73 találat a(z) árfolyamnyereség cimkére

Alapítvány tao-kötelezettsége Kérdés

Árfolyamnyereségből származó jövedelem Kérdés

Részvényjuttatás adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magyarországi adóilletőségű magánszemély, aki 2019 folyamán többször részvényjuttatásban részesült a magyar munkáltatójának (ahol munkaviszonyban áll) amerikai anyavállalatától. A részvényt ügyfelem értékpapírszámláján piaci értéken jóváírták, afelett rendelkezési jogot szerzett, tehát nem opcióról volt szó. A részvények egy részét 2019-ben értékesítette is, amin a szerzési érték felett árfolyamnyereséget is realizált. A részvények amerikai tőzsdén jegyzett értékpapírok. A következő kérdéseim lennének: 1. Helyesen értelmezem-e, hogy a részvényjuttatás egyéb jövedelemként fog adózni, USD árfolyam szerzéskori HUF/USD árfolyamon átváltva, 15% szja és 17,5% szociális hozzájárulási adóval? 2. Ha az 1. pont helyes, akkor a két adónak mi lesz az alapja? A szerzéskori érték HUF-ban, vagy ezt egy adózott összegnek kell kezelnem, amit az adókkal fel kell bruttósítanom, és abból kell az adókat számítanom? 3. Ezt a jövedelmet a 2019-es szja-bevallás mely sorában kell szerepeltetnem? 4. Az értékesítéskor realizált, szerzési érték feletti árfolyamnyereségre is 15% szja és 17,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, mert nem EGT tőzsdén jegyzett értékpapír értékesítéséről van szó? 5. Ügyfelem munkaviszonyból származó jövedelme 10 millió forintot meghaladó bruttó összeg, ami után szociális hozzájárulási adó fizetése megtörtént. Kérdésem, hogy ebben az esetben az 1. és / vagy a 4. pontban szereplő szociális hozzájárulási adó megfizetése alól mentesül-e?

Adóalap-korrekciók bejelentett részesedésnél Cikk

Hogyan hat a bejelentett értékvesztéshez kapcsolódó árfolyamnyereség, illetve -veszteség, továbbá az értékvesztés-leírás és -visszaírás az adóalapra? Példákkal segítünk a szabályok értelmezésében.

Szja-bevallás 2019: egész évben 17,5 százalék szocho osztalékra, árfolyamnyereségre Cikk

Bár a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jétől csökkent 17,5 százalékra a korábbi 19,5 százalékról, bizonyos jövedelemtípusok esetében az adóév egészében alkalmazható az alacsonyabb adómérték – egyértelműsíti az adóhatóság a 2019. évi szja-bevallás kitöltési útmutatójában.

Kft. üzletrészének eladása Kérdés

Tisztelt Adózóna! Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) 100%-ban magánszemély tulajdonos tagja üzletrészét értékesíti. Az üzletrész 75%-ára 2018. január hóban vételi jogot alapított 50-50%-ban két gazdasági társaság. A szerződő felek az üzletrész opciós vételárát meghatározták, mely legyen 250-250 egység. A társaság 2019. október 31. napjára készült közbenső mérlegében a saját tőke összege 300 egység, az opciós vételár alatt maradt. A társaság tulajdonosa a maradék 25%-os üzletrészét egy másik gazdasági társaságra, 2000 egységben ruházza át. Az eladó és a vevők (opciós esetében is) független felek. Az üzletrész értékesítése kapcsán az alábbi kérdés merült fel a magánszemély adókötelezettsége során: • Az opció keretében értékesített 75%-os üzletrész és a fennmaradó 25%-os üzletrész értékesítése a saját tőkére vetítve meghaladja a piaci értéket. Helyesen értelmezzük-e az Szja. tv. árfolyamnyereségre és egyéb jövedelemre vonatkozó előírásait, ha a kifizető az eladó adófizetési kötelezettségét az alábbi szerint állapítja meg: – üzletrész névértéke és a szokásos piaci ár (saját tőke) közötti különbözet árfolyamnyereség szabályai szerint, a vételár piaci értéken felüli részre az egyéb összevonandó jövedelem szabályi szerinti adózik? • Az opciós vételár és a szokásos piaci érték felett értékesített üzletrész értéke közötti érték jelentősen eltér. E tény rejthet bárminemű kockázatot az eladó oldaláról? Válaszukat várva tisztelettel: Máté Istvánné

Örökölt üzletrész eladása Kérdés

Tényállás: Örököltem 2016. évben egy társaságban 2/12-ed üzletrészt, amelyet értékesítettem 2018. évben 60 000 000 forintért. Az üzletrész 100 százalék névértéke: 13 010 000.- Ft, A hagyatékátadó végzésben a teljes üzletrész értéke: 400 000 000.- Ft Az általam örökölt 2/12-ed rész névértéke (13 010 000 Ft 2/12-e): 2 168 333 Ft A hagyatékátadó végzésben az általam örökölt üzletrész 2/12-ed része (400 000 000 Ft 2/12-e): 66 666 667 Ft Kérdés: A hagyatékátadó végzésben szereplő, örökölt üzletrész névértékéhez, vagy a hagyatékátadó végzésben szereplő üzletrész értékéhez kell viszonyítanom az eladási árat? Van-e adókötelezettségem (szja és 14 százalék eho) az üzletrész értékesítésekor 2018. évben? Ha az eladási árat 60 000 000 forintot a hagyatékátadó végzésben megállapított az üzletrész rám eső (400 000 000 Ft 2/12-ed része) 66 666 667 forint értékéhez kell viszonyítanom, akkor nem keletkezik árfolyamnyereségem, és az üzletrész eladást nem kell bevallanom. Ha az eladási árhoz (60 000 000) kell viszonyítanom az üzletrész rám eső névértékét (13 010 000 Ft 2/12-ed része) 2 168 333 Ft, akkor az üzletrész eladásából 57 831 667 Ft, árfolyamnyereségből származó adóköteles jövedelem keletkezik, amely után 15 százalék szja-t 8 674 750 forintot és 14 százalék ehót, maximum 450 000 forintot kell bevallanom és megfizetnem. Tisztelettel várom szíves tájékoztatásukat, hogy a május 20-án esedékes szja-bevallás tervezetét jogszerűen tudjam kiegészíteni, ha szükséges.

Beolvadás könyvelése tulajdonosnál, társasági adó Kérdés

Egy társaság két gazdasági társaság tulajdonosa. Részesedése L1 és L2 társaságokban 50-50%. L2 társaság beolvad L1-be. (Átértékelés nincs.) A részesedések könyv szerinti értéke a tulajdonos könyveiben: L1: 158 MFt, L2: 50 MFt. Részesedésekre jutó jegyzett tőke értéke: L1: 125 MFt, L2: 55 MFt. Végleges vagyonmérleg saját tőke értékeiből a tulajdonosra eső értékek: L1 jogelőd saját tőkéjéből 584 MFT, L2 beolvadó társaság saját tőkéjéből 60 MFt, jogutód társaság saját tőkéjéből 644 MFt. A beolvadás során a jogutód társaság jegyzett tőkéje eredménytartalékból megemelésre került, a társaság jogutódban meglévő részesedésére jutó jegyzett tőke 300 MFt. A tulajdonos részesedésének aránya jogutódban változatlanul 50%. A tulajdonos könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre: 1. Kivezetésre került a tulajdonos könyveiből a beolvadó (L2) társaságban lévő részesedés könyv szerinti értéke: T 973 Részesedések árf. nyer. -- K 171 részesedések 50 MFt 2. Tulajdonos társaságnál részesedés soron könyvelésre került – mint a kivezetett részesedésre eső érték – az L2 társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőkéből a tulajdonos társaságra eső saját tőke értéke: T 171 Részesedések – K 973 Részesedések árfolyamnyereség 60 MFt. 1.) kérdés: Helyesek-e ezek a könyvelési lépések és a könyvelt összegek? 2.) kérdés: Az ügylet eredményeként elszámolt 10 MFt árfolyamnyereség a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján figyelembe vehető-e tao-csökkentő tételként?

Külföldi magánszemély adókötelezettsége üzletrész továbbértékesítésnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az következő kérdésben szeretnénk állásfoglalásukat kérni. Egy külföldi magánszemély (ciprusi magányszemély, Cipruson szja-alany) egy magyar társaság (30% körüli) üzletrészét kívánja megvásárolni. Kérdés, hogy amennyiben névértéken teszi ezt és a későbbiekben a fizetett ellenértéknél magasabb áron továbbértékesíti az üzletrészt, keletkezik-e Magyarországon szja- vagy bármilyen más adókötelezettsége a különbözet (nyereség) után? Az illető magánszemély néhány napot tölt egy évben Magyarországon, ciprusi állampolgár és rezidens, nincs magyar adószáma. Válaszukat előre is köszönjük! Tisztelettel: Molnár Tibor

Üzletrész-értékesítés utáni szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1 500 000 forint névértékű, kft.-ben lévő üzletrészemet, melyet lányomtól ajándékba kaptam eladom zrt. részére 41 000 000 forintért. Kérdésem, milyen és mennyi szja-t kell fizetnem (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A másik tulajdonos szintén eladja ugyanilyen feltételekkel. A saját tőke értéke 26 370 000 forint. A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? Köszönettel várom gyors válaszukat.

Osztalék, árfolyamnyereség: a szochofizetés felső határa Cikk

Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?

Cégtulajdonrész értékesítés Kérdés

A kft. 1990-ben alakult 2,8 millió forint jegyzett tőkével. A társaság törzstőkéje jelenleg 40 millió forint, a 20 millió forintos tőkeemelésre 2016-ban került sor. Három tulajdonos. Édesapa alapítás óta tag, édesanya üzletrészét 2017-ben szerezte ajándékozással, édesapától (házastárs). A tagok értékesíteni kívánják a céget, a vételár meghaladja az üzletrészek névértékét. Az szja-törvény 67. §-a alapján szükséges az árfolyamnyereség után adózni. Az édesapa az üzletrészének névértéke és az eladási érték közötti különbözet után adózik? Van-e jelentősége annak, hogy a társaságban törzstőkeemelés történt, és ugyan a legutolsó alkalommal nem az eredménytartalék, illetve saját tőke terhére, de korábban elképzelhető, hogy igen?Az édesanya esetén jól értelmezzük az szja-törvény fenti sorait, hogy ha az édesapa korábban adózott jövedelemből emelte a törzstőkét, akkor itt is csak és kizárólag a névérték és az eladási érték közötti jövedelmet kell figyelembe venni? Ha korábban eredménytartalék vagy saját tőke terhére történt a törzstőkeemelés, akkor viszont nulla az igazolt érték, és a teljes eladási ár után adóznia kell? Ha eladást megelőzően az egyik tulajdonos a másikra ajándékozza az üzletrészét (házastársak, illetve egyenes ági rokonok), akkor is a névérték és az eladási ár közötti különbözet után kell csak adóznia az eladónak, ha és amennyiben a törzstőkeemelés nem eredménytartalékból volt korábban? Ha eredménytartalékból, ebben az esetben ez az összeg növeli az üzletrészét értékesítő magánszemély adóköteles bevételét?

Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja Kérdés

Ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó. 2019-ben a nyugdijas tag napi 6 órás munkaviszonyban látná el az irodavezetést havi 300 ezer forintért (a garantált bér minimum 6 órára eső része). 1. kérdés: Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e 6 órás munkaviszonyban, és milyen járulékfizetési kötelezettség lenne? 2. kérdés: Osztalék és árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna-e úgy, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét tehát nem kell szochót fizetnie? 1./ Milyen járulék fizetési kötelezettség lenne. 2./ Osztalék, árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna -e úgy hogy a jövedelme eléri a minimál bér 24 szeresét tehát nem kell Szochót fizetnie. Köszönettel: Mohácsiné

Árfolyamnyereség adója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély 100 százalékos tulajdonában lévő társaságban ("A" társaság) lévő 20 millió forint névértékű, 100 millió forint piaci értékű részesedését 100 millió forint apport értéken beviszi egy kft.-be ("B" társaság), melynek szintén 100 százalékos tulajdonosa. B társaság ezután a benne lévő "A" tulajdonrészt 100 millió forintért értékesíti "C" társaságnak. A magánszemély hogyan halaszthatja az apport miatti árfolyamnyereség (100-20=80 millió forint) után keletkező jövedelemadó megfizetését? Másik kérdésem az üggyel kapcsolatban: A magánszemély először az "A" társaságban lévő 100 százalékos üzletrészét a fiának ajándékozza, és mivel egyenesági rokonról van szó, az ajándék adó- és illetékmentes. A fiú ezt követően apportálja azt az apja (magánszemély) tulajdonában lévő "B" társaságba. Az apport értéke itt is 100 millió forint, mint az előbb. Így a "B" társaság tulajdonosai lesznek apa és fia. A "B" társaság ezután eladja "C" társaságnak az apportált részesedést, 100 millió forint vételáron. Egy idő után a fiú az apjának (az eredeti "magánszemélynek") ajándékozza a "B" társaságban lévő üzletrészét. Kérdésem: a második esetben keletkezik-e és mikor az "A" társaságbeli részesedésen árfolyamnyereség? Lehetséges, hogy nem?

Katás egyéni vállalkozó – hozam, nyereség Kérdés

Alanyi mentes és katás egyéni vállalkozó szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (tőzsdei nyereségből), illetve állampapírhozamból szerez bevételeket magánszemélyként. 1.) Kérdésem, hogy az így szerzett bevételek katás bevételnek számítanak-e, vagy az szja-törvény előírásai szerint kell adózni utánuk magánszemélyként? 2.) Be kell-e jelentenie ezekkel kapcsolatban valamit a T101E-n? 3.) Az így szerzett bevételek az alanyi mentesség értékhatárába beleszámítanak? Kérem törvényi hivatkozást is legyen szíves adni!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyugdíjba vonulás

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Osztalék kifizetése ingatlannal

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close