hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egységes társasági adóalap: fényévekre vagyunk az Uniótól?

  • adozona.hu

A kormány álláspontja egységes és egyértelmű a társasági adóalap uniós szintű harmonizációjáról: nem támogatja az erre irányuló törekvéseket. Érvek és ellenérvek az egységesített adóalap mellett és ellen. Részlet az Idea Intézetének elemzéséből.

A „Paktum az Euróért” elnevezésű versenyképességi egyezmény értelmében az Európai Unió tagállamai a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak adórendszereik összehangolá-sára . Ennek egyik eleme lehet a társasági nyereségadó adóalapjának közösségi szintű egységesítése, az úgynevezett közös konszolidált társasági adóalap (KKTA) létrehozása .A KKTA legfontosabb közvetlen hatása, hogy a társasági adó alapja a tagállamok túlnyomó többségében szélesedne, illetve lehetővé válna a vállalati eredmények tagállamok közötti közvetlen összehasonlítása. A magyar adóalap az átlagnál is nagyobb mértékben nőne, ezzel stabilabbá válna a társasági adóbevétel is. A szélesebb adóalap következtében - az Idea Intézet álláspontja szerint - ugyanis több vállalkozás válna nyereségessé – pontosabban: fizetne várhatóan adót –, csökkentve az adókiesés mértékét. E megoldással nagy eséllyel megszűnné-nek az adóalapot módosító országspecifikus tételek, illetve közvetlenül a fizetendő adó terhére érvényesíthető adókedvezmények.

A Nemzetgazdasági Minisztérium - Idea Intézet által tolmácsolt - tájékoztatása szerint azonban „ma Magyarországnak nem áll érdekében a versenyképességi paktumhoz csatlakozni”. Bár a kormány hangoztatja, hogy elkötelezett a versenyképesség javítása mellett, ennek sarokpontjaként továbbra is az adókulcsok manipulálását, illetve a különböző adórendszeren belüli kedvezményeket nevezi meg. Ezt tükrözi az - intézet álláspontja szerint, hogy 500 millió forintnyi számított (társasági) adóalapig az adókulcs a korábbi 19-ről 10 százalékára csökkent 2010 második felétől.

A jelenlegi kormány nyilvánvaló dilemmája, az Idea Intézet szerint az, hogy egyszerre kell biztosítani a közkiadásokhoz szükséges adóbevételeket, illetve külföldi működőtőke segítségével modernizálni a gazdaságot. A versenyképesség adóversenyen keresztül megvalósuló javítása és az állami kiadások jelenlegi szintjének fenntartása - a kiadvány elemzése alapján, egyszerre nem valósítható meg. Különösen, ha a költségvetési hiány csökkentése élvez abszolút prioritást. A kormány észlelte az adóalap erodálódását, erre utal, hogy 2008 óta – a nemzetközi tendenciákkal összhangban – folyamatosan napirenden van a társasági adóalap szélesítése, többek közt azzal, hogy megszűnt a helyi iparűzési adó összegének társaságiadó-alapból való levonhatósága.

 

[[ Oldaltörés (Harmonizált adóalap: érvek és ellenérvek) ]]

Közismert, hogy a külföldi befektetőknél nem a társasági adó mértéke az elsődleges szempont.  A versenyképesség szempontjából felmerül a politikai stabilitás, a stabil makrogazdasági környezet, a kiszámítható gazdaságpolitika, az infrastruktúra minősége vagy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő kérdése is. Az adóverseny miatt csök-kenő bevételek azonban pontosan a fenti tényezőktől vonnak el a forrásokat.

Ennek ellenére úgy tűnik, a kormány a gazdaságpolitikai szuverenitás csorbításaként értékeli a tervezett uniós szintű társaságiadóalap-harmonizációs javaslatot, ragaszkodik az adópolitikai függetlenséghez, az adóversenyhez. A harmonizáció nyomán megvalósuló adóalap-szélesítés önkéntesen választható opció, azonban ha a legtöbb tagország csatlakozik az adóharmonizációhoz, a magyar költségvetés is viszonylag kis kockázatokkal profitálhatna a hosszabb távon emelkedő és kiszámíthatóbbá váló adóbevételekből. Az adóversenyről sem kellene lemondani, a harmonizáció ennek nyíltabb és kiegyensúlyozottabb formáját hozná el, felszámolva a ma még országonként eltérően számított adóalapok sokszor rejtett elemeit.  A vállalatok befizetéseiből származó adóbevétel növekedése azokat a válságadókat is kiválthatná, amelyek kivetésének önkényes meghosszabbítása az Idea Intézet szakértői szerint egyébként is csorbította a gazdaságpolitikai hitelességet.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Lakóingatlan, áfalevonás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Termékcsomag áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink