Szuperbruttó és a cafetéria eltörlésével gyengülne a forint

Megosztás Tetszik

A szuperbruttó eltörlése mintegy 420 milliárd forintos többlethiányt, a sajtóban megjelent más adócsökkentő intézkedésekkel - a cafeteria adótartalmának megszüntetésével, az innovációs adó eltörlésével - összesen 510 milliárd forintos többletkiadást, 6 százalékos GDP arányos hiányt jelenthet 2010-re.

A kormányszóvivő Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter reggeli szavaira reagált. A fideszes politikus a TV2 Mokka című műsorában elmondta, hogy megszüntetik a "félszuper" bruttósítást, a munkaadói járulékot kiveszik az adóalapból, ami önmagában jelentősen emeli majd az embereknél maradó jövedelmet. "A szuperbruttósítást kivonjuk a rendszerből, mert ez rejtett adó" - fogalmazott Matolcsy György. A kormányszóvivő szerint a tervezett intézkedések emelnék a jelenleg várt 3,8 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt 6 százalékra, a deficit tehát nem a szekrényben lévő "csontvázak", nem is a szerkezeti reformok miatt nőne, azt kizárólag a jóléti osztogatás okozná. A kormányszóvivő szerint "finom kommunikációs fordulat is történt": eddig azt lehetett hallani, hogy a költségvetésben, államháztartásban lévő "csontvázak" miatt fog elszabadulni a hiány, de látható, hogy a tervezett intézkedésekkel érheti el a deficit, a Fidesz által már többször emlegetett 6 százalékot. Szollár Domokos szerint ezzel Matolcsy György közvetve elismerte, hogy nincsenek "aknák" a költségvetésben, államháztartásban, a szuperbruttó eltörlése nélkül tartható lenne a 3,8 százalékos idei hiány.
   
A kormányszóvivő szavai szerint súlyos következményekkel jár, ha a következő kormány úgy dönt, hogy fedezet nélkül szünteti meg ezeket az intézkedéseket. Hozzátette, hogy a nemzetközi piacok sem néznék jó szemmel, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság körében "sem okozna osztatlan sikert a hiány elszaladása". Ez pedig a forint árfolyamának gyengülését okozná, ami veszélyt jelenthet a devizahitelesekre. Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta, hogy bár a szuperbruttó adótechnikai változtatás volt, az átláthatóságot szolgálta, bevezetésével együtt azonban döntöttek az adójóváírás határának felemeléséről és szja sávok eltolásáról is. A költségvetési hiányt az növelné több mint 400 milliárddal, ha az újkormány a rendszerből kiemelné a szuperbruttót, azt eltörölné, de a megváltozott sávhatárokhoz nem nyúlna.
   
Nem az adócsökkentés jogosságát vitatja a leköszönő kormány, ez részben megvalósult, de az világos, hogy a Bajnai-kormány nem fedezet nélkül hajtotta ezt végre - mondta a kormányszóvivő hozzátéve, hogy "a legfontosabb a felelős, kiszámítható és nyugodt kormányzás". Szavai szerint a jelenlegi makrogazdasági adatok alapján 2011-től növekedési pályára állhat az ország, 3-4 százalékkal bővülhet a gazdaság, ez pedig 2011 és 2014 között 2.000 milliárd forintos többletet jelenthet az államháztartásban, amit adócsökkentésre lehet fordítani. Véleménye szerint a devizahitelesek megvédése támogatandó, ennek legfőbb eszköze, hogy a kormány stabilan tartja a forint árfolyamát. A devizahiteleseket illető kérdésre azt mondta: nincs olyan helyzet, mint egy évvel ezelőtt, hogy azonnali intézkedéseket kelljen tenni. Hangsúlyozta: nem Magyarország miatt esik a forint, így rendkívüli intézkedés nem szükséges, megfelelő és megnyugtató kommunikáció azonban igen.

Mi is az a szuperbruttó?

Ez év elejétől a munkabérhez hozzá kell adni a munkaadó által fizetett tb-járulékot, és ez után fizetendő a személyi jövedelemadó - ezt nevezik  szuperbruttósításnak, amelyet ugyan többen is megtámadtak az Alkotmánybíróságnál, a testület azonban alkotmányosnak minősített. A parlament tavaly június végén módosította - bevezetve a szuperbruttósítást -  a személyi jövedelemadó (szja) törvényt. Az új szabályt ez év elejéről kell alkalmazni.
   
A munkaadói tb-járulék 32 százalékról 27 százalékra csökkent, viszont ezt az összeget hozzá kell adni januártól a bérhez, így a magasabb összeg adózik. Ami korábban 100 forint szja alap volt, az 127 forint lett idén januártól.
   
Ellentételezésként viszont - szintén januártól - változtak az szja sávhatárok: az alsó sáv az addigi évi 1,9 millió forintról 5 millióra nőtt, miközben az adókulcs 17 százalékra csökken 18 százalékról. Évi 5 millió forint feletti jövedelemnél az adókulcs 32 százalék a korábbi 36 százalékos felső kulcs helyett, miközben a 4 százalékos különadó megszűnt.
   
Az adójóváírás mértéke 2010-ben 17 százalék, legfeljebb havi 15 ezer 100 forint. Az adójóváírást azok vehetik igénybe, akiknek éves jövedelme legfeljebb 3 millió 188 ezer forint.
   
Az Alkotmánybíróság azzal utasította el tavaly november közepén a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az ezek mértékével korrigált összege.