Az APEH mérlegelési jogköre és a Legfelsőbb Bíróság döntése

Megosztás Tetszik

Mikor, milyen esetekben mérlegelhet az APEH és mikor tekinthető egy közigazgatási határozat jogszerűnek a Legfelsőbb Bíróság olvasatában?

A közigazgatási per sajátossága, hogy a perben a jogszabálysértést az adózónak, vagyis példánkban a felperesnek kell bizonyítani. Ilyen jogszabálysértés kétféle lehet: az egyik az eljárási jogszabálysértés, vagyis ha az adóhatóság, első-vagy másodfokú eljárásában az adóigazgatási vagy közigazgatási eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezést szegett meg. A másik az anyagi jogszabálysértés, ami akkor valósul meg, ha adóra vonatkozó törvényt (pl: személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó) sértett meg az adóhatóság.

A fizetési halasztás, a részletfizetés és az adómérséklés mérlegelés kérdése. A fizetési könnyítés az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetik.

A Legfelsőbb Bíróság ezt a joghézagot orvosolta, amikor kimondta következőket: a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor jogszerű, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége látható.

Kérdés, hogy mennyiben tekinthető feltárásnak a fizetési könnyítéssel, illetve az adómérsékléssel kapcsolatos adatlapok, melyeket az APEH használ. Különösen igaz ez a társaságoknál, ahol önmagában véve az adatlap nyilván nem tükrözi a társaság valós gazdasági helyzetét. Az adatlapokból levont következtetések jelentik azokat a szempontokat, amelyekre az adóhatóság a mérlegelési jogkörben hozott döntését alapozza. Ugyanakkor az esetek többségében ez a gyakorlatban nem más, mint egy kiragadott mérlegsori adat, amely az összefüggések hiányában nem alapozhatná meg a döntéseket.

A jelenlegi gyakorlatban a bírósági eljárás során tekintettel arra, hogy az eljáró bíró nem szakértő és nem rendelkezik önvizsgálói képesítéssel saját maga sem igazán képes arra, hogy egy gazdálkodó valós helyzetének feltárását vagy annak hiányát megállapítsa. Az adózó azért is nehéz helyzetben van, mert egy kérelem elutasítása adott esetben őt az adótartozás miatt kizárja a közbeszerzési pályázatokból illetve a kérelem elutasítása az esetleges neki járó követelései beszedéseitől is eltilthatja. Nem alakult ki még az a gyakorlat, hogy adott esetben a közigazgatási per során igazságügyi szakértőt vegyen igénybe az eljáró bíróság.
A fent leírtak következtében a mérlegelési jogkör gyakorlása ma az adóhatóság számára korlátlan lehetőséget teremt, annak szempontjait hiába írta elő döntésében a Legfelsőbb Bíróság, ez egyelőre az adóhatósági határozatokkal kapcsolatos közigazgatási perekben nem érvényesül.

Marosi Andrea
http://www.adoiroda.com/