158 találat a(z) árfolyamnyereség cimkére

Kérdés

Tisztelt Cím! Egy magánszemély külföldi pénznemben lévő megtakarításából értékpapírokat vásárol. Az értékpapír értékesítése a vásárlás pénznemében történik. Az Szja tv. a devizaváltásnál elért árfolyamnyereséget nem adóztatja, abban az esetben, ha az nem üzletszerű. Az árfolyamnyereség külföldi pénznemben is megállapítható-e és az elért jövedelem számítandó-e át forintra és ez alapján megállapítható-e az adó? Kérdésemet azért teszem fel, mert az Szja tv 5. §-ban foglaltak alkalmazása esetén adóztatásra kerül a vétel és az értékesítés árfolyam változásából eredő árfolyam-különbözet is, ami azzal is ellentétes, ha külföldön szerzett árfolyamnyereségből a külföldön levont adó és hazai adómértékek, illetve a kettős adóztatási törvények alapján az adókülönbözet állapítandó meg. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy EGK-államban működő befektetési szolgáltató a nála elhelyezett részvényekre fizetett osztalékot azonnal befekteti ugyanazon cég részvényeibe. Így az évek alatt több, különböző áron beszerzett részvénycsomag alakul ki. Ha a részvények egy részét a magánszemély értékesíti, saját maga határozhatja meg, hogy melyik beszerzési áron vásárolt csomag után számolja az árfolyamnyereséget, vagy van valami kötelező előírás (például FIFO)?

Kérdés

2014-ben örökléssel megkapott részvényt értékesítettem, ebből elég nagy összegű árfolyamnyereség keletkezett. Az öröklés éve: 1997. Hogyan kell utána szja-t fizetni magánemberként?

Kérdés

Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély az Egyesült Arab Emírségekben értékpapír-befektetéssel rendelkezik. Havonta az árfolyamnyereséget átutalják a számlájára, igazolást nem kap róla. Kérdésem, hogy milyen adó, illetve járulék terheli a jövedelmet?

Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! A következő kérdésben kérem a Tisztelt Adószakértő Asszony állásfoglalását. Ügyfelem 2013. évben értékesítette a 3 millió törzstőkével alapított társasága üzletrészét 44 millió 200 ezer forintért. A társaság részére 2009. évben pótbefizetést teljesített 20 millió forint értékben. A pótbefizetést tévesen tőketartalékra és nem lekötött tartalékra könyvelték. A könyvelés javítására nincs módja, ráhatása a társaság értékesítését követően. Az üzletrész értékesítése után árfolyamnyereség miatt adózni köteles. Az Szja tv 67. § (9) bekezdés ac) pontja értelmében a törzstőke összegével az üzletrész vételára csökkenthető. A kérdésem arra irányul, hogy az Szja tv. 67. § (9) bekezdés bb) pontja értelmében a pótbefizetés tekinthető-e, és ha igen, mely indokok alapján az értékpapír (üzletrész) tartásával összefüggő kiadásnak, és emiatt az üzletrész vételárából levonható-e? Mindezekre vonatkozóan a személyijövedelemadó-bevallás elkészítését megelőzően az Adózóna oldalán találtunk rá az Ön adószakértői válaszára. Ez alapján történt az adóbevallás elkészítése, a 20 millió forint pótbefizetés tehát az üzletrész vételárából a 3 millió forintos törzstőke értéke mellett levonásra került, és a 21 200 000 forint után a személyi jövedelemadót ügyfelem megfizette. A kérdés megválaszolása azért nagyon fontos és sürgős, mert az ügyfelem ellen jelenleg egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban.

Cikk

Nehézséget okoz a magánszemélyeknek az üzletrészeladások esetében az ár meghatározása, illetve az adózási kötelezettségek átlátása. A magánszemélyek 2014. évi üzletrész-értékesítéséről a bevallási határidő 2015. május 20-án lejár; ezen ügyleteknek az értékelését és adózását vesszük sorra.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egy kft.-ben lévő tulajdonrészét 2015-ben három adásvételi szerződés alapján adja el ugyanazon társaságnak. A szerződésekben az egységnyi üzletrészre jutó vételárak eltérnek, emiatt két tranzakción árfolyamnyeresége keletkezik, míg egy tranzakción árfolyamvesztesége. Kérdésünk az, hogy az árfolyamnyereséget összevonhatja-e az árfolyamveszteséggel a fizetendő szja és eho bevallásakor? Válaszukat köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-nek kölcsönkövetelése van "B" társasággal szemben. A szerződés úgy rendelkezik, hogy amennyiben B társaság tőzsdén részvényt bocsát ki, a kölcsönből meghatározott számú részvény lesz. Véleményem szerint a részvények bekerülési értéke a tőke+kamat lesz. Tao-kötelezettség csak az értékesítés után, a realizált árfolyamnyereség után keletkezik. Kérdésem: jól értelmezem-e, hogy csak az értékesítés után keletkezik az adókötelezettség és nem az konverzió időpontjában?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egy magánszemélytől megvásárolja egy másik társaság (kft.) 91 százalékos üzletrészét. Az adásvétel két lépésben történik 2015 során. Első lépésként 5 százalékos részesedést vásárolunk 8 millió forintért, melynek a magánszemély eladónál 0,7 millió forint a szerzéskori értéke. Második lépésként 86 százalékos részesedést vásárolunk 2 millió forintért, melynek szerzéskori értéke 12 millió forint. Helyesen gondoljuk-e, hogy az eladó magánszemély az adófizetési kötelezettségének megállapításakor nem csökkentheti az első ügyletből származó árfolyamnyereségét a második ügyletből származó veszteséggel? Függetlenül attól, hogy a második ügyleten 10 millió forintos veszteséget realizál a magánszemély, az első ügylet 7,3 millió forintos nyeresége után meg kell fizetni az adót? Kérdésünk továbbá, hogy amennyiben a kalkulációk szerint az első ügylet piaci ár felett történt, akkor a piaci ár feletti vételár után fizetendő 27 százalékos eho a kifizetőt terheli, vagy a magánszemélynek járó jövedelemből kell levonni kifizetéskor? Kérdésünk továbbá, hogy amennyiben a második ügylet piaci ár alatti vételáron történik, ez milyen adó-, illetékvonzattal jár a vevő társaság számára? Válaszukat előre is köszönjük.

Cikk

Sok magánszemély foglalkozik manapság devizakereskedéssel, kihasználva az internet adta „pénzügyi lehetőségeket” is. Ugyan az ehhez kapcsolódó adó megállapításának és befizetésének határideje 2015. május 20-a, mivel a magánszemélyek devizakereskedéssel kapcsolatos számláit 2014. december 31-én lezárják, érdemes már most tisztában lenni az adózási következményekkel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jogelőd társaság 2010. évben alakult, majd év közben kedvezményezett részesedéscserével tőkeemelést hajtott végre. A jogutód társaság 2010. december 31-én jött létre kiválással a jogelőd társaságból, a kiválás a Tao. tv. 4. § 23/a pontja alapján kedvezményezett átalakulásnak minősült. 2013. évben a társaság a kedvezményezett átalakulással megszerzett üzletrészeinek közel felét értékesítette a szerzési érték alatt (közel 50 százalékon), az így realizált árfolyamveszteség, jelentős mértékben rontotta az adózás előtti eredményét. Első kérdésem, hogy 2013. évben a társasági adó törvény 8. § (1) bekezdés r) pont alapján, mint adózás előtti eredménynövelő tételt figyelembe kell-e venni az üzletrész-értékesítés realizált árfolyamveszteségét? Illetve az ügylet alapján kell-e növelni egyéb címen a társasági adó alapot? Az előző években a Tao. 7. §.(1) bekezdés gy. pontja alapján a társaság nem csökkentette az adóalapját. Második kérdésem, ha 2015. évben a fennmaradó üzletrészt nyereséggel értékesíti a társaság, az árfolyamnyereséget (a jelenlegi szabályok alapján), mint adóalap-csökkentő tételt figyelembe veheti-e a társaság? Illetve a jelenlegi szabályok alapján van-e lehetőség 2015. évben az ügylettel összefüggésben egyéb címen adóalap-csökkentésre? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Egy kft. tulajdonosai amerikai illetőségű magánszemélyek. A társaság eszközei között 99 százalékban ingatlanok szerepelnek. A kft. üzletrészeit teljes egészében értékesíti, mindkét amerikai magánszemély névérték felett adja el a részesedését. Kérdésem: melyik államban adózik az árfolyamnyereség? Amennyiben Magyarországon adóznak az árfolyamnyereség után, akkor milyen mértékű adó terheli azt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (áfakörös) vagyok, és az euró elfogadásával kapcsolatban szeretném megkérdezni az alábbiakat: Mi a feltétele, hogy euróval fizetni tudjanak a boltomban? Az euró elfogadása miatt milyen bejentési kötelezettségem van? Milyen nyilvántartásokat kell vezetnem? Az euró valutát hogyan kell forintra átváltanom? A keletkezett árfolyamnyereséget hogyan kell megállapítni, könyvelni? Az euróban kapott bevételt a pénztárgépbe milyen formában kell beütni, forintban vagy euróban? Ha eurót fogadok el, a visszajáró pénzt euróban vagy forintban kell visszaadnom? Ha forintban adok vissza, szabályozza valami az átváltás szabályát? Válaszukat és segítségüket előre is nagyon köszönöm!

Cikk

Ha egy magánszemély Magyarországon interneten keresztül tőzsdei ügyleteket bonyolít, melyből jövedelme/vesztesége származik, akkor azt itthon az szja-bevallásában hová, milyen adatokkal kell beállítania? Ezt milyen adók terhelik? Csak szja? Milyen nyilvántartást, kimutatást kell/kellene vezetnie a veszteségek, nyereségek megállapításához? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisvállalkozói kedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kisválllalkozói kedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink