hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ingatlanadó: a hitel nem számít

  • dr. Marosi Andrea

A minap a Magyar Közlönyben megjelent a vagyonadóról szóló törvény. A négyféle vagyontárgy (ingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagyteljesítményű személygépkocsi) közül az ingatlanadó került a közfigyelem középpontjába. Értékalapú, általános és központi adóról van szó, amely az önadózás elvére épül. Volt már ehhez hasonló adónemünk: 1974. július 1-jén lépett életbe a házadóról és a házértékadóról szóló minisztertanácsi rendelet. A házadó részét most mellőzve a házértékadót vesszük szemügyre. Hasonlóságok, különbségek avagy milyen volt az ingatlanadó elődje?

A vagyon adóztatása nem új keletű intézmény: minden középiskolás olvasott már a Mátyás király féle kapu-, ház-, majd füstadóról. A füstadó nem az elszállt adóbevételt jelenti, hanem a házon belül a családra utalt. Egy házban több család élt, amelynek külön-külön tűzhelye (ha úgy tetszik, külön konyhája) volt. A vagyon legnyilvánvalóbb eleme: az ingatlan. Látható, a tulajdonos személye közhiteles nyilvántartásból megállapítható, nem vihető (rejthető) el. Az ingatlanhoz az adóbevételből közös kiadások is tapadnak; út vezet oda, közvilágítás, közlekedés, közbiztonság. Minden körülmény amellett szól, hogy – ha valaki adóztatni akar, akkor – a közkiadásokhoz történő hozzájárulás egyik része az ingatlan-tulajdonhoz fűződjék.

A házértékadót a házadón felül kellett megfizetni (a mostani ingatlanadóból levonható a megfizetett helyi adó). Alapja: a 800 ezer forintot meghaladó forgalmi értékű lakóépület (lakás), valamint a félmilliót meghaladó értékű üdülőépület volt. A forgalmi értéket akkor csökkentette "az Országos Takarékpénztárnak fizetendő építési kölcsön- (vételár) tartozás". (Ez jelentős különbség a mai szabályozáshoz képest. A 2009-es évi LXXVIII. törvény 2.§ 10. pontja ugyanis nem engedi levonni a ’vagyontárgyat terhelő adósságokat’.) Az éves adótétel lakóépület esetén a forgalmi érték 0,5, illetőleg 1 százaléka attól függően, hogy a lakás alapterülete 125 m2-nél kisebb vagy nagyobb volt. Az üdülőépület magasabb, 1, illetőleg 1,5 százalékos adótétele  pedig attól függött, hogy hány szobás volt, illetőleg az alapterület 80 m2-nél ( társasüdülőben: 60 m2-nél) kisebb vagy nagyobb. Lakás esetében az a tulajdonos, aki legalább 3 kiskorú gyermekével lakott együtt, a forgalmi értéket gyerekenként 100-100 ezer forinttal csökkentette. (Csaknem azonos kedvezményt ismer az új ingatlanadó jogszabály!) Az adót a helyi tanács végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve kezelte. (Ma ez a központi adóhivatal – az APEH – dolga lesz.)
 
A házértékadóról annak a tulajdonosnak kellett bevallást benyújtania, akit erre az első fokú adóhatóság felszólított (!). Ez érdekes eltérés a szokásos önadózási szisztémától. Ha valakinek mondjuk egy (akkori értéken) 5 milliós "csodapalotája" volt és nem kapott ilyen felszólítást, annak nem kellett bevallást készítenie. Képzeletünk gazdagságán múlik annak megítélése, hogy a "hatósági kiválasztás", mint adómegállapítási kritérium milyen összefonódásokat, netán korrupciót okozhatott.
 
Azt is érdemes megjegyezni, hogy ebben az időszakban egy családnak csak egy-egy lakás és üdülő lehetett a tulajdonában, amit igazgatás-rendészeti jogkörben írtak elő más (nem adótárgyú) jogszabályok. Emiatt a korlátozás miatt sok látszat-válás uralkodott el az országban. A korlátozás megszüntetésével e párok többsége újraházasodott. A házértékadó nem élt sokáig. Kevés bevételt hozott, viszont sok társadalmi konfliktust, s a bevétel még az igazgatási költségeket sem fedezte. Az akkori "nagyértékű" ingatlanok tulajdonosai értelemszerűen magasabb, nagyobb érdekérvényesítési képessége hamar megölte. Utóélete hosszabbnak bizonyult, mivel a forgalmi érték körüli bírósági viták több év múlva zárultak le.

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs
adószakértő, Ernst & Young
c. egyetemi docens


 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mezőgazdaságban felhasznált gázolaj

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Erdő többlethasználati megállapodás

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Árfolyam beszerzéskor

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close