Mennyi adókedvezmény jár külföldi jövedelem után?

2009.08.13., 12:19 Frissítve: 2009.08.13., 12:18

Tetszik

Kibővítette az Országgyűlés az adóamnesztiában részesülők kedvezményeit, miután a tavaly megnyitott lehetőség nem keltette fel eléggé a jövedelmüket külföldön tartók érdeklődését.

Túlzottan szűkre szabta a mozgásteret az Országgyűlés, amikor tavaly átmeneti adóamnesztiát hirdetett az offshore cégektől hazahozott jövedelmekre. Bár adatokkal ezt nem támasztották alá, mind az adóhatóság, mind a döntéshozók sikertelennek minősítették az eddigi kezdeményezést. A parlament a júniusban elfogadott adócsomag keretében az ülésszak utolsó munkanapján nyomta át a bővített programot. Mellőzve a korábbi óvatosságot, a kedvezmény módosításai jelentős lazítást hoztak.

Az eredetileg 2008 decemberében életbe lépett előírás kedvezményes adózást tett lehetővé az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságoktól származó cégjövedelmekre és az alacsony adókulcsú államokból származó egyéni jövedelmekre. Magánszemély esetében kedvezmény, hogy az ilyen társaságtól származó osztalék 10 százalékkal adózik (a szokásos 25 százalék helyett), és ugyanilyen mértékű adó terheli a külföldi cégből jogutód nélküli megszűnés, illetve tőkeleszállítás során kivont részesedésből származó bevételt. Ellenőrzött külföldi társaság magyarországi jogi személy tulajdonosát is a felsorolt esetekben illeti meg a kedvezmény, ami nála abban áll, hogy ilyen osztalék, bevétel 75 százalékával csökkentheti adóalapját. A kedvezmény érvényesítésének az egyének és a cégek esetében egyaránt feltétele, hogy az adózó a honosított összeg legalább 50 százalékát magyar állampapírba fektesse, és minimum két évig abban is tartsa.

Alacsony adókulcsú államnak azok az országok minősülnek, ahol nincs társasági adó, vagy ha van is, az nem éri el a 12 százalékot. Az ellenőrzött társaság státus jelenleg azokra a külhoni cégekre terjed ki, amelyek székhelye, telephelye vagy az illetősége olyan államban van, ahol a jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adót, vagy ha annak mértéke nem éri el a hazai társasági adó kulcsának (jelenleg 16 százalék) kétharmadát. Tipikusan offshore vállalatokról van szó, hiszen a társasági adóról szóló törvény szerint nem minősül ellenőrzött cégnek az, amelynek székhelye EU- vagy OECD-tagállamban, illetve olyan országban van, amely Magyarországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött. (Európán belül a kevés kivételek közé tartozik Andorra és Liechtenstein, valamint egyes külbirtokok, például a Csatorna-szigetek és Gibraltár.)

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.