Új cégautóadó: méltánytalanságok, mentességek és az ellenőrzés

Megosztás Tetszik

Legyen igazságosabb és átláthatóbb – ez volt a kormányzat szándéka a február 1-jétől bevezetett új cégautóadó-rendszerrel. Ám ez sem mentes a méltánytalanságoktól, például az egyéni vállalkozók egy része rosszabbul járt. Hogyan ellenőriz az APEH és alkotmányos-e ez a típusú vagyonadóztatás?

Korábban az útnyilvántartás kínálta ezt a lehetőséget, februártól kiküldetési rendelvénnyel lehet felmentést szerezni a cégautóadó megfizetése alól. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kellett az utazás időpontját, annak célját, vagyis hogy honnan hová vezetett az út. Meg kellett nevezni a felkeresett üzleti partnert, és be kellett írni a megtett kilométerek számát. Fel lehetett tüntetni továbbá az üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit. A kiküldetési rendelvény ennél több adatot tartalmaz, és két példányban készül: az egyiket a munkaadónak, a másikat a munkavállalónak, illetve az utazónak kell megőriznie. A kiküldetési rendelvényen szerepeltetni kell a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, személygépkocsijának típusát, rendszámát, az utazás célját, időtartamát, a megtett kilométerek számát, az utazás költségtérítését (az üzemanyagét és a magánszemély élelmezését – ez utóbbi 500 forintos napidíjat jelent), illetve a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat, így az üzemanyag árát és az autó fogyasztását is.

„Ha egy asztalos vagy egy biztosítási ügynökként dolgozó egyéni vállalkozó el akarja számolni az üzemanyagköltségét, havonta legalább 7 ezer forintot kell befizetnie cégautóadó címén. Ezzel akár el is lehetetlenülhet” – méltatlankodott a HVG-nek Papp Aranka szekszárdi könyvelő, aki szerint a cégautóadóval kapcsolatos február 1-jén életbe lépett módosítások megfojtják a vidéki kisvállalkozókat. Ezentúl ugyanis mindenképpen cégautóadót kell fizetniük a társaságoknak, ha van személygépkocsijuk, illetve a magánszemélyeknek, ha az autóhoz kapcsolódóan ők maguk, vagy bárki más költséget számolt el. (Korábban a vélelmezett magánhasználat miatt kellett ilyen adót fizetni, de elszámolási trükkökkel, hamis útnyilvántartásokkal a többség kibújt alóla.) A költségelszámolás kapcsán nem árt tudni, hogy még néhány hónapban sem úszható meg a cégautóadó oly módon, hogy a vállalkozás leállítja és garázsba teszi a járgányt. A költségek között ugyanis nemcsak az üzemanyag és a kenőolaj ára szerepel, hanem például a jellemzően negyedévre fizetett biztosítási díj és az amortizáció is.

Az új adó mértéke 1600 köbcenti hengerűrtartalom vagy 1200 köbcenti kamratérfogat alatt havi 7 ezer, minden más személygépkocsinál 15 ezer forint. Ez az összeg jellemzően alacsonyabb a réginél, amikor a havi tétel több tízezer forintra is rúghatott, és ezen felül egészségügyi hozzájárulást és munkaadói járulékot is kellett fizetni (ezek mértéke az adó 25, illetve 3 százaléka volt) – mondta a HVG-nek Joó Gabriella, a KPMG adómenedzsere. Hozzátéve: egy cég egy 8-10 millió forintos beszerzési értékű, négyévesnél fiatalabb autója után korábban havi 60 ezer forintot is kifizetett, ez most még az 1600 köbcentisnél nagyobb autó esetében is megúszható 15 ezer forintból, jól járnak tehát a drága cégautóval közlekedő vezérigazgatók. Könnyítés az is, hogy a befizetendő adóból levonható a határidőre megfizetett (köznyelven súlyadónak nevezett) gépjárműadó.  

Ha kíváncsi mennyi bevételt vár az új cégautó adóból és a kiküldetési rendelvényt vezetők mellett kik mentesülhetnek  még a fizetés alól, olvassa el Kovács Andrea cikkét a HVG március 10-i számában.

Ellenőrizhető-e a cégautóadó?

Bár első látásra egyszerűnek tűnhet az új cégautóadó ellenőrzése, két területen is adódhatnak problémák - állítja Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Az egyik a gépjárműadót beszedő adóhatóságok közti különbség elsősorban abból adódik, hogy az egyik gépjárműadót egy kivetéses elven működő szétaprózott önkormányzati adóhatóság, a másikat önadózás útján a központi adóhatóság, az APEH szedi be. Ugyanezen a területen az is problémát jelent, hogy a két adóhatóság kétfajta adónem-változatot kétfajta módon szedi be, vagyis a kettős adóztatás kizárásának alkalmazása körülményes lesz. A másik, hogy miként lehet majd beszámítani a március 15-én és szeptember 15-én fizetendő gépjárműadót, ha az APEH egyéként nem fér hozzá automatikusan a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), vagyis az Okmányiroda által vezetett gépjármű nyilvántartáshoz?

Alkotmányos a költségelszámolásra alapuló vagyonadóztatás?

Egyelőre, mint Ruszin Zsolt hangsúlyozta, nem világos, hogy a költségelszámolás tényére lehet-e vagyonadóztatást alapozni, hiszen annak érvényesítése a személyi jövedelemadó törvény logikája szerint nem jelenthet vagyoni hátrányt, mégis az a magánszemély, aki költséget számol el, az pusztán ezek tény miatt a vagyoni típusú adó alanya lesz. Kétséges, hogy alkotmányos elvek mentén össze lehet kötni a költségelszámolást és a vagyoni típusú adóztatást. Vélhetően ezzel a fajta módszerrel az állam az alkotmányban biztosított adóztatás jogával visszaélve állít fel olyan vélelmet, amely sérti a jogbiztonságot. Az is furcsa, hogy a fő adóztatási elv támadható, furcsa engedményt ad egyes magánszemélyekre, akik átalányadóznak (például eva) és csak formálisan nem élnek a költségelszámolással, pedig az valójában az átalányadózásban „benne foglaltatik”. A kérdésben egyelőre még nem született Alkotmánybíróság részéről konkrét álláspont.

Eddig érdekes módon a Pénzügyminisztérium részéről nem jelent meg vélemény az útnyilvántartás szükségtelenségéről, az APEH sem adott ki központi állásfoglalást. Az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóságánál azonban kirajzolódott valamiféle álláspont.