hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi fán terem a szuperbruttó, és mi értelme van?

  • HVG

Könnyítene a cégek munkabérterhein, a legtöbbet az átlagjövedelem környékén keresőknek kedvezne a kormány 2010-re szóló adócsomagja, amely helyenként egyszerűsíti, másutt túlbonyolítja a közterhek rendszerét.

Mi fán terem a szuperbruttó, és mi értelme van? – morfondíroztak az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt pénteki ülésén a szakszervezetek és a munkaadók képviselői, amikor terítékre került a kormány jövő évre szóló adócsomagja. Oszkó Péter pénzügyminiszter különös magyarázata szerint pusztán technikai kérdésről van szó, mert így „a munkavállalók is tisztán látják, mibe kerülnek a munkaadóknak”. A szuperbruttó úgy jön ki, hogy a bruttó bért megfejelik a munkáltató, foglalkoztató által fizetett, összesen 27 százalékos munkáltatói járulékokkal és az egyes juttatások után járó egészségügyi hozzájárulással.

Az igazsághoz alighanem közelebb áll, hogy a szuperbruttó célja a tisztánlátás némi nehezítése. E megoldás ugyanis burkoltan az állami adóbevételek növelését is szolgálja, elvégre a magánszemély adózónak ezen összeg után kellene majd megfizetnie az szja-t. Ez egyfelől rendben lévőnek tűnhet, hiszen a felsorolt munkaadói terhek az emberek majdani jövedelmének (táppénznek, nyugdíjnak) a részbeni forrásai, mint ahogy ezekből is finanszírozzák például az egészségügyi szolgáltatásokat, gyógyszertámogatásokat. Tehát az említett munkaadói terhekből valamilyen formában jövedelem keletkezik, logikusnak látszik tehát a megadóztatásuk. A szuperbruttó egyébként prágai találmány, Csehországban 2008 óta alkalmazzák, ugyanakkor a HVG által megkérdezett adószakértők egyike sem tud más olyan országról, ahol ismernék ezt a fogalmat. Talán azért is ez a helyzet, mert a szuperbruttó bevezetése felveti a kettős adóztatás gyanúját, hiszen nemcsak akkor kellene adót fizetni utána, amikor a foglalkoztató megfizeti a járulékot, hanem akkor is, amikor jövedelem lesz belőle. Elvégre például a táppénz most is adóköteles, a nyugdíjat pedig a nettó (számított adókkal, járulékokkal csökkentett) jövedelemből állapítják meg. Ugyanakkor bonyolítja az elszámolásokat, az egyéni járulékokat ugyanis már a sima bruttóból vonnák.

Egyes természetbeni juttatásoknál viszont épp ellenkezőleg, adóra rakódik majd járulék, 54 százalékos adóval megfejelt érték után kell majd 27 százalékos járulékot fizetni (lásd a szabályváltozásokat fölsoroló írásunkat). Ez azt jelenti, hogy az adott juttatás az értékén felül még további 95,58 százalékba kerülne a munkáltatónak. A szakszervezetek nem véletlenül félnek attól, hogy a cégek inkább leállítják a túl drágává vált juttatásokat. Az átalakított szja-rendszerben az átlagkereset (havi „sima” bruttó 200 ezer forint) környékén, illetve kicsivel a fölött keresők járnak a legjobban. A 200 ezresek tábora a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint a mostaninál (tehát figyelmen kívül hagyva a júliustól hatályba lépő változásokat) jövőre havonta mintegy 15,7 ezer forinttal, a havi 240 ezret keresőké pedig bő 19 ezer forinttal többet vihet haza. A minimálbéreseknél kicsit több mint ezer forint a havi plusz, a havi 2 millió forintot keresőknél pedig 600 forint a mínusz, amit persze az utóbbiak aligha érzékelnek majd. Pénz az ablakban – vélik némi jogalappal a társasági adó átalakításáról a munkáltatók. Jóllehet eltörölnék a társasági különadót, ennek hatását kioltaná a társasági adó kulcsának emelése, különböző kedvezmények megszüntetése, az adóalap szélesítése. Ugyanakkor ezen az oldalon egyáltalán nem elhanyagolható bónusz a munkaadói bérterhek csökkenése, ami a minimálbér környékén meghaladja a havi 5 ezer forintot, az átlagkeresetűeknél csaknem 12 ezer forint, 500 ezer forintos bruttónál pedig majdnem 27 ezer forint. Egyszerűsíti a vállalkozók dolgát a kisadók (általuk is régóta szorgalmazott, tavaly mégis nemkívánatosnak minősített) eltörlése, illetve beépítése más járulékokba.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Globális minimumadó 2024-re

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink