Kézi számlázás (számlatömb használata) esetén, ha negyedéves áfabevalló vagyok, akkor csak a 100 ezer forint áfatartalmú számláról kell online bevallás, vagy akkor is, ha a negyedévben egy vevőnek kiállított számlák összes áfája meghaladja a 100 ezer forintot? Válaszát előre köszönve: Hável Györgyné
Szeretném kérdezni, hogy milyen esetekben kell az M lapot kitölteni jelenleg az áfabevallásban? Mióta az online számla adatszolgáltatás működik?
Szeretném kérdezni, hogy ha egyéni vállalkozó online számlázóprogrammal állít ki számlát, tehát látja a NAV a 100 ezer forint feletti áfatartalmú számláit, akkor is kell az áfabevallásban az M lapon jelenteni számlánként?
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes bevételi értékhatár túllépése esetén milyen adószámot kell a számlán feltüntetni? Használhatjuk-e automatikusan a 2-est az adószám kilencedik jegyében, vagy meg kell várni, ameddig a NAV hivatalosan is megállapítja a 2-es adószámot? Ha a hivatalos megállapításig marad a 1-es adószám, a partnerek számonkérhetik rajtunk, hogy miért számítottunk fel áfát. Van-e erre valamilyen megoldás? Tisztelettel: Kaszab Éva
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2015 februárjában lakóingatlant vásárolt. Alakuláskor a lakóingatlannak minősülő és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására, valamint az értékesítésre az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Ennek megfelelően az általános forgalmi adót levonásba helyezte. 2015-2017. között a lakóingatlan bérbeadás által hasznosult. A vállalkozás tulajdonosa fontolgatja, hogy 1.) magánszemély számára értékesítené az ingatlant. Mivel a lakóingatlan-értékesítést is adókötelessé tették, és magánszemélynek kerül továbbértékesítésre, így a vállalkozás általános forgalmi adót számít fel, bevallja és megfizeti. Ebben az esetben a figyelési időn belüli eladás miatt a hátralévő időre keletkezik-e a vállalkozásnak arányosított áfabefizetése a korábban levont áfa tekintetében? 2.) Mennyiben változik az áfafizetési kötelezettség, ha a vállalkozás az ingatlan értékesítése nélkül szünteti meg tevékenységét, és az ingatlan értéke fedezi a jegyzett tőkét, illetve a vállalkozás tulajdonosok felé fennálló tartozását?
Az áfamentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől – hangsúlyozza a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A nyári adócsomag egyik előremutató áfatörvény-módosítása az utalványokra vonatkozó közösségi szabályok átvétele volt, amelyekre való felkészülés nem kis fejtörést fog okozni az érintetteknek. Ugyan már hat éve hatályba lépett az új munka törvénykönyve, de érdemes újra és újra elmélyedniük a munkáltatóknak a szabályokban. Szakértőnk rábukkant egy adóhatóság által megválaszolt adózási kérdésre, amely minden vállalkozás számára érdekes megállapítást tartalmaz.
Tisztelt Adózóna! Szeretnék tájékoztatást kérni, hogy ha egy cég fő tevékenységi köre vagyonkezelés (holding), akkor milyen számviteli, könyvelési teendőim lesznek, illetve van-e valamilyen speciális könyvelése ennek a tevékenységi körnek? Hol tudok részletesen utánanézni ennek a témakörnek? Tényleg nem igényelhetek vissza áfát? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk Kínából alkatrészeket vásárol. A képviselő és a vállalkozás között fennálló megbízás alapján a vámjogi képviselő fizeti meg és vallja be, illetve helyezi levonásba a vám áfát. 1. Információim alapján ez esetben a megbízónak, azaz vállalkozásunknak nem kell szerepeltetni az importáfát az áfabevallásban? 2. Ez esetben kell-e könyvelni az importáfát vállalkozásunknak, ha igen, melyek az ügyletet érintő könyvelési tételek? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem kft., mely 2018.06.30-án kiválással/beolvadással vagyontárgyakhoz jutott. Az így megszerzett vagyontárgyak között van tehergépjármű, melyet most ügyfelem értékesíteni kíván. A bizonytalanságot az értékesítésről kiállított számla áfatartalma okozza. Véleményem szerint mivel a vagyontárgy áfa nélkül került a kft. tárgyi eszközei közé, ezért értékesítéskor sem kell áfát felszámolni. Kérem szíves állásfoglalását e témában. Köszönettel: Vass Pálma
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a kimenő számlák előleglevonása alkalmával történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódik az alábbi különböző esetekben: 1. Előlegszámla teljesítése 2018.06.hó, áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla 2018.09. havi, amely bruttó összegének áfatartalma 250 ezer ft, amelyből levonva az előleget az áfatartalom 50 ezer ft. 2. Ugyanez az eset, csak az előleg 2018. július havi. 3. Az előleg július havi áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla szeptember havi teljes összeg áfatartama 500 ezer ft, az előleggel csökkentett 300 ezer ft. 4. Az előlegszámla júliusi áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla szeptemberi, a teljes áfatartalma 200 ezer ft, az előleggel csökkentett áfa nulla. Kérdésem az, hogy a fenti esetekben mit kell tartalmazni a 2018. július 1-jétől érvényes kötelező adatszolgáltatásnak? Mi a teendő, illetve hogyan, mi módon javítható a helytelen adatszolgáltatás? Segítségüket előre is köszönöm.
Az utalványokkal kapcsolatos forgalmi adózási szabályok 2019-től teljes egészében átalakulnak. A változásokat bemutató cikksorozat első részében az utalványok fogalmának változásáról írtunk, a második cikkben a teljesítés idejével kapcsolatos szabályokat, a harmadik írásban pedig az adóalap kérdéseit elemeztük. Jelen cikkben az utalványokkal kapcsolatos szabályok hatályba lépésével, illetve a szabályok változásával kapcsolatos jogértelmezési kérdésekkel foglalkozunk.
Kft. vásárol egy üdülőt, az áfát visszaigényli, mivel bevételszerzés céljából vette az ingatlant. Ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, akkor természetbeni juttatásban részesülnek? Más megítélés alá esik tulajdonos, illetve a dolgozó? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Fordított áfával kapcsolatos a kérdésem. Épületgépészeti munkákat végez a cég, egy szerződésben vállalja a sprinkler-, víz-, fűtés-, gázszerelési munkák elvégzését. A fordított áfa egyik feltétele, hogy építésiengedély- (vagy bejelentés-) köteles legyen. Ezen munkák közül csak a gázszerelés engedélyköteles, a többi nem (nem lehetséges megbontani külön csak gázszerelésre a szerződést, mert egyszerre készül minden). Kérdés: 1. Fordított áfás számlát kell kiállítani erről a munkáról? (Két áfakörbe tartozó gazdálkodó áll egymással kapcsolatban, ingatlanhoz köthető szolgáltatást végeznek.) 2. Fordított áfás számlát kell kiállítani a fenti munka épületgépészeti tervdokumentációja elkészítéséről? (Csak a gázterv engedélyköteles, a többi nem, és nem lehet megbontani a tervkészítést.) Üdvözlettel: Mesterszámvitel Kft.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk alkalmazottja új termék telepítése előtti betanulás céjából utazott belföldön vasúton. A MÁV menetjegy- és pótjegyáráról a vállalat nevére kiállított számlát hozott. Kérdésem lenne, hogy a számla áfatartalma levonásba helyezhető-e ilyen esetben, elegendő-e a számla könyvelése, vagy szükséges kiküldetési rendelvény kiállítása is? Köszönöm a válaszát előre is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték