Adóemelés, kiadáscsökkentés: mi lenne, ha elmaradnának?

Megosztás Tetszik

Fájni fog a válságkezelés, de még jobban fájna, ha elmaradna – ez a Bajnai-csapat filozófiája. Az állami újraelosztás mérséklése érdekében jócskán megcsappannának a jóléti juttatások és kedvezmények, ám cserébe nagyobb eséllyel maradhatnak meg a munkahelyek. Kiket nem ér hátrány?

A korábbi adócsomaghoz azért kellett visszanyúlnia a Bajnai-kormánynak, hogy már július 1-jétől be lehessen vezetni a 2009-re tervezett módosításokat, amelyeket így egyéni képviselői indítványok formájában kell előállítani. Ezzel ugyanis megspórolható a Gyurcsányék által már levezényelt bizottsági tárgyalásokhoz szükséges idő, és tempós iramban teljesíthető az adószigorításoknál kötelező, bevezetésüket megelőzően 45 napos rákészülés. Ha az ott lefektetett célok nem is változtak, a konkrétumokban vannak eltérések. A Reformszövetség – azaz lényegében annak adófelelőse, Oszkó Péter – által javasolttal szemben mégsem szűnne meg a magánszemélyek különadója, az idén csak szerényen emelnék az alsó szja-kulcs sávhatárát, ugyanakkor jövőre jobban csökkennének az szja-kulcsok. De az adóteher csökkentéséből levesz, hogy a jövedelemadót a kereset úgynevezett szuperbruttó összege után kellene megfizetni. Ha például valaki havi 100 ezer forintot keres, arra rájön a 27 százalékosra tervezett munkaadói járulék, azaz az szja alapja 127 ezer forint lesz (de az egyéni járulékok alapja maradna a 100 ezer forint). Újdonság az is, hogy 25 százalék lenne az áfa, s bevezetnének egy új, kedvezményes kulcsot. Lenne viszont ingatlanadó, már 2010-től, de a korábbi elképzelésekhez képest szelídített változatban, a HVG értesülései szerint az éves teher az ingatlan értékének negyed–fél százalékára rúgna.

A februárban bemutatott reformszövetségi elképzelések áthangolására hivatalos indoklás szerint a világgazdasági helyzet és Magyarország gazdasági-pénzügyi kilátásainak romlása miatt volt szükség. Az állami kiadások csökkentése visszafogja a reáljövedelmeket, ami a foglalkoztatás visszaesésével együtt előreláthatóan 7-8 százalékkal mérsékli a fogyasztást. A bel- és külpiaci dekonjunktúra hatására várhatóan 10 százalékkal mérséklődnek a beruházások, az export akár 12-14 százalékkal is zsugorodhat, s a kabinet összességében a GDP a korábban gondoltnál nagyobb, 5,5-6 százalékos visszaesésével számol.

A kormány válságkezelő programja az idén összesen 400 milliárd forinttal, jövőre pedig 900 milliárddal faragna a közkiadásokon. Méghozzá ott – a szociális, a nyugdíj- és az állam gazdasági kiadásain –, ahol nemzetközi összehasonlításban Magyarország többet költ, mint a többi uniós tagállam. Mindezek és az adórendszer változtatásai miatt a hat szakszervezeti konföderáció múlt szombaton – már a javaslatok hivatalos bejelentését megelőzően – tiltakozó demonstrációt tartott a Parlament előtti Kossuth téren. Bár egyik korábban kifejtett javaslatukat – hogy maradjon meg a tehetősebbek különadója – méltányolta a kabinet, kifogásuk bőven akad, például a természetbeni juttatások adóztatásával, az adókedvezmények és -mentességek eltörlésével kapcsolatban. Az Országos Érdekegyeztető Tanács lapzártánk utáni ülésén kiderül, ki győzi majd jobban érvekkel. A munkaadóknak – miután a módosítások relatív nyerteseinek tekinthetők – eddig nemigen volt ellenvetésük, de borítékolható, hogy a pénteki tárgyalásra már a játék kedvéért is előhozakodnak kifogásokkal, illetve új igényekkel.

A kormány kalkulációi szerint egyébként a válságkezelő programban valamennyi jövedelmi csoportot érik előnyös és hátrányos hatások. 

Ha kíváncsi arra, hogy milyen hátrány vagy előny éri Önt, olvassa el a HVG legújabb számában.

Molnár Patrícia