Cafeteria: egyedi megállapodások, számlás juttatások és arányosítás kilépéskor

Megosztás Tetszik

Lehetséges, hogy a munkaadó a munkaszerződésekben egyedileg állapodik meg az alkalmazottakkal az adómentesen adható juttatásokról? Ha év közben kilép a dolgozó arányosítani kell a béren kívüli juttatásokat? A többletet megtérítheti a munkavállaló, hogy ne kelljen bérként megadózni? Olvasó kérdések.

1. Lehetséges, hogy a munkaadó a munkaszerződésekben egyedileg állapodik meg az alkalmazottakkal az adómentesen adható juttatásokról?

A törvény a béren kívüli juttatásoknak csak az adóköteles részéről rendelkezik, azonban az adómentes határon belül lehetőség van eltérő módon juttatni a dolgozóknak, amennyiben erről egy belső szabályzat (kollektív szerződés, cafeteria szabályzat) nem rendelkezik másként. Ha a dolgozó úgynevezett cafeteria rendszer keretében kapja a juttatást, akkor a cafeteria szabályzatban rögzíteni kell, hogy az alkalmazottak milyen közös elv alapján csoportosítja, és ezek között a csoportok között differenciálhat, de a csoporton belül az egyének között nem tehet különbséget.

2. Ha év közben kilép a dolgozó arányosítani kell a béren kívüli juttatásokat? A többletet megtérítheti a munkavállaló, hogy ne kelljen bérként megadózni?

Erre vonatkozóan kötelezően előírt, jogszabály által meghatározott feltétel nincs. Amennyiben a cégnél cafeteria rendszer működik, akkor a kilépés esetére vonatkozó szabályokat a cafeteria szabályzat rögzíti. Az arányosítást mindenképpen jó megoldásnak tartom, mivel így nem költekezhet túl sem a munkavállaló, sem a munkaadó. Ha kilépéskor már a meghatározott keretfelhasználás a jogosult összeget meghaladóan megtörtént, egyszerűbb megoldásnak tartom, ha a munkáltató a bérből történő levonást alkalmazza.

3. Melyek azok az elemek, amelyeknél a munkáltató nem utalványt ad alkalmazottja részére, hanem a cég nevére kiállított számla ellenében kapja meg a munkavállaló az utalványnak megfelelő összeget?

Ezt a megoldást a cégek általában a helyi bérlet és internet juttatás esetében alkalmazzák. Itt dolgozónként havi egy-egy számláról van szó. Egyéb esetekben (főleg az étkezési utalványoknál) minden egyes dolgozó vásárlásonként hoz a számlát, így a cégre hatalmas adminisztrációs teher hárul. Ennek elkerülésére szolgál az utalvány, itt egy számlát kell kezelni, amelyet a szolgáltató állít ki a cég nevére. Tehát, minden béren kívüli juttatás (kivéve természetesen a pénztári befizetések) egyaránt adható utalvány formájában és számla ellenében is, azonban a számla ellenében adott juttatás a munkáltató számára jóval magasabb adminisztrációs terhekkel jár.

4. A kft. ügyvezetője -  ha az alkalmazás minősége társas vállalkozó (nem kiegészítő tevékenységet folytat) - , milyen cafeteria elemet kaphat saját jogán?

A béren kívüli juttatások döntően munkáltatói, munkavállalói jogviszonyhoz kötöttek. A levelében úgy értelmezem, hogy ez a jogviszony nem valósul meg. Az üdülési csekknél és a művelődési intézményi szolgáltatásnál (kultúra utalvány) lehetőség van még, hogy igénybe vegye a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja is.