hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új munkarend, szabadság és problémák gyed után

  • adozona.hu

Ha új munkarendet vezet be a munkáltató, köteles-e mindenkit írásban tájékoztatni? Mi van, ha a cég nem fizeti a szabadságom, miközben állományban vagyok? Olvasóink kérdéseire dr. Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.

1. Jogos volt-e az az utasítás szóban, miszerint február és július hónapok között 4 napos munkarendet vezetett be az ügyvezető? A béremet heti 32 órában állapította meg/ ez a fizikai órabéres, ami fizikai-havi béres dolgozókra egyaránt érvényes volt, de erről az intézkedéséről senkit nem tájékoztatott írásban. A gazdasági válság cégre gyakorolt hatására hivatkozott. Jogszerű volt-e az eljárása?

A Munka Törvénykönyve 118. § (1) bekezdése szerint a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. Így, ha e kérdésről a kollektív szerződés nem rendelkezik, a munkáltató egyoldalúan is bevezethet olyan új munkarendet, amely szerint a korábbi öt, vagy ennél több napon át folyó termelés helyett – egy meghatározott ideig - például csak négy napon át tart a munkavégzés. Ennek írásba foglalására nincs kötelező törvényi rendelkezés. A Munka Törvénykönyve 150. § (2) bekezdése szerint, ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, a munkavállalót a kiesett munkaidőre - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére illeti meg.

A hivatkozott törvényhely rendelkezése tehát azt jelenti, hogy ha a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatja a munkavállalókat – főszabályként - akkor is a teljes munkaidőre járó bért kell fizetnie. Ahhoz, hogy a rövidebb munkaidő miatt - az egyedi munkaszerződések módosítása nélkül - időarányosan alacsonyabb bért fizethessen a munkáltató, az szükséges, hogy e megoldás alkalmazását a kollektív szerződés lehetővé tegye. A munkáltató által egyoldalúan csökkentett munkaidőre tehát csak akkor fizethető egyoldalú intézkedés alapján időarányos munkabér, ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, és az kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a csökkentett munkaidőre csökkentett mértékű bér jár a munkavállalók számára. Ha a munkáltatónál nincs kollektív szerződés, illetve ha annak az arányos bérfizetésre vonatkozó módosítására nincs lehetőség, a munkáltató a csökkentett munkaidőre csak akkor alkalmazhat alacsonyabb munkabért, ha az érintett munkavállalókkal a munkaidő és a bér csökkentéséről közös megegyezésen alapuló munkaszerződés-módosítást köt.

1.
2006.01.16-a óta van munkaviszonyom "hivatalosan" egy Kft-nél, 2007 jan. 21-én megszületett a kislányom. Bruttó 100 ezer forinttal voltam (vagyok bejelentve).  2010. április elejére várom a második gyermekem. Ma elmentem a volt főnökömhöz, a régi munkahelyemre, hogy egyeztessünk, mert kislányom 3 éves lesz, 2010. jan. 21-én. Köteles lenne visszavenni, illetve kivettem volna szabadságot a köztes időre, míg meg nem érkezik a második baba. 2010. április 9-ig folytonos a munkaviszonyom. Közölte, hogy nem tud már visszavenni, mert eladta a céget. De állítólag még állományban vagyok, de az új tulajdonost a cég könyvelője sem tudja elérni, illetve ottlétem alatt a főnök is próbálta hívni, de nem vette fel a telefont, hogy megtudjuk, be van e jegyezve a cég, mivel időközben felszámolási eljárás kezdődött ellene. A köztes időre, míg a szabadságot kivenném, de a szabadságomat nem fizeti a cég.

A cég könyvelője annyit mondott, hogy megnézi a cégjegyzéket, illetve segít kiléptetni, és hogy így alanyi jogon jár majd nekem valami. Mi az a valami? Már olvastam olyan esetet is, amikor végkielégítés járt, ill. kifizették a rendes szabit is hasonló helyzetben-így nem biztos, hogy jó ötlet önként kilépni, és ha ki is lépek, mi legyen? Be tudok-e egy új céghez fizetni járulékot? Mennyit érdemes? Mekkora összeggel jelentsenek be, hogy jó gyedet kapjak?  Mikortól? Milyen lépéseket tegyek? Menjek táppénzre? Mikortól kellett volna? Nem gondoltam, hogy ilyen történhet, miközben otthon vagyok, és úgy tudom, van munkaviszonyom. Jogom lett volna előbb tudni, hogy ez történt? Vagy nekem kellett volna a terhesség tudomásomra jutásánál keresnem a volt munkáltatóm - állítólag már akkor is el volt adva a cég. Az interneten találtam hasonló cikket, hogy ebben az esetben a felszámolót kell megkeresni. De honnan tudjam ki az?

Mindenképpen meg kell keresnie az új munkáltatóját, s kérni, hogy rendezze az Ön jogviszonyát, azaz vagy biztosítson munkát (szabadságot), vagy szüntesse meg jogszerűen a fennálló jogviszonyát (ezt ne Ön tegye meg). Ez utóbbi esetben (rendes felmondás), természetesen jogosult lenne felmondási időre járó átlagkeresetre, illetve végkielégítésre is. Amennyiben felszámolási eljárás indult a cég ellen, akkor a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült igényeit be kell jelentenie a felszámoló szervezet felé. Ezt a felszámolás elrendelésétől (Cégközlönyben való közzététel időpontja) számított 40 napon belül teheti meg. Az ön munkabér követelése pedig minden más hitelezői igényt megelőz.

A gyed számításánál a szülést megelőző teljes naptári év keresete adja az alapot. A gyed összegét a naptári napi átlagkeresetből (az éves fizetést osztva a munkanapok számával) kétféle módon számolják:
- Ha a szülés előtt 180 napon át biztosított volt, akkor az összege annyi lesz, mint a táppénzé (kb. a fizetés 70 százaléka limit nélkül)
- Ha nem volt biztosított (táppénzen volt, megszűnt a munkaviszonya max. 42 nappal korábban), akkor a minimálbér kétszeresének harmincad részét kapja napi keresetül.

Megjegyzem, a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében gyed-jogosultsághoz szükséges munkaviszony ideje 180 napról 365-re emelkedik, a gyes időtartama pedig háromról két évre csökken.A gyermekgondozási segély havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2009. január 01-től 28.500,- Ft), ikergyermekek esetén 200 százalékával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás folyósításának időtartama, 9,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett, szolgálati időnek számít.

3.Szeretném megtudni, hogy köteles-e alkalmazni a munkáltatóm, ha visszamegyek dolgozni a gyed lejárta után, amennyiben 2 évesek a lányaim. Jogszabály köti-e ahhoz, hogy nem mondhat fel addig, míg a gyermekeim be nem töltik a hatodik életévüket? Esetleg mondhatják-e bármikor is miután munkába álltam, hogy inkább menjek vissza gyesre. És ha igen ezt milyen körülmények között? Gondolok arra, hogy kell-e fizetnie valamit a részemre vagy egyszerűen továbbra is csak a gyest kapom?  Ha megszűnt a pozícióm, mert létszámleépítés történt és a helyettem felvett határozott munkaszerződésest építették le, akkor valóban nem köteles visszavenni engem és felmondhat a munkáltató?

Jogszabály nem teszi kötelező a felmondási tilalom lejárta utáni időszakban az Ön további foglalkoztatását. Azonban a Munka Törvénykönyve 90. § (1) bekezdése szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. Azaz Ön mindenképpen felmondási védelem alatt áll.

A gyes melletti munkavégzésre sor kerülhet úgy, hogy az érintett munkavállaló megszakítva a fizetés nélküli szabadságát ismét munkába áll munkáltatójánál, de történhet úgy is, hogy az érintett egy másik foglalkoztatónál jogviszonyt létesít. Mindkét esetben az általános szabályok szerint kell a munkavállalótól az egyéni járulékokat levonni és ezen belül kötelezett a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére is. Ebből adódóan viszont megilletik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai is, tehát keresőképtelensége esetén jogosult táppénzre. A többes ellátással való visszaélés elkerülése végett viszont az Eb. törvény 39. §-a kimondja, hogy aki egyidejűleg gyesre és táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénz vagy baleseti táppénz illeti meg.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gépkocsijavítás fél áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs