123 találat a(z) árfolyamnyereség cimkére
Árfolyamnyereség és -veszteség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném az állásfoglalását kérni. Egy Magyarországon élő magyar állampolgárnak vannak külföldön befektetései. 2016. évben több ügyletben nyereséget, más ügyletekben viszont veszteséget realizált. Az ügyletek különböző országokban történtek. Az érintett országokkal van kettős adózást kizáró egyezményünk. Kérdés, hogy az adó elszámolásánál levonható-e az árfolyamnyereségből az árfolyamveszteség, és így megállapítva az adóalap, vagy az árfolyamnyereség után meg kell fizetni a 15% szja-t, a veszteség viszont nem számolható el? (Szja-t sehol nem vontak, azt Magyarországon kell megállapítani, illetve megfizetni.) Válaszukat köszönöm.
Részvény árfolyamnyereségének adózása ajándékozáskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek egy kereskedelmi banknál tartott részvényportfólióján árfolyamnyeresége van, amit ha realizálna, tudomásom szerint 15% szja-t és 14% ehot (450 000 Ft-ig) kellene fizetni. Ehelyett a magánszemély elajándékozná részvényeit házastársának, aki már az adott évben befizette a maximális eho-t, és ő realizálná a nyereséget a részvények eladásával. Egy ilyen műveletnek milyen adózási vonzata lenne? Az ajándékozónak vagy az ajándékozottnak kellene szja-t és ehot fizetnie? Lenne-e ilyen esetben ajándékozási illeték? Köszönöm válaszát!
Értékpapír árfolyamnyereségének időbeli elhatárolása
Kérdés
Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?
Árfolyamnyereség szja-kötelezettsége
Kérdés
Mai napig aktív NYESZ-R számlán átváltásra került a befektetési jegy (tőzsdén került eladásra). Az eladáskor árfolyamnyereség keletkezett, mely visszaforgatásra került a tőkerészre. Ezen eladásra bankváltás miatt került sor. Kérdés, hogy keletkezik-e az árfolyamnyereség után szja-fizetési kötelezettség?
Adózatlan vagyon tisztára mosása utólagos adófizetéssel
Cikk
Hét banknál – OTP, MKB, Erste, Raiffeisen, FHB, UniCreditet, Gránit Bank – lehet igénybe venni az új adóamnesztiát azoknak, akik kedvező adózási feltételek mellett haza szeretnék hozni vagyonukat. Ennek feltétele, hogy a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-áig befizetés vagy utalás alapján jóváírják.
Dolgozói részvényopció
Kérdés
Egy társaság a munkavállalóknak szeretne kiosztani részesedést az amerikai leányvállalat kapcsán (ESOP). A részvényopciót egy amerikai társaságban szereznék meg a magyarországi fióktelep munkavállalói. A pontos folyamat: Minden magyar munkavállaló opciót kap bizonyos mennyiségű részvény megvételére az amerikai Inc.-ből. Ezt a részvényt egy időszakon belül kapja meg, 4 év alatt (ha 1 év alatt kilép, akkor nem kap semmit) Az idő leteltével megveheti ezt az opciót: részvények száma * részvény értéke (a részvények értékét az amerikai törvények alapján meghatározták). Ha a cég eladásra kerül, akkor a munkavállalók ennek alapján százalékos részesedést kapnak. Ennek a tranzakciónak az adózási vonatkozása érdekelne. Az opciós jog megszerzése nem adóköteles. Ez így van? Amikor az opciót lehívják a munkavállalók és megszerzik a részvényt, akkor már lehet adóköteles és adómentes is ez a szerzés (itt 15 százalék szja és 22 százalék eho terhelheti a szerzést)? Adómentes lehet, ha teljesül az szja törvény 77/A § (2) bekezdés d) pontja? (MRP programot nem csinál a társaság.) A részvény értékesítésekor az árfolyamnyereség szabályai szerint kell adózni (15 százalék szja, 14 százalék eho)? Köszönettel!
Tőzsdén kívüli ügyletek könyvelése kft.-ben
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szakértője! Egy kft. a szabad pénzeszközeit FOREX kereskedés keretében kívánja befektetni. Kérdésként merül fel, hogy milyen előírások vonatkoznak a nyereség, illetve a veszteség könyvelésére? A pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között milyen időközönként vagyunk kötelesek könyvelni az egyes ügyleteket? Mivel havonta akár több száz kötés is lehetséges, ezeket és ezek eredményeit egyenként könyvelni lehetetlen. Elegendő volna az év utolsó napján realizált nyereséget vagy veszteséget könyvelni, mint az éves tevékenység pénzügyi eredményét? Vagy esetleg minden hónap utolsó napján összevontan a tárgyhavi eredményt kellene könyvelni? Kérném szíves segítségüket a helyes eljárás érdekében, illetve felmerül még az a kérdés is, hogy jogszerűen jár-e el egyáltalán a társas vállalkozás, ha ilyen jellegű, tőzsdén kívüli ügyleteket bonyolít. A cég tevékenységi köre belföldi személyszállítás, így ezeket a OTC piaci ügyleteket csupán árfolyamnyerési céllal, nem pedig üzletszerűen folytatná. Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Kedvezményezett részesedéscsere - szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja törvény 77/A (7)-(9) bekezdéseiről a következőket szeretném kérdezni. Magánszemély maga alapította cégnek az üzletrészét ruházza át kedvezményezett részesedéscserével. Az átruházáskor a cég értéke alapján nagyobb az átruházott üzletrészeknek az értéke, mint azok névértéke, így nagyobb az átruházáskor megszerzett értékpapír értéke, mint az átruházott értékpapír "megszerzésére fordított" érték. Ugye ez a különbség szja alapot képez a 77/A (1) alapján? A 77/A(7) szerint, ha pénzösszeget is kap a magánszemély a csere keretében, akkor az árfolyamnyereség (a) pont), a pénzösszegen kívüli rész, azaz a kicserélt értékpapírok estében a megszerzéskori és a csere szerinti értékkülönbözet szintén árfolyamnyereség, de válaszható az adómentesség is [(b) pont]. Ezt jól értelmezem? Az Szjatv 77/A (8) alapján a magánszemély választhatja azt, hogy ez az összeg adómentes, ez esetben a kifizetőnek van adatszolgáltatási, a magánszemélynek nyilvántartási kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás nyomán a következő évben mégis keletkezik adófizetés a magánszemélynél? Mely szja szakasz alapozza meg? Ha erre nem a válasz, akkor mikor és mely szja szakasz alapján keletkezik majd erre - a megszerzéskori és a csere értékkülönbözetére - a jövedelemre adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek? A nyilvántartási kötelezettségnél "megszerzési érték+pénzösszeg" szabály [77/A (8) b)] miatt a következő értékesítésekor a pénzösszeg ismét adóalap lehet? Köszönöm!
Mit kell tudni az árfolyamnyereségről, a szerzési értékről, az adózásról?
Cikk
Mi az árfolyamnyereség, milyen adókötelezettséggel jár, hogyan kell meghatározni az értékpapír megszerzésére fordított értéket, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni örökléskor, ajándékozáskor? – sorjáznak a az adózói kérdések. Cikkünkben pontról pontra megválaszoljuk őket.
Árfolyamnyereség személyi jövedelemadója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő eset adózásával kapcsolatosan várom válaszát: magánszemély részvényt ad el, részben magánembernek, részben társaságnak. A bekerülési érték minimális az eladási árhoz képest. Kérdéseim: – Szja szempontból az eredeti, minimális bekerülési árat kell figyelembe venni? Eredetileg kft.-ben vásárolt üzletrészt a magánszemély, a kft. időközben rt.-vé alakult és eredménytartalékból tőkét emelt. – A társaságnak eladott részvények árfolyamnyereségére jutó forrásadót a társaság vonja le vagy a magánszemélynek kell befizetnie? – A magánszemélynek eladott részvények utáni forrásadót mikor és kinek kell befizetni? – Mikor keletkezik az szja-kötelezettség? Aláíráskor? A tulajdonjog átszállásakor? A vételár kifizetésekor? Válaszát előre is köszönöm.
Befektetési vállalkozás vagy sem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új alapítású társaság (kft.) kizárólag bitcoin virtuális valuta kereskedésével szeretne foglalkozni. Ügyfelek pénzét, megbízását a társaság nem kezeli, kizárólag a saját pénzeszközei terhére vásárol, és javára ad el bitcoint az árfolyamok függvényében. Ebben az esetben a társaság normál vállalkozásként a számviteli törvény hatálya alá tartozik, vagy esetleg a befektetési vállalkozásokról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 2. § a) pont miatt befektetési vállalkozásnak minősül? Amennyiben nem minősül speciális adózónak (befektetési vállalkozásnak vagy pénzügyi vállalkozásnak), akkor gondot jelent-e, hogy a társaságnak egyéb bevétele várhatóan nem lesz? A keletkező árfolyamnyereséget ebben az esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy az árbevételek között kell elszámolni? Köszönöm válaszát előre is!
Átértékelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég 1 millió euró kapott kölcsönből megvásárolta egy másik cég üzletrészét ugyancsak 1 millió euró vételáron. Év végén – a devizás tételek átértékelése miatt – árfolyamnyereség keletkezett a kölcsönre. Két kérdésem lenne. Az egyik: át kell-e értékelnem a kölcsönnel egyidejűleg a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott 1 millió eurós üzletrészt is, vagy csak a kapott kölcsönt? Másik, hogy pénzügyileg nem realizált árfolyamnyereséget lehet-e adóalap-csökkentő tételként figyelembe venni a társasági adóban?
Tagi kölcsön átváltása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Euróban adott tagi kölcsönnel kapcsolatban merült fel kérdésem. Magánszemély tag adott 50 ezer euró összegben kölcsönt a kft.-jének 2007-ben, még úgy kb. 250 Ft/euró árfolyamon. Ezt értékelgettük a kft.-ben, s 2015-ben 314,89-es árfolyammal szerepel a könyvekben. A cég most végelszámolásra adta a fejét. A végelszámolás elhatározása előtt a kft. eladta az ingatlanát a tagnak. A pénzügyi megállapodás az, hogy a tagi kölcsön fejében kiegyenlítettnek tekintik mindketten a követeléseiket egymás felé. Az ingatlan vételára 18,4 millió forint. Ami ugye 368 Ft/euró árfolyamot jelent. A kft.-nek jócskán lesz emiatt árfolyamvesztesége, ezzel nincs gondom. A kérdésem az, hogy a magánszemély tagnak keletkezett-e ebből adóköteles jövedelme?Ugye ő ezt az összeget eredetileg 250 forintárfolyamnál adta át euróban, most pedig forintban számolunk el vele, 368 Ft/euró ügyleti árfolyam mellett. Beilleszthető-e ez az árfolyamkülönbözet az adómentes bevételek közé, az szja-törvény "a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik" rendelkezésébe? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Bolcsik Anita
Kft.-üzletrész értékesítése
Kérdés
A kft. tagja értékesíti a kft.-ben lévő teljes üzletrészét, így a társaságban a tagsága megszűnik. Az üzletrész-átruházási szerződés 2015-ben történt, viszont a vételár kiegyenlítése 2015-ben csak a vételár 5 százalékának erejéig történt meg, a maradék 95 százalék vételárrészt 2016-ban fizették ki a magánszemélynek. A kérdéseim a következők a magánszemély adózása szempontjából: – Milyen jövedelemnek minősül az üzletrész értékesítése: vállalkozásból kivont vagy árfolyamnyereségből származó jövedelem? – Mi a jövedelem megszerzésének időpontja: a bevétel tényleges megszerzésének az időpontja vagy az üzletrész-átruházási szerződés kelte? – Jól gondolom-e, hogy eho tekintetében mindenképpen 14 százalékos ehót kell fizetni, maximum 450 ezer forintig?
Részvényopció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemélyek Angliában zártkörű részvénytársaságot alapítottak. Az alapításkori jegyzett tőke névértéken 300 GBP. A társaság jelenlegi cégértéke egy tőkebefektetés által ennél jóval magasabb. Az alapító tagokon kívül a társaság projektjében közreműködő magyar magánember 3 év munka után 10 százalékos tulajdoni részesedésnek megfelelő részvény megszerzésére lenne jogosult. Konkrét kérdéseim: 1./ Angliai társaságban magyar magánszemélyek részvénycseréje mely ország jogszabálya szerint adózik? 2./ A jelenlegi cégérték magasabb, mint a névérték. Névértéken történhet-e eladás – 300 GBP –, és ez keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget? 3./ A névértéken felül értékesített részvény árfolyamnyereségként (15 százalék szja és 14 százalék eho) adózik? Válaszukat köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
