adozona.hu
Miért alkotmányellenes az ingatlanadó?
//adozona.hu/archive/20090714_alkotmanyelles_ingatlanado_ado_Alkotmanyb
Miért alkotmányellenes az ingatlanadó?
Tetszik
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a magánszemély nem tudja meghatározni az ingatlana forgalmi értékét, s erre nem is kötelezhető. Ezt - mint a törvényben is szerepel - egyértelműen az adóhatóságnak kell megállapítania. Csakhogy az APEH így is szankcionálhat, ha.a tulajdonos nem nyilatkozik a forgalmi értékről. Ráadásul a vagyonadótörvény alapján az adóellenőröknek szabad bejárásuk lehet a magánlakásokba. Bár ez utóbbit cáfolta az APEH, Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény felülvizsgálatáért. Az ő véleményét, érveit olvashatják.
| További vélemények az ingatlanadóról |
| Ha kíváncsi, mit gondol az ingatlanadó alkotmányellenességéről Vámosi-Nagy Szabolcs és az alkotmányjogász, olvassa el a hvg.hu-n. |
Angyal József pontokba szedte, hogy véleménye szerint miért tévút az ingatlanadó:
1. A lakóingatlan adóját a személynek önbevallással kell meghatároznia. Ehhez be kell vallania az adó alapját képező forgalmi értéket. A forgalmi érték megállapításánál a törvényből kimaradt az illetékről szóló törvényre való hivatkozás, így az adóhatóságot nem kötik az illetéktörvényben foglaltak, csak az Art. rendelkezései.
Az illetéktörvény alapján az illetékhivatal, jobban mondva az APEH a tényleges forgalmi értéket (a szokásos piaci árat) maga állapítja meg. A vagyonadótörvény itt eltér mind a helyi adókról szóló törvény, mind az illetéktörvény rendelkezéseitől, és a forgalmi érték meghatározásának kötelezettségét a (magán)személyre ruházza át úgy, hogy annak meghatározásához semmilyen támpontot nem ad.
Az illetéktörvény - forgalmi érték meghatározására vonatkozó - rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása kényszerítő ok nélkül korlátozza a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitokhoz fűződő jogokat, és így a korlátozás nem felel meg az arányosság követelményének, a törvényhozó nem a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt választotta.
A vagyonadótörvényben a pontos forgalmi érték Art.-nak megfelelő meghatározása anomáliákhoz vezet. A mentesség igénybevételekor az Art. szükségtelenül szigorú szabályokat tartalmaz, melyeket a vagyonadótörvény szerint alkalmazni kell.
Art. 99.§ (2) bekezdés:
„Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani”.
A személynek - Angyal József értelmezése szerint - egy fiktív polgári jogi ügyletet feltételezve, szerződéses szabadság figyelmen kívül hagyásával kellene egy ”árként általában elérhető” napi piaci árat meghatároznia. A bevallott forgalmi érték viszont nem csupán iránymutatásul szolgál, mint az illetéktörvény alapján. A vagyonadótörvény ugyanis szankcionálja, ha a forgalmi érték meghatározása pontatlan. A 10 százalékos „tűréshatár” rendkívül alacsony. Ennél nagyobb eltérés adódik már egy valós ingatlanértékesítés kínálati és tényleges eladási ára között, illetve adódhat ugyanannak az ingatlannak több tulajdonosa által külön-külön bevallott (becsült) forgalmi értéke között is.
Az adófizetésre kötelezett személynek rendelkeznie kellene független felek között ingatlanok értékesítésekor alkalmazott, összehasonlítható, piaci adatokkal. A személy a törvény fogalmi meghatározása alapján nem tudja a pontos forgalmi értéket meghatározni, mert nem állnak rendelkezésére azok az eszközök, melyek az Illetékhatóságnak rendelkezésére állnak. Az adózó csak úgy tudná elkerülni a szankciót, ha legalább azt tudná, hogy az adóhatóság milyen szempontok alapján állapítja meg a forgalmi értéket. A vagyonadótörvény azonban az adóhatóság forgalmiérték-meghatározását sem szabályozz, mivel az illetéktörvény rendelkezéseit nem emeli be a vagyonadótörvény által nem szabályozott kérdésekre.
Az illetékhatóságnak a forgalmi értéket összehasonlítható értékadatok alapján, az illetékfizetésre kötelezett nyilatkozata ismeretében, szükség esetén külső szakértő bevonásával kell meghatároznia. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az illeték-, vagyis az adóhatóság nem bírálhatja felül. De ezek a rendelkezések - a vagyonadó törvény keretén belül - az adóhatóságot nem kötik. Például házassági bontóper vagyonmegosztási ítéletével megállapított forgalmi értéket - eltérő szabályozás hiányában - nem köteles elfogadni. Nem köteles összehasonlító értékadatokat használnia, élhet az adózás rendjéről szóló törvény biztosította jogosítványaival.
Ezek után felmerül a kérdés, milyen kötelezettségeket, jogokat biztosít az adótörvény az adóhatóságnak. Eddig az adóhatóság alkotmányossági okokból csak korlátozottan léphetett be ellenőrzés céljából magánszemély lakásába. Még a személyijövedelemadó-bevallás utólagos vizsgálatánál - amit a köznyelv vagyonosodási vizsgálatnak nevez - sem léphetett ellenőrzés céljából magánszemély lakásába. Ám az Art. 98.§ (3) bekezdése szerint „a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos”. Márpedig az ingatlanadó a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos, ezért a revizoroknak szabad bejárásuk lesz 2010-től a magánlakásokba.
Az ingatlan forgalmi értékének ellenőrzése is az szja-bevallás ellenőrzése körébe fog tartozni ugyanúgy, mint a becslési eljárás (vagyonosodási vizsgálat). Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság - szja-bevallás ellenőrzése tárgyában kiadott megbízólevéllel rendelkező - revizorai a forgalmi érték ellenőrzésére hivatkozással bármikor beléphetnek magánlakásokba. Ilyenkor „az adózó köteles az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani”. Az adóhatóság nem is titkolja, hogy az ilyen kutakodással szerzett információkat a becslési (vagyonosodási vizsgálatoknál) kívánja felhasználni. A jelen beadvánnyal támadott törvény kihirdetését megelőzően már két nappal az adóhatóság olyan nyilatkozatot tett, mely szerint ha valaki nem fizet ingatlanadót, akkor azt vagyonosodási vizsgálattal ellenőrzik.
2. A mentességeket a jogalkotó nem az ingatlanhoz, hanem a magánszemélyhez kötötte. A személyes mentességet lakcímbejelentésen túlmenően tényleges (életvitelszerű) bentlakáshoz kötötte.
Az életvitelszerű bentlakás megkövetelése szükségtelen korlátozás, mivel az adó az ingatlanhoz kötődik. Ezért kell külföldi állampolgárnak is adót fizetnie Magyarországon lévő ingatlantulajdona után. Az életvitelszerű bentlakás követelménye Amgyal szerint ellentétes a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának alkotmányos jogával.
Példák:
1. A családfő lakóhelyétől távol talál munkát. Csak havonta egyszer tud családjához hazalátogatni. Mivel nem életvitelszerűen lakja feleségével a közös, 30 millió alatti ingatlant, ezért a feleség jogosult a mentességre, míg a férj - a lakóhelyétől távoli munkahely miatt - a „tartózkodási hely megválasztása” miatt nem.
2. Házastársak között a kapcsolat - váláshoz vezetően - véglegesen megromlik. A feleség a 30 millió alatti forgalmi értékű közös tulajdonú ingatlanból albérletbe költözik. Mivel nem valósul meg a feleség részéről az életvitelszerű bentlakás, ezért az azonos vagyoni helyzet ellenére a feleség nem jogosult a mentességre, míg a férj igen.
A házastársi vagyonközösség miatt azonos vagyoni helyzetben eltérő közteher-hozzájárulás fordul elő a két életszerű példában. Ha a bíróság váláskor a vagyonmegosztás keretében a közös ingatlan értékét ítéletben állapítja meg, ez - a vagyonadótörvény szerint - nem kötné az adóhatóságot. A bíróság ítélt forgalmi értékével szemben a forgalmi érték önkényes adóhatósági megállapításának lehetősége jogbizonytalanságot okoz és megkérdőjelezi a bírósági ítéleteket.
További probléma a vagyonadótörvénnyel, hogy semmilyen kitételt nem tartalmaz arra, milyen okirattal lehet igazolni a 30 millió alatti forgalmi érték alapján járó mentességet: adásvételi szerződéssel, ingatlanszakértői értékbecsléssel? A szükségtelen alapjogi korlátozást megszüntetné, ha a forgalmi érték meghatározásának kötelezettsége az adóhatóságot terhelné.
A forgalmi érték adóhatósági meghatározása is problémás, ha nem az illetéktörvény, hanem az adózás rendjéről szóló törvény szerint járunk el. Hogyan támasztja alá az adóhatóság az általa megállapított forgalmi értéket? A forgalmi érték fogalmát a vagyonadótörvény nem határozza meg egyértelműen. Az adófizetésre kötelezett személyre részben értelmezhetetlen módon, az adóhatóság által alkalmazható fogalmat pedig túl szélesen határozza meg. „Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető”. Ez a forgalmi érték meghatározása körében - eltérő törvényi szabályozás hiányában - kétséget kizáró bizonyítást követel meg az APEH részéről. Ha az illetéktörvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, akkor mi tekinthető kétséget kizáró pontos forgalmi értéknek?
Összefoglaló
A 2009. évi LXXVIII. törvény nem rendelkezik a pontos forgalmi érték meghatározásáról, sem a személy, sem az adóhatóság általiról. A képlékeny szabályozás jogbizonytalanságot eredményez. Az illeték törvény kihagyása a vagyonadótörvényben nem szabályozott kérdésekben - az Art. magánlakással kapcsolatos rendelkezési miatt - sérthetik az Alkotmány 59.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Az életvitelszerű bentlakás mentességi feltétele ellentétes lehet az Alkotmány 58.§ (1) bekezdésében foglaltakkal, illetve az Alkotmány 70/I.§ -ában foglaltakkal.
„Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint egy jogszabály akkor nem felel meg a jogbiztonsági követelményének, ha megfogalmazása olyannyira homályos, hogy a jogalkalmazói jogértelmezéssel sem tölthető ki tartalommal, vagy határozatlansága lehetőséget ad a szubjektív jogalkalmazói döntésre, a különböző jogalkalmazók eltérő gyakorlatára.” (534/E/2001. AB határozat, ABH 2002, 1283, 1291.)
Az ingatlanadó akkor felelne meg az alkotmányossági kritériumoknak, ha a forgalmi értéket - az adózónak a törvény melléklete szerint számított értéket tartalmazó adatszolgáltatása alapján - az adóhatóság állapítaná meg az illetéktörvényben leírt összehasonlító árak (szokásos piaci ár) módszere alapján. A vagyonadó-bevallás nem lenne része a személyijövedelemadó-bevallásnak.
Angyal József
okleveles adószakértő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
