Mitől lehet olcsóbb a wellness-hétvége?

Megosztás Tetszik

A wellness hétvége adóztatása terén azonban a korábbi kormányzat adós maradt a részletszabályokkal, így a pihenés mellett a találgatásoknak is helye van. Az adóhatóság szigorú, mégha ezzel önmagának is ellentmond.

A kedvezményes 18 százalékos áfakulcs a szálláshely szolgáltatásokra való kiterjesztését tavaly nyáron szinte mindenki üdvözölte, de komoly ügyviteli munkát okozott a 20, 25, 18 százalékos kulcsok 10 napon belüli váltogatása, úgy, hogy a törvény kihirdetésének napját messiásként várta mindenki. Az önellenőrzésekbe belefáradt szállodákat ismerve, nyugodtan kijelenthető: így adókulcs-változást még nem vezettek be a magyar adózás történetében.

Ezzel azonban nem ért véget a szállodai szolgáltatások körüli adózási helyzet „tisztázása”. Az adóhatóság ugyanis töretlenül igyekszik a kérdéses esetekben a saját elképzelésének megfelelő jogértelmezést kierőszakolni. Ennél a szolgáltatásnál égető probléma a járulékos szolgáltatások körének pontos meghatározása, hiszen a járulékos szolgáltatások 18 százalékos áfakulccsal adóznak, amíg az önálló szolgáltatások rendre 25 százalékkal. Az APEH közzé is tett egy tájékoztatót,  ebben azonban merőben új fogalmakat vezetett be, ez az "önálló értékkel nem bíró szolgáltatások" köre volt.

Nyilvánvaló, hogy az adóhatóság és az akkori Pénzügyminisztérium igyekezett elkerülni, hogy mindenféle 25 százalékos kulcs alá tartozó szolgáltatás rácsatlakozzon a szállás, mint vezérszolgáltatás 18 százalékos áfa kulcsára. Egy Európai Bírósági ítélet azonban kimondja: "A szolgáltatást különösen akkor kell a főszolgáltatáshoz kapcsolódó, járulékos szolgáltatásnak tekinteni, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a gazdasági szereplő főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni." Ebből adódóan akármi a szobaárba sorolható, ha az ügyfél azt a szobával együtt rendeli meg.

A hivatalos vélemény szerint az "önálló értékkel nem bíró szolgáltatásoknál" általánosságban az mondható el, hogy azok olyan jellegű szolgáltatásokat takarnak, melyek a szoba áráért vehetők igénybe és így a szálláshely-szolgáltatás járulékos költségének minősülnek. Amennyiben például a szállodában a szállás kizárólag reggelivel, vagy adott esetben valamely wellness szolgáltatással együtt rendelhető, úgy a szoba árában érvényesített kötelező reggeli a szálláshely-szolgáltatás járulékos költsége, az adó mértéke a teljes szolgáltatásra nézve 18 százalék. A félpanzió, a teljes ellátás vagy az alapcsomagon túl egyfajta kiegészítőként rendelhető szolgáltatások megtartják önálló jellegüket és a rájuk vonatkozó 25 százalékos adókulccsal adóznak.

Az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium 2006-os állásfoglalása szerint a főszolgáltatás az, amire a megrendelés alapvetően irányul. Amennyiben például wellness hétvégét hirdet a szálloda, akkor a wellness a domináns szolgáltatás, melyhez a szálláshely szolgáltatás járulékos költségként kapcsolódik. De ha például 2-3 napos hétvégi szálláslehetőséget kínálnak, amelyhez választani lehet masszázst, élményfürdő, úgy a kedvezményes áfájú szálláshely-szolgáltatás minősülhet főszolgáltatásnak.

A gyakorlatban azonban szinte lehetetlen eldönteni, valójában mi a főszolgáltatás. Amennyiben ugyanis az ügyfél vásárol egy wellness hétvégét, akkor abban logikusan a szállás a lényegi elem, függetlenül attól, hogy uszodabelépőt, 3 alkalmas frissítő masszázst és üdvözlőkoktélt is tartalmaz. Az egyes elemek külön-külön vett értéke meghatározhatatlan, mert az ügyfél nem fogyasztana koktélt, nem masszíroztatná magát, ha utána nem szundíthat a szobájában és nem jönne aludni egy szállodába, ha nem kapna hozzá egy teljes napos uszodajegyet. Az adóhatóság a pongyola jogalkotói munkát igyekszik pótolni, ám igyekezetének nincs jogalapja, ráadásul saját korábbi véleményének is ellentmond. Az a szálloda, amelyik a wellness szolgáltatások kapcsán nem alakítja a szolgáltatás-elnevezéseit úgy, hogy alkalmazhassa a 18 százalékos áfa kulcsot, az menthetetlenül versenyhátrányba kerül.

Ruszin Zsolt

Magyar Könyvelők Országos egyesületének alelnöke