adozona.hu
Táppénz, gyed, járulékfizetés: speciális szabályok pályakezdőknek
//adozona.hu/archive/20110721_palyakezdok_tb
Táppénz, gyed, járulékfizetés: speciális szabályok pályakezdőknek
Noha a foglalkoztatók általában ragaszkodnak a szakmai gyakorlathoz, nincs olyan munkavállaló, aki nem pályakezdőként kezdte volna. Milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk?
A pályakezdő fogalmának a foglalkoztatási törvény, illetve a munkajogi szabályok vonatkozásában nincs jelentősége – ez utóbbi tekintetében, ha csak nem fiatalkorú munkavállalóról van szó – és a magánnyugdíj-pénztári szabályok alkalmazásában is okafogyottá vált a fogalom. Néhány társadalombiztosítási szabály azonban továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentel a pályakezdőnek tekintendő munkavállalókra.
A járulékfizetés tekintetében a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény kell megemlítenünk, amely alapján járulékkedvezmény illeti meg a pályakezdő munkavállalókat alkalmazó foglalkoztatókat.
A jogszabály alkalmazásában pályakezdőnek a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy minősül. A START-kártya kiváltására az jogosult, aki:
• a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és
• tanulmányait befejezte vagy megszakította, és
• a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel, valamint 2010. április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt.
A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény is tartalmaz az általános eltérő rendelkezéseket a pályakezdőkre.
A táppénz például főszabályként 1 évig, de legfeljebb csak a folyamatos biztosítási idő tartamára jár. Ettől eltérően, a folyamatos biztosítási időre való tekintet nélkül 1 évig jár annak a táppénz annak a biztosítottnak, aki:
• tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
• iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
Ezzel párhuzamosan a terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyed-re való igény elbírálása során a jogosultsághoz szükséges 365 napos biztosítási időbe (mellyel a szülést megelőző két évben kell rendelkezni) be kell számítani a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot.
A nyugdíjtörvény idevágó rendelkezései szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság elengedhetetlen feltétele a törvény által meghatározott szolgálati idő megléte. Ettől eltérően az a személy, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.
A pályakezdő munkavállalónak kell rendelkeznie adóazonosítóval, illetve munkáltatójának ki kell számára állítani az u.n. tb. kiskönyvet, melynek „hivatalos” neve „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”.
Széles Imre