint havi díjat szed a társaság a munkavállalóktól? Akkor a fizetendő adót 2019-től milyen összegben kell megállapítani? Lehet a bérleti díj 50 százaléka után megállapítani? Ha igen, akkor lehet úgy kezelni, hogy a lízingdíj áfájának csak 50 százalékát vonjuk le, és nem kalkulálunk fizetendő adót (így ugyanannyi levonható áfánk keletkezik összesen, mintha a lízingdíj 100 százalékát levonnánk, és a fizetendő adó a lízingdíj 50 százaléka után állapítanánk meg)? A munkavállalók felé kibocsátott számlán szerepelnie kell a kalkulált áfának? A kalkulált áfát hogyan kell könyvelni? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki készlettel rendelkezik, átlép a katába megteheti-e, hogy a katás időszakában értékesíti a készletét, vagy van bármilyen teendője az adózási mód váltása miatt? Amikor megvásárolta az árut, költségként elszámolta,az áfát visszaigényelte. Válaszukat várva. Tisztelettel:

Kérdés

Egyéni vállalkozó 1999-ben vett az ÁFÉSZ-tól egy üzlethelyiséget 1 500 ezer forintért. 2015-ben felújitotta 1 797 ezer forint összegben, melyet ráaktiváltunk az épitményre, az áfáját visszaigényeltük. Most eladná az üzletet. Az értékesités adómentes, nem jelentkezett be ingatlaneladás vonatkozásában áfába. Kérdésem, hogy fenti esetben hogyan kell a visszafizetendő áfát kiszámitani a 240 hónapos megfigyelési időszakra tekintettel? Külön kell kezelni a 1999-es beszerzést és a 2015-évi felújitást? A felújitást követően újraindul a 240 hónap? A telket, amelyen az üzlet van, már korábban megvette mint magánember, 50-50 százalékban az ő és a fia nevén van. Jól gondolom-e, hogy értékesitéskor a telek értéke a magánszemély bevétele, az üzlet értéke a vállalkozás bevétele lesz? Előre is köszönöm.

Kérdés

Cégünk saját napelempark-beruházását tervezi 2019-ben. Az építés várhatóan megkezdődik 2018 decemberében. A napelempark műszaki tartalma: • fém szerkezet (állvány) • kábelek • inverter • napelemcellák • transzformátor-állomás A beruházás építésiengedély-köteles, mellyel már rendelkezünk. A telek saját tulajdonban van. A finanszírozás önerő és hitel együtt. Ezzel kapcsolatban több adónemet érintő kérdés merült fel, melyek az alábbiak: 1.) Áfát érintő: a kivitelező cég által kiállított számla (előleg és rész-, illetve végszámla) fordított áfatartalmú lesz? 2.) Értékcsökkenést érintő: a számviteli, illetve társasági adó szerinti értékcsökkenés maximális mértéke hány százalék lehet ennél a beruházásnál? Ingóságnak vagy ingatlannak minősül a beruházás? 3.) Adókedvezményt érintő: a kkv-adókedvezmény a felvett hitel kamatára vonatkozóan elszámolható-e? (Amennyiben kkv-státusza van a cégnek.)

Kérdés

Kivitelező saját magának épít házat, lehet 5 százalékos az áfa? című cikkhez hasonló kérdés. Egy nem építőipari vállalkozásnak van egy ingatlana, amit a tevékenységéhez használ, nem lakóingatlan. Ezt az ingatlant teljesen felújítja, úgy, hogy a tető és a tetőtér átépítésével a tetőtérben önálló lakóingatlant hoz létre. Az újonnan létrehozott lakás önálló helyrajzi számmal fog rendelkezni, mint lakás. A lakást értékesíteni szeretnék, biztosan nem tartják meg saját tulajdonként. Kérdés, hogy a beruházás során hogyan kell eljárni áfa szempontjából? El kell különíteni áfa szempontjából a számlákat, hogy melyik vonatkozik a felújításra, és melyik a lakóingatlan létrehozására? Gondolok itt arra, hogy a felújításra vonatkozó számlák áfáját visszaigényli, az új építésre vonatkozó számlák pedig fordított áfasak lesznek? Hogyan változik az áfabeli helyzet, ha a létrehozott lakást nem akarja majd értékesíteni a vállalkozás? Köszönettel: Izsó Krisztina

Kérdés

Köszönöm szépen a szakértő válaszát az azonos című kérdésemre. Szeretnék néhány kérdést feltenni a válaszára reagálva, hogy még jobban tisztán lássam a helyzetet. A szakértő válasza: "A fentiek alapján például a komplex szolgáltatás részét képezhetik, így az ingatlan adókezelését oszthatják, a beépített bútorok, beépítendő gépészeti tartalom (például fűtőtestek), beépített konyhai berendezések (tűzhely, mosogatógép, hűtőszekrény), kényelmi berendezések (légkondicionáló). Nem tekinthető a lakóingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségnek a berendezés költsége, amennyiben azokról ugyanazon felek állapodtak meg ugyan, de azok teljesítése a lakóingatlan értékesítésétől függetlenül és elkülönülten, attól eltérő időpontban történik, külön ellenérték fejében történik". Kérem, erősítsen meg, hogy jól értelmezem-e a válaszát. Tehát, ha az adás-vételi szerződésben a vételár részét képezi a beépített konyha, lámpa és karnis, akkor nyugodtan számlázhatom 5 százalékos áfatartalommal? Viszont, ha az adásvételi szerződéstől függetlenül, köznyelven úgymond műszaki eltérésként számlázom ezeket a beépített bútorokat (mert nem az összes lakó kéri) a műszaki átadás előtt, akkor csak 27 százalékos áfatartalommal számlázhatom ki? Köszönöm szépen a válaszát.

Cikk

Építőipari generálkivitelező cég tulajdonosa a saját házát is szeretné felépíteni. A könyvelője szerint abban az esetben építhet magának generálkivitelezőként 5 százalékos áfával, ha a saját házán is produkál hasznot a saját cégének. Igaza van a könyvelőnek? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk 2012-ben vásárolt egy telket, a telken megkezdődött az építkezés, a ház a mai napig nem készült el, a telek a tulajdoni lapon építési telek minősítéssel szerepel, ennek a teleknek az értékesítése, rajta a befejezetlen ingatlannal egyenes áfás lesz? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy sportszövetség sporteseményt szervez. A sporteseményre különféle típusú és árú belépőjegyeket fog a szövetség értékesíteni. A szövetség sportszakmai partnerei (külföldi szövetségek képviselői, sportolók, üzleti partnerek stb.) részére tiszteletjegyet bocsát rendelkezésre. Kérdésünk, hogy 2018-ban, illetve 2019-ben ennek milyen adó- és járulékvonzatai vannak (áfa, szja, eho), és hogyan kell az adóalapját az egyes adónemekben meghatározni? Előre is köszönöm a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a novemberi szolgáltatásnyújtása számlázásakor átlépné az alanyi mentes 8 millió forintos bevételi értékhatárt. Ha a szolgáltatás időszaki elszámolású ügylet, és a fizetési határidő 2019. január 5., a teljesítési idő is 2019. január 5., akkor ez az ügylet a 2018. év bevételébe nem számít bele. Megítélésem szerint nem számít bele, ez a 2019. év teljesítése lesz, még akkor is, ha a tényleges szolgáltatást 2018. 11. hónapban végezte.Kérdésem, hogy helyesen járok-e el, ha az ismertetett ügyletet a 2019. év bevételének tekintem, mind a kata, mind az áfa vonatkozásában? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Ellentmondást találtam két szakértői válaszukban. Azt kérdezném, hogy melyik álláspontjukat tartják helytállónak? A téma a telefonszolgáltatás áfájának levonhatósága. Az egyik álláspontjukban 2015. 06. 20-án a szolgáltatás vélelmezett magáncélú használatával csökkentett összegének 70 százaléka igényelhető vissza, míg a másik álláspontjuk szerint 2015. 08. 15-én (két hónappal később) a telefonszolgáltatás 70 százalékának levonhatóságáról írtak. I. https://adozona.hu/szamvitel/Telefonszamla_konyvelese_8DYQKB A példa szerinti adatokkal a telefonszolgáltatás a számla tételeiből bruttó (9000+76 000=) 85 000 forintot jelent. Ebből az összegből – 20%, azaz 17 ezer forint a vélelmezett magáncélú használat (az áfa az áfatörvény 120-121. paragrafusai alapján sem vonható le), 1,19-szoros szorzóval számított összegét 16% szja és 27 eho terheli, amit a cégnek kell megfizetnie – a fennmaradó bruttó 68 000 forintot kell 70-30 százalék arányban felosztani (47 600 + 20 400), az utóbbi áfája nem vonható le. II. https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/A_telefonkoltseg_elszamolasanak_abcje_02KAA2 ...Az adóköteles bevétel természetbeni juttatásként kerül elszámolásra A telefonszámla 20 százalékának 1,19-szoros összege után 16 százalék szja-t, és 27 százalék ehót kell fizetni. Ebben az esetben a telefonszámla áfájának 70 százalékát vonhatjuk le.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfa szempontjának megítélésében kérném segítségét az alábbi esetben. Magyar illetőségű adóalany (megbízó) megbízza a magyar speditőr céget, egy Albániából Magyarországra történő nem vámáru szállításával. A fuvart szintén magyar adóalany végzi. A kérdésem az lenne, hogy a fuvarról szóló számlát hogyan állítja ki áfa szempontjából helyesen (áfás/áfamentes) a fuvarozó a speditőrnek, és a speditőr a megrendelőnek? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített foglalkoztatás 2026-ban?

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

December havi telefonszámla utáni szja+szocho elhatárolása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink