adozona.hu
Megadóztatott cafeteria: mi lesz az egészségpénztárakkal?
//adozona.hu/archive/20090619_egeszsegpenztas_cafeteria
Megadóztatott cafeteria: mi lesz az egészségpénztárakkal?
Tetszik
A munkáltatóknak 2010-től átlagosan 25 százalékos közterhet kell megfizetniük a dolgozóknak adott béren kívüli juttatásokért. Ugyanekkora kulccsal kell fizetni az egészségpénztári és a nyugdíjpénztári befizetések után is. Eredetileg 32 százalékos közterhet akart kiróni a kormány a cafeteria rendszer elemeire, ezt csökkentette most átlagosan 25 százalékra. De mit jelent az egészségpénztáraknál az a 7 százalékos különbség?
Bár az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén a kormány - még adóoptimalizálásra hivatkozva - utasította vissza az önkéntes egészségpénztárakhoz befizetett összegek támogatását, 2010-től – ha a parlament is rábólint - kedvezményesebb kulcsok vonatkoznak majd az egészségpénztári befizetésekre is. Igaz az elfogadott 25 százalék csak a cafetéria megadóztatása óta napvilágot látott tervezeteknél kedvezőbb. Magyarán nem maradt válasz nélkül a szakma erőteljes lobbija, ami eleinte az 54 százalékos adókulcs mellett tervezett 27 százalékos járulék, majd később a 32 százalékos adókulcs bevezetése ellen irányult. Az egészségpénztárak egy része a minimális adómértéket sem tartotta elfogadhatónak, mások a 10 és 30 százalék közötti adókulccsal kiegyeztek volna, amennyiben a kormány nem szabta volna feltételként a gyógyszervásárlás kizárását a kedvezményesen adózó termékek köréből.
Az eredeti elképzelés megadóztatásával előreláthatóan jelentősen szűkült volna a béren kívüli munkáltatói juttatások köre, ami nemcsak a munkavállalók érdekeit csorbította volna, de nem erősítette volna a gazdaság kifehérítését célzó törekvéseket sem – érvelt Lenkei Beatrix a K&H Medicina Pénztár ügyvezető igazgatója. A munkaadónak nem állt volna érdekében, hogy az önkéntes pénztárakba munkáltatói tagdíjhozzájárulást fizessenek.
A kedvezményes kulcs mellett – mint az ügyvezető igazgató hangsúlyozta - az szól, hogy a munkáltatók jobban járnak, ha egészségpénztárra szánt pénzt nem bérként fizetik ki – mondta Lenkei Beatrix, a K&H Medicina Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. Amennyiben mondjuk 10 ezer forintot fizet be a munkáltató alkalmazottja után, akkor legalább 2350 forintot spórol. Ugyanekkora béremelés közel 15 ezer forintba kerülne neki.
JUTTATÁS FORMÁJA | Önkéntes pénztári hozzájárulás 2010.01.01-től | Bér, a minimálbér kétszerese felett ( | Bér, a minimálbér kétszereséig (0- |
MUNKAADÓI KÖLTSÉGEK | |||
Juttatás / Adó és járulékalap | 10 000 | 10 000 | 10 000 |
TB járulékok 26% ( Nyugdíjbiztosítási j. 24%, Egészségbiztosítási j. 1,5+0,5%=2%) | - | - | 2 600 |
TB járulékok 29% ( Nyugdíjbiztosítási j. 24%, Egészségbiztosítási j. 4,5+0,5%=5%) | | 2 900 | - |
Munkaadói járulék (3%) | - | 300 | 300 |
Tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) 1950FT/hó/fő | - | 1 950 | 1 950 |
25%-os "kedvezményes adókulcs" | 2 500 | - | - |
MUNKAADÓI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN | 12 500 | 15 150 | 14 850 |
A juttatás idén még a mindenkori minimálbér 30 százalékáig (idén 21 450 forint) adómentes A Sodexo Pass kutatásai szerint az 50 fő feletti cégek közel 30 százaléka, az 50 fő alatti cégek 10-15 százaléka adja juttatásként munkavállalóinak és az önkéntes egészségpénztári tagdíjbevétel mintegy 70-80 százaléka származik a munkáltatói befizetésekből. Ez a múlt évben több mint 3 milliárd forint volt a K&H Medicina Egészségpénztárnál úgy, hogy a munkáltatók havonta átlagosan 4150 forintot fizettek be.
A cafeteria rendszer két évvel ezelőtti elterjedésével az egészségpénztári juttatások népszerűsége is ugrásszerűen megnőtt. És egy év alatt több mint százezer új taggal bővültek a magyarországi egészségpénztárak. A magyar kasszáknak jelenleg mintegy 850 ezer tagja van, és mivel az egészségpénztári tagok a hozzátartozók javára is felhasználhatják a megtakarításaikat, közvetve 2,5 millió embert érint minden az egészségpénztárakat érintő változás.
| Egészségpénztári tagság: hogyan és mire költik leggyakrabban a munkavállalók? |
| Az egészségpénztár számtalan betegségmegelőző, egészségmegtartó – köztük sportbérletre, szemüvegre, fogászati kezelésre vagy akár gyógyfürdő szolgáltatásra fordítható, s emellett a betegállomány során kieső jövedelem is pótolható az egészségpénztári számla terhére. A leggyakrabban a gyógyszertárakban költik el a számlán összegyűjtött összeget. A kismamák is előszeretettel használják ezt tápszerek, csecsemő cikkek vásárlásakor. A gyógyulás elősegítését célzó szolgáltatások igénybevételéhez, mint például gyógyfürdő kúra vagy éleslátást biztosító szemüveg, írásos orvosi javaslat szükséges. Az egészségpénztárral mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak szerződést kell kötnie, de fontos, hogy a pénztárt a munkavállaló választja ki. Ezután a munkáltató átutalja az alkalmazott által megjelölt havi összeget a választott egészségpénztár számlájára. Az átutalt összeget az egészségpénztári számlán jóváírják, majd ezt követően a pénztári szabályzatok szerinti módon elkölthetik a dolgozók. Minden munkavállaló szabadon választhat egészségpénztárak közül, nem szükséges, hogy mindenki ugyanahhoz a pénztárhoz tartozzon. Forrás: Sodexo Pass |
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
