Ennyiféle adó van most Magyarországon

Megosztás Tetszik

Öt évvel ezelőtt még 60 adófajta volt Magyarországon, múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A nemrégiben bevezetett új válságadók azonban megakasztották a folyamatot. Kérdés, hogy megfordul-e a tendencia. Erre keresi a választ a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Miközben az adófajták száma az elmúlt 5 évben csökken, az adórendszer struktúrája állandónak mondható. Az adóbevételek több mint felét továbbra is a három nagy adó (áfa, szocho és szja) adja, amiből az áfa részaránya önmagában 30 százalék. Köszönhetően a számlázóprogramok adóhatósághoz bekötésének és az adóbehajtás hatékonyságát növelő egyéb intézkedéseknek, a költségvetés tavaly áfabevételi rekordot produkált, és 2018-hoz képest több mint 15 százalékkal nőtt.

Ami eltűnt

A tavalyi év végén megszűnt az eva, amely az első olyan egyszerűsített adónem volt, amely megpróbált túllépni a szokásos társasági adó, személyi jövedelemadó, áfa szentháromságon, és amellyel a jogalkotó elismerte, hogy érdemes másfajta adókat szabni a kisvállalkozókra, mint a milliárdos cégekre.

Az eva szellemi örökségét a kata, a kiva és kisebb részben az ekho viszi tovább. Az ezen adónemek iránti érdeklődés a tavalyi év során kifejezetten nőtt, katából 27, kivából 70 százalékkal több bevételt realizált a költségvetés, mint egy évvel korábban. Bár az úgynevezett kisadókból származó bevétel egyelőre kis részt képvisel a költségvetésben (összesített arányuk nem éri el a 2 százalékot), azok láthatóan betöltik adópolitikai céljukat.

Ami vegetál

Érdekes színfolt a ki nem vezetett adók palettáján a reklámadó. Ez az adófajta ugyanis még mindig létezik, habár annak mértéke átmenetileg 0 százalékra csökkent. Még ha ebből az adófajtából bevétel egyelőre nem is csorog be az államkasszába, nem árt résen lenni: régi adózási bölcsesség ugyanis, hogy sokkal könnyebb egy már létező adónak a mértékét növelni, mintsem új adót bevezetni.

Ami érkezett

Már az idei évnek a termése a veszélyhelyzet miatt nemrégiben bevezetett „másfél” új adó. Az egyik új sarc a leporolt köntösben visszatérő kiskereskedelmi különadó, amely – bár átmenetinek indult – jelenleg úgy tűnik, hosszú távon is velünk marad. A veszélyhelyzet miatt bevezetett másik adónk, a bankokra kivetett plusz adó, azonban elméletileg nem tekinthető új adónemnek, hiszen az tulajdonképpen csak egy meglevő adót egészített ki egy új adósávval. A két adóból a kormány együttesen 91 milliárd forint bevételre számít, azaz nagyjából annyira, mint amennyi a kivából várhatóan az év során befolyik.

Idén merre billen a mérleg?

A bevezetett új kiskereskedelmi adó is jelzi: kérdéses, hogy idén hogyan alakul az adófajták száma. Egyrészt júliustól esedékes a tb-járulékok összevonása, amely az adófajták számát csökkenteni fogja. Ez az összevonás mindenképpen előremutató, hiszen abból a felismerésből táplálkozik, hogy nem érdemes az adókat a belőlük származó bevétel felhasználási módja szerint felszabdalni, ha amúgy az adóalapjuk, adótárgyuk hasonló vagy azonos.

A jelenlegi válsághelyzetben nem lenne meglepő, ha a jogalkotó további új adófajtákkal kívánná fedezni a válságkezelés költségét. Minél tovább tart a veszélyhelyzet, és az ezzel összefüggő gazdasági krízis, annál valószínűbb, hogy új adónemek fognak varázsütésszerűen megjelenni a palettán – véli dr. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

Mi számít adónak?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mi minősül adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet szerint sem minden, az állam felé fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként például az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így azok adónak tekinthetők.

Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor az adók közé sorolhatók bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetések, melyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ezek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.