Köztisztviselőből kormánytisztviselő: mit ír a törvény?

Megosztás Tetszik

A kormány 2010 júniusában döntött arról, hogy kormánytisztviselővé válnak a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami alkalmazottak. Az átalakulás folyamatos, ugyanakkor az érintett munkavállalók nagy része nem látja át, milyen változásokat is jelent ez számára, s sokan azzal sincsenek tisztában, hogy milyen tájékoztatást kell kapniuk az átalakulással kapcsolatban. Ennek nyomán összegyűjtöttük, mit kell tudnia egy munkavállalónak az átalakulással kapcsolatban

Az átalakulások kapcsán lapunkhoz több olvasói kérdés is érkezett, ennek kapcsán összegyűjtöttük, milyen jogi szabályokkal érdemes tisztába lennie az érintett munkavállalóknak.

A közalkalmazotti törvénynek megfelelően (vagyis 30 nappal a változás előtt) kell tájékoztatni a munkavállalókat arról, hogy munkahelyük átalakul és az így létrejövő jogutódja lesz az új munkahelye. Dudás Mária, munkajogász ennek kapcsán felhívja a figyelmet: a nem megfelelő tájékoztatás esetén - ha emiatt nem tud érdemi választ adni a közalkalmazott -, s a közalkalmazotti jogviszonya a törvény következtében megszűnik, lehetőség van jogorvoslatra. „Ebben az esetben ugyanis felmerül a jogviszony jogellenes megszüntetésének lehetősége, azaz ennek megállapítása iránt bírósághoz lehet fordulni” – fogalmaz a szakember.

A jogszabály azt is kimondja, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül kell nyilatkoznia a továbbfoglalkoztatásáról az érintett munkavállalónak. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor olyan, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatásához. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem áll rendelkezésére a 15 nap. A munkajogász válasza hasonló az előző esetben megfogalmazotthoz: a 15 nap biztosításának megsértése ugyancsak a jogviszony megszüntetésének jogellenességét eredményezheti, ennek megítélése a bíróság kompetenciájába tartozik, vagyis ilyen esetben munkaügyi bírósághoz fordulhat az állását elvesztett egykori közalkalmazott.

A közalkalmazotti törvény értelmében középfokú végzettséggel nem lehet kormánytisztviselőnek kinevezni egy munkavállalót.  Ennek következtében a közszolgálati jogviszony létesítésének egyik feltétele a legalább középfokú szakképesítés. „Kormánytisztviselő esetében alaptevékenység ellátásra középfokú végzettségű személy nem alkalmazható, azaz az ilyen személy jogviszonya a feladatátadással egyidejűleg megszűnik”- magyarázza munkajogász annak kapcsán, hogy a középfokú végzettséggel bíró munkavállalók mire számíthatnak az átalakulások kapcsán.

Mikor lehet majd felmenteni a kormánytisztviselőt?

Navracsics Tibor közigazgatási és Igazságügyi miniszter az Országgyűléshez április 22-én benyújtott javaslatával a köztisztviselőkről és a kormánytisztviselőkről szóló törvények módosítását kezdeményezi. A törvényjavaslatról májusban kezd vitát a parlament, és június 1-jén léphet hatályba. A javaslat alapján a kormánytisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés, államigazgatási szerv tevékenységnek megszűnése esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, illetve ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. A kormánytisztviselőt a törvénymódosítás elfogadása esetén fel kell menteni méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés, a munkakör egyoldalú módosítása esetén, ha a kormánytisztviselő kéri, bizalomvesztés esetén, ha egészségügyi okokból feladatai ellátására alkalmatlan és, ha különböző nyugdíjjogosultsági feltételekkel a legkésőbb felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kéri. A köztisztviselők új felmentési indokai alapvetően a kormánytisztviselők új felmentési indokaihoz igazodnak.

Jogorvoslat lehetőségét megteremtenék az országos hatáskörrel rendelkező Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amely 2012. január 1-jétől kezdi meg működését, elnökét és tagjait a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, szervezetét és eljárásait pedig külön törvény fogja szabályozni.