adozona.hu
Családi pótlék: kellemetlen meglepetések a szeptemberi fizetésnél
//adozona.hu/archive/20090902_csaladipotlek_adoeloleg_meglepetes_szepte
Családi pótlék: kellemetlen meglepetések a szeptemberi fizetésnél
Tetszik
2009. szeptember 1-től adóterhet nem viselő járandóság lett a családi pótlék. Íme néhány számítási példa, hogy ez mit jelent az adóelőleg levonás során.
Például a magánszemélynek 160 ezer forint vagy annál magasabb havi bruttó keresete van és havonta pl. 13 300 családi pótlékot kap (kétgyerekes család), akkor (13 300 forint 18 százaléka) 2 394 forinttal több szja előleget fizet. Ennyivel csökken a nettó jövedelme havi szinten. Vegyük észre, hogy mivel a családi pótlék összege az alsó adósávból foglalja el a helyet más jövedelemtől, ezért mindenki, akinek a havi jövedelme 160 ezer forint feletti, az a leírt számpéldának megfelelő nettó jövedelem csökkenéssel számolhat havi jövedelemtől függetlenül. Tehát a havi ráeső családi pótlék összegének 18 százalékával csökken a nettó jövedelem. Az itt leírt számítás csak azoknál igaz, akiknél a „havi adóelőleg levonási” módot alkalmazzák. Mivel az szja sávhatár visszamenőleges emelése havi háromezer forinttal növelte a nettó kifizetést, ezért levonhatjuk a következtetést: már egy kétgyerekes családnál a törvénymódosítás vissza is veszi (2394 forint) a sávhatár kitolása miatti szja csökkentést.
Mi a helyzet göngyölítéses adóelőleg levonás esetén?
Göngyölített adóelőleg levonása esetén épp a fordítottja történikannak, ami az első félévi adóelőleg túlvonás esetén történt. A közszférában vitatott szja visszatérítéssel kapcsolatosan is eljöhet az igazság pillanata. Miért is? Először is tisztázzuk, mit jelent a göngyölítéses adóelőleg levonási módszer:
Ez a módszer az adóév elejétől összesíti az adóévben megszerzett jövedelmeket. Ehhez kell hozzáadni az adóterhet nem viselő járandóságok várható éves összegét (például családi pótlék, gyes, nyugdíj). Az így kiszámított adóból le kell vonni az év során már figyelembe vett adóelőleget és az adóterhet nem viselő járandóság adóját. Tehát ez a módszer úgy számol, hogy az év végén a magánszemélynek ne legyen se túlfizetése, se befizetési kötelezettsége. Minden hónap után úgy számol a göngyölítéses módszer, mintha év vége lenne. Emiatt járt vissza egy összegben az első féléves szja túlfizetés a göngyölítéses módszer alkalmazása esetén. Erről külön bekezdésben rendelkezett a törvénymódosítás átmeneti rendelkezése. Tehát tévesek voltak azok a jogértelmezések, hogy göngyölítéses módszer esetén „csepegtetve” lehet visszaadni az első féléves túlfizetést decemberig. Mivel a közszférában a göngyölítéses módszert alkalmazzák, ezért aki az első félévben 1,9 millió felett keresett, annak egy összegben járt volna 36 000 forint szja túlvonás.
A göngyölített adóelőleg számítás átmeneti szabályairól nem rendelkezik a törvény, ezért kellemetlen meglepetések érhetik a magánszemélyeket a szeptember havi fizetés kézhez vételekor. A másik „hidegzuhany” jövő májusban következhet be azoknál, akik szeptembertől már nem szereznek jövedelmet, csak családi pótlékot kapnak. Őket adó befizetési kötelezettség fogja terhelni visszamenőlegesen a korábban megszerzett és adózott jövedelemre.
Szeptembertől a családi pótlék éves várható (négyhavi) összegét hozzá kell adni az adóalaphoz. Ez azt jelenti, hogy az első nyolc hónapban megszerzett jövedelemre visszamenőlegesen adókötelezettség keletkezik. A havi 13 300 forint családi pótlékkal számolva 4 X13 300 forint 18 százaléka = 9576 forint szja adóelőleg azonnal (csepegtetés nélkül) visszamenőlegesen levonásra kerül. A göngyölítéses módszer miatt a magánszemély jövedelme (1,9 millió felett) után az évvégéig 36 százalék adóelőleget fizet.
Érdekes meglepetéseket tartogathat a közszféra szeptemberi bérszámfejtése. A magánszemély kárára már tévedett a pénzügyminisztérium, s ezt már ráadásul intézményesítették is az ’53-as nyomtatvány kitöltésénél az adójóváírás soron. Itt is csak a saját kárára tévedhet az adózó és a hibát az APEH nem javítja ki. Csak úgy fordulhatott elő, hogy a közszférában dolgozók nem kapták vissza az szja-túlvonást, hogy a 2009. július 1-től érvénybe lépő visszamenőleges szja sávhatár növelést nem vezették át a bérszámfejtő szoftveren. Ez már önmagában törvénysértő, ráadásul a július 1-től hatályos – magánszemélyre kedvező – törvénymódosítást nem vezetik át, de a szeptember 1-től hatályos – magánszemélyre hátrányos – törvénymódosítást már igen! A családi pótlékot csak azoknál lehet figyelembe venni az adóelőleg számítása során, akik munkáltatóktól (kifizetőtől) jövedelemben részesülnek.
Hidegzuhany jövő májusban
Akik csak az év első nyolc hónapjában szereztek jövedelmet, és szeptembertől már csak családi pótlékot kapnak, náluk a családi pótlék adóalap növelő hatása egyértelműen visszamenőleges adókötelezettséget jelent egy már megszerzett jövedelemre. Ezért támadtam meg az Alkotmánybíróságon a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá nyilvánítás évközi bevezetését. Adóterhet nem viselő járandóságot tárgyévi törvénymódosítással év közben bevezetni nem lehet! Ez egy hatalmas szakmai hiba volt! A már ismert számpéldánkat alkalmazva (kétgyerekes család) 9 576 forint (lásd göngyölítéses módszer) visszamenőleges adókötelezettség fogja terhelni jövő májusban a magánszemélyt.
A visszamenőleges szja-kötelezettség egyértelműen Alkotmányellenes. E tény számpéldával alátámasztható. A matematikában az a szép, hogy a számokkal vitázni még a jogászok sem tudnak, ezért szinte biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság meg fogja semmisíteni a családi pótlék adózás alá vonásának évközi bevezetését. Ezért megint lesz egy szakszerűtlenül előkészített, felesleges vitákat, adminisztrációt okozó évközi törvénymódosítás. Ennek az évközi törvénymódosításnak semmi köze a válságkezeléshez, tehát csak arra jó, hogy irritálja a közvéleményt. Így évközi bevezetését szakmailag még indokolni sem lehet. Nem is indokolták!
Angyal József okleveles adószakértő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
